A monarchia, az 1984-es téli olimpia és a boszniai háború emlékei keverednek Bosznia-Hercegovina fővárosában, ahol ennek tetejébe minden sarkon van egy mecset. Mondunk hét tuti tippet, amit nem érdemes kihagyni Szarajevóban és környékén.
A botrányosan olcsó repjegyekkel (a Wizzair-jegyek 3100-ról indulnak, amiről a magyar állam is gondoskodik) akár egy hétvége alatt is felfedezhetjük a Szarajevót, amire – a ‛84-es téli olimpia helyszíneivel együtt is – elég három nap. Nem érdemes kihagyni, mondunk hét okot, hogy miért!
1. Alagútmúzeum
1992-ben kitört a boszniai háború, mivel a boszniai szerbek nem akartak elszakadni Jugoszláviától. 1992 áprilisára a szerbek körbezárták Szarajevót: a város ostroma a modern hadviselés leghosszabb ostroma volt, három és fél évig tartott.
A körbezárt városból a bosnyákok által épített alagút volt az egyetlen menekülőút kifelé a városból, ami egyben a háborúba szánt muníció szállítására is szolgált. A körülbelül másfélméteres belmagasságú alagút a reptér alatt futott. Két kisvárost kötött össze: Dobrinját és Butmirt. Előbbi még az ostrom alá tartozott, míg utóbbi a szabadságot jelentette a menekülő civilek számára. A remény alagútjának is nevezett járat eleje teljesen megmaradt: érdemes elmenni, hogy átmenjünk a megmaradt alagúton, és átérezzük, hogy milyen körülmények között kellett a bosnyák menekülteknek elhagyniuk az otthonukat.
2. Síugrósánc az Igmanon
Szarajevó azért is tetszett különösen, mert nagyon közel van a természethez. Körülölelik a hegyek és a dombok, amik zölden figyelik a várost. Az Igman hegy már egy kicsit messzebb van a várostól: maga a csúcs 30 kilométerre, ahol télen síelni is lehet. Buszok nem közlekednek, csak télen a síszezonban, szóval felstoppoltunk.
Van ez a pozitív sztereotípia a balkáni népekről és az ő legendás vendégszeretetükről. Voltam már Montenegróban, Észak-Macedóniában, Görögországban, de egyik helyen sem éreztem, hogy ez a sztereotípia igaz volna.
gyorsan felvettek, és 4 stopból megvolt az út. Nem azok a fajta stoppolások voltak, amikor szótlanul ültök egymás mellett, hanem mindegyik beszélt hozzánk, próbált segíteni, ezért mindegyik sofőr emlékezetes maradt valamiről. Az egyik a budapesti Fradi-Željezničar meccsélményéről mesélt (ha látni akarod, milyen egy Željo-meccs Szarajevóban, katt ide), amikor megtudta, hogy honnan jöttünk. Egy másik páros pedig megismertette velünk a Dubioza kolektiv nevű szarajevói avantgárd rockegyüttest. Ebben a klipjükben például az összes lehetséges balkáni sztereotípia szerpel.
Infókkal megtömve érkeztünk tehát meg célunkhoz, az Igmanhoz, ami a 84-es szarajevói téli olimpia síugróhelyszíne volt. A ‛84-es téli olimpia azon kevés olimpiák közé tartozott, amik pozitív mérleggel zárultak. Összessen 110 millió dollárt költöttek rá, és ezen túl plusz tízmillió dollárnyi haszon is visszajött a végén. Ennek egy jelentős részét az amerikai tévéközvetítői jogdíjak fedezték, amelyeknek „csak” az egyharmadát fölözte le a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
Igman csúcsán a látvány egészen elképesztő.
a hütte előtt pedig egy kis focipálya van kialakítva a mezítláb játszó gyerekeknek. A csúcsra egy lerobbant felvonó viszi fel az anyukákat és a gyerekeket, akik sikítozva élvezik a romos építményt. Ambivalens érzésekkel kértünk ki egy sört a romos hüttében, ami iszonyúan drága volt (750 forintnak megfelelő konvertibilis márka) a környezetet tekintve, és békében figyeltük a családokat.
3. A trebevići bobpálya
A másik híres téli olimpiai helyszín a bobpálya, ami sokkal egyszerűbben megközelíthető. Akár gyalog is útnak indulhatunk, hiszen Szarajevóból vezet fel túraösvény a város fölé magasodó Trebevićre, azonban válaszhatjuk a vadiúj felvonót is, ahová a turistáknak 20 konvertibilis márka a belépő, ami körülbelül háromezer forint. Életemben először itt találkoztam negatív megkülönböztetéssel mint turista, ugyanis a helyieknek a jegy ennek az ötöde, azaz 4 konvertibilis márka.
A bobpályáért mindenesetre nagyon megéri felmenni. Az egészet teljesen beborítja a gaz, és a pálya úgy kanyarog az erdőben, mintha egy ösvényt követnénk a labirintusban. Hihetetlen élmény: egy délelőttöt el lehet tölteni azzal, hogy találgatjuk, hogy hol lehet a cél, vagy a rajt, vagy régen hol lehetett a lelátó.
4. Baščaršija és a bazárok
Szarajevó környéke tényleg nagyon szép, de most nézzük végre a belvárost! A legjobb része a bazárnegyed, ami kifejezetten emlékeztetett Törökországra. Egy bádoglabirintus az egész, amit körülölelnek a kacattengerek és a sishabárok. Itt találtuk meg az egyik legmenőbb szerájt, ahol szuper csevapot és teát készítenek. A bazárnak közvetlenül a főtér körüli része kifejezetten a turistáknak szól, itt van a legtöbb szuvenírbolt és a legdrágább éttermek is. Ha egy kicsit beljebb megyünk, lehet rendes kézműves termékeket találni, meg persze rengeteg kacatot; és olcsón lehet például pipadohányt is vásárolni (érdemes is: sokkal erősebb és olcsóbb, mint itthon).
5. Mecsetezés
A bazárok közül emelkedik ki a város legnagyobb mecsete, Gazi Husrev-bég mecsete, ahová a turistákat is beengedik. Egyszerűen odáig vagyok a mecsetekért, a bejárat előtti kert és lábmosó körül szoktam ólálkodni a legtöbbet, ahol a békés bácsik mindig szuper fotótémát adnak. A mecsethez általában tartozik egy nagyobb kert, ahol a lábmosó található.
A mecset belsejébe ugyanis cipő nélkül, tisztán kell belépniük a hívőknek és a turistáknak egyaránt. Amit azonban rengeteg turista elfelejt, hogy felkészülten kell menni a mecsetekbe nyáron, mivel már a mecset kertjébe is illetlenség belépni rövidnadrágban és rövidujjúban. A mecset egész területén a nőknek be kell fedniük a fejüket, ez bizonyos országokban egyszerű, mert a bejárat elé gyakran tesznek ki könnyű textileket a feledékeny turistáknak. Azonban ilyet nem láttunk Szarajevóban, szóval érdemes betenni a táskába egy kisebb sálat, hogy könnyedén látogassuk a mecseteket.
Bosznia-Hercegovina lakosságának a felét teszik ki a muszlim bosnyákok, a maradék felén főleg az ortodox szerbek és a katolikus horvátok osztoznak, így ahogy felületesen a Dubioza kollektíva is énekli, félig a Vatikán, félig pedig Irán próbál hatás gyakorolni az országra. Európa egyik legnagyobb (az albán közösség a másik) muzulmán közösségét ugyanis jelentősen
Szarajevó legnagyobb mecsete, a Fahd király mecsete például szaúdi pénzből épült fel. Irán, annak ellenére, hogy síita irányzatú muszlim ország, előszeretettel támogatja a jórészt szunnita bosnyákokat. Ezek az országok szívügyüknek tekintik az európai muszlim közösség támogatását (emellett a befolyásszerzés sem utolsó szempont), így viszonylag sok pénzt ölnek a régióban a vallás támogatására. Ez azonban a bosnyákokon olyan szempontból nem vehető észre, hogy nem öltöznek fekete burkába, mint a szaúdi nők, hanem európai módon viselnek hosszabb ruhákat nyáron is, mint a nyugat-európai nők. Szóval senki se féljen a kulturális sokktól, ahhoz egy kicsit keletebbre kell még mennie!
6. Underground helyek és éjszakai élet
Szarajevóban az a legjobb, ahogy a keleties kultúra keveredik az európaival. Szuper volt, hogy az egyik utcában még egy sishabárban hesszeltünk, két utcával arrébb pedig szerbek által főzött kézműves sört kóstoltunk egy hippi underground helyen. Egy kicsit távolabb pedig még egy zsidónegyedet is fellelhetünk, ahol a szűk utcák és a kipás emberek megint egy másik égtájra repítenek el bennünket.
Azonban ha bulira és sörre vágyunk, azt is könnyű találni: a bazárnegyedben is fellelhető egy-két ilyen hely, de érdemes a Ferhadija utcán végigsétálni. Az onnan nyíló kisebb mellékutcákban remek bárokat lehet felfedezni, akár helyi sörökkel is.
7. Vijećnica
A legikonikusabb épület az egykori városháza, amit gyakran Szarajevó jelképének is neveznek, egyrészről az elhelyezkedése miatt, hiszen a város bármelyik pontjáról látható, másrészt a történelme miatt.
1914-ben Ferenc Ferdinánd trónörököst azután gyilkolták meg, miután ő és a felesége elhagyták a Vijećnica lépcsőjét. Már az odaúton is megtámadták őket egy bombával, de az a merénylet nem sikerült. A városházáról távozóban azonban az onnan nem messze lévő hídnál jött Gavrilo Princip halálos lövése. (A helyszínhez legközelebbi épületben jelenleg a merényletet bemutató kiállítás működik.)
A világháború után nemzeti könyvtárrá alakították át az egykori városházát, ami Szarajevó ostroma alatt, 1992-ben leégett. A dokumentumok, könyvek nagy része pótolhatatlan volt: végleg elvesztek. 2014-re sikerült újjáépíteni az épületet, az EU, Spanyolország, Ausztria és Magyarország pénzügyi támogatásával. Az újjáépített épület csempéit – csak úgy, mint az eredetieket – a pécsi Zsolnay gyárban készítették.
Az épület kívül-belül elképesztő, a színei és a stílusa is az iszlám kultúra előtt tiszteleg. A bazárnegyed legszélén található, így a sok látványosság mellett szó szerint belefuthatunk az épületbe. Jelenleg kiállítás és könyvtár található benne. Az emeleten a fő terem a városi közgyűlés bútorzatával van berendezve, de valójában már nem funkcionál az épület városházaként, a tanácskozásokat máshol tartják.
A látványosságok között felsorolhatnék még megannyi múzeumot, teret és éttermet, amit mindenkinek fel kellene kutatnia, de ha Szarajevóba mentek, akkor ne a szűk ütemterv legyen az első a város felfedezése során, hanem inkább az emberek és a kultúra megismerése.
Szánjatok időt a mecsetre vagy a zsinagógára, hogy lássátok az embereket, sétáljatok este a Miljacka partján, beszélgessetek a piacon a bácsikkal és a nénikkel (leginkább angolul, mert meglepően jól beszélnek), szórakozzatok az éjszakában, stoppoljatok, és akkor könnyedén elkapjátok majd a balkáni életérzést, amitől aztán nagyon nehéz lesz menekülni!
NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali
FOTÓK: Ruttkay Lili / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.