Izrael miniszterelnöke köszönetet mondott Bosznia-Hercegovinának is, mert az ország kiállt a zsidó állam mellett a jelenlegi konfliktusban. Erről azonban nem mindenki értesült Szarajevóban: a bosnyák társállamelnök és Szarajevó polgármestere kifejezetten Gáza mellett szólalt fel. A szerblakta részen viszont kint voltak az izraeli zászlók. Belobbantja a közel-keleti konfliktus a bosznia-hercegoviniai feszültségeket is?

A boszniai menekültkérdésben a muzulmán pártok egymást vádolják a helyzet rendezetlensége miatt. Egy biztos: a járvány alatt még inkább nyitottak az útvonalak.

Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő állítólag azt nyilatkozta izraeli útja során, hogy Bosznia-Hercegovina a militáns iszlám uralma alatt áll. A Horvátországgal szomszédos balkáni országban nem aratott tetszést a megjegyzés: a háromtagú államelnökség bosnyák és horvát tagja egyenesen lefasisztázta a horvát államfői szavakat. Igaz, a horvát társállamelnököt eleve nem is ismeri el igazi horvátnak Zágráb. Végül kiderült: egy izraeli napilap adta csak az iszlamistázó szavakat Grabar-Kitarović szájába. A fasisztázást azonban már nem lehetett visszavonni.

Vasárnap választott Bosznia-Hercegovina. A bonyolult alkotmányjogi rendszer miatt egyszerre újultak meg a háromtagú konföderatív elnökség mellett a két rész, a Szerb Köztársaság, illetve a Bosnyák-Horvát Föderáció vezetői testületei. Az eredményt tovább bonyolítja, hogy a rendszer lényegét adó etnikai elem mindenféle közös gondolkodást lényegében blokkol. Ezen pedig a mostani választás se változtatott. Mi történt? És mi várható?