Tudok egy Bécsnél sokkal jobb helyet a CEU-nak

Bukovics Martin

Szerző:
Bukovics Martin

2018.11.07. 08:12

Bécs jó hely, de nagyon sok hátránya van a diákok szempontjából Budapesthez képest. Van viszont egy nagyon jó harmadik megoldás!

Ezt a cikket az Azonnali Reggeli fekete nevű hírlevelének olvasói már ma reggel megkapták postaládájukba. Kérj hírlevelet te is!

Szarajevóban ködös a reggel. Épp annyira, amennyire a magyar kormány szándékai a CEU-val kapcsolatban. Most akkor aláírják a megállapodást New York állammal? Vagy Orbán kivár a legutolsó lehetséges pillanatig, és jelzésértékűen másodpercekkel a Végső Határidő előtt írja csak alá a CEU helyzetét szabályozó egyezményt Magyarország és az USA-beli New York-állam között? Most akkor el kell költöznie az egyetemnek Budapestről? Vagy Sorosék megelőző csapást mérnek Magyarország megítélésére azzal, hogy maguktól, már most leléptetik a kampusz egy részét Bécsbe? És miért épp Bécsbe? De tényleg, miért épp Bécsbe?

Miért nem Szarajevóba inkább?

Már maga a név is mennyivel szebb.

1. Szarajevó. Dallama van. Budapest már csak három szótag, semmi dallamosság, ráadásul könnyű összekeverni Bukaresttel, meg is teszik. A Wien, a Viedeň, vagy a Bécs/Beč szó még ennél is unalmasabban hangzik. Egy ennyire sokszínű egyetemnek egyszerűen már csak ezért sincs helye se Budapesten, se Bécsben.

2. Egy országban, amelyben egymással hadakozik Szerbia, Horvátország, az EU, Törökország, Irán, Szaúd-Arábia, az USA, amely még a legelkötelezettebben boszniahercegovina-párti politikai erő elnöke szerint sem szuverén ország, amelynek alkotmánybíróságába az EU delegál tagokat (most épp egy moldáv, egy macedón és egy szicíliai alkotmánybíró ül ott), egy CEU legalább olyan jól helyet találhat magának, mint a rendszerváltás utáni Magyarország zavarosságában. 

3. Jogbiztonság. Bosznia-Hercegovina idén nagy lépést tett az EU-tagság felé: februárban nyújtotta be válaszait az Európai Bizottság tagfelvételi kérdőívére. A tagjelöltségtől még messze vannak ugyan, ám amikor valaki EU-tag akar lenni, akkor nagyon figyel arra, hogy tiszta udvar, rendes ház képét mutassa magáról.

A CEU-val tehát vicces módon egy balkáni nem EU-tagországban kevésbé fordulhat elő az a fajta szívatás, amit a magyar kormány által szenvedett el az EU-tag Magyarországon.

4. Nem beszélve a diákokról. Bécsben a világszerte irigyelt lakáspolitika ellenére is drágább az élet, mint Budapesten. Meg a lakhatás is. Drágább a tömegközlekedés, drágább a sör (igaz, jobb is, a bor mondjuk hasonló áron van), drágábbak a bulik, a fodrászok, eleve a szolgáltatások, a távolsági vonatjegyek (igaz, az ÖBB az EU legjobb vasútélményét kínálja cserébe), a repülőjegyek (a bécsi repülőtéren megjelentek ugyan a fapadosok, de azért az Austrian Airlines is tartja a pozícióit). 

Nem beszélve arról, hogy ha a CEU egy része Bécsbe megy, a könyvtár meg az egyetem másik része viszont Budapesten marad, egy csomó diák + tanár (és talán adminisztratív munkatársak is) ingázni kényszerülnek. Szarajevó ezzel szemben maga a diákparadicsom: az árak padlón, az étel egészséges, finom, friss és alig van disznóhús, a helyi sörgyár német kézben van, és iható a terméke, egy doboz cigi 700 forint, élőben lehet aknakeresőzni, van jazzfesztivál, világhírű filmfesztivál, közel a tengerpart, a belvárosi újságosok Die Zeitot, New York Times-t és Financial Times-t is árulnak, plusz a helyi lányok után még az Origo újságírója is megfordul!

5. Ha már diákok: Predrag Kojović, a Naša stranka nevű párt elnöke az Azonnalinak múlt héten arról beszélt Szarajevóban, hogy Boszniának semmire nincs ma jobban szüksége, mint olyan jólképzett fiatalokra, akik leszámolnak a mostani etnikai pártok-nacionalizmus-korrupció háromszöggel. (Az interjú ma jön az Azonnalin!) A CEU mintha pont ilyeneket képezne Budapesten. Csakhogy

Magyarországon már stabilitás van, köszönhetően az egykori Soros-ösztöndíjas Orbán Viktornak. Boszniára viszont ráférne egy olyan fajta politikai stabilitás, ami túlmutat a jelenlegi kómán.

Egy többnemzetű (bosnyák, szerb, horvát), többvallású (muzulmán, ortodox, katolikus, zsidó) országban eleve senki nem nézne furcsán egy olyan egyetemre, amelyben több nemzet, több vallás lányai-fiai-harmadiknemesei tanulnak, és erre még kifejezetten büszkék is.

6. Szarajevóban a CEU nem lenne egyedül, üdítően nemzetközi mezőnyben állna helyt. Ott van például a Sarajevo School of Science and Technology, amit 2019-re Délkelet-Európa legjobb egyetemének választottak, világszerte pedig az 580. hely környékére tették. (A Corvinus és a BME a 800-1000. hely között található ezen a listán, a CEU nincs rajta.) Ugyancsak a városban található a török kormányhoz köthető International University of Sarajevo, valamint a török kormány által üldözött Fethullah Gülenhez köthető International Burch University is. Nem beszélve a gyökereit 1537-ig visszavezető, állami Univerzitet u Sarajevuról, ahol külön karon lehet elmélyülni az iszlámtudományokban. Mennyivel ütősebb konferenciákat tudnának ott csinálni például gender studies vagy női jogok témakörében, mint az unalmas Budapesten!

7. Megvan az a rész az Üvegtigrisből, amikor Róka nem tudja senkire se rásózni a német márkát? Bosznia-Hercegovinában 1998 óta konvertibilis márkában fizetnek, amit 1:1-ben a német márka árfolyamához rögzítettek, már amikor még volt német márka. A munkát Peter Nicholl, egy új-zélandi közgazdász irányította, aki 2004 szilveszteréig állt Bosznia-Hercegovina Nemzeti Bankja élén. A német márka megszűnésével a bosnyák fizetőeszközt az euróhoz rögzítették, ami azt jelenti, hogy nincs árfolyamingadozás, a helyi Kósa Lajos se dönti be a márkát. A költségek tehát hosszútávra, árfolyamkockázat nélkül tervezhetőek, és a helyi staff foglalkoztatása is jóval olcsóbb, mint Budapesten (pláne mint Bécsben)!

8. Bosznia-Hercegovina Európa legbonyolultabban működő állama. Eleve államszövetségről beszélünk, ahol a két entitás, az 1,2 millió lakosú Szerb Köztársaság és a 2,2 millió fős Bosnyák-Horvát Föderáció felett konföderatív testületek – mint például a háromtagú (egy bosnyák, egy szerb, egy horvát) államelnökség és az EU-s speciális képviselő –, alatt pedig kantonális parlamentek teszik annyira átláthatatlanná és gyakorlatilag működésképtelenné a soknemzetiségű és sokvallású államot, hogy még organigramot sem találni róla sehol a neten, hogy egyáltalán át lehessen tekinteni mindezt.

A már említett Predrag Kojović mindezt így fogalmazta meg az Azonnalinak: „A kölykök Szarajevóból, Banja Lukából és Mostarból tíz év múlva majd leülnek egy asztalhoz, és felteszik a legegyszerűbb kérdést: tényleg tizennégy különböző szintű kormány-e a leghatékonyabb módja egy 3,5 milliós ország vezetésének?” De hahó, CEU-sok! Ez egy lehetőség! Egy politológushallgatónak lehet-e nagyobb kihívása, mint élőben tanulmányozni ezt a rendszert?

9. Soros György szíve előbb a helyén volt a boszniai háború idején, mint a komplett nyugati világnak. Mivel azok csak lesték a bosnyákokat halomra gyilkoló szerbeket (az ENSZ Biztonsági Tanácsa még fegyverembargóval is sújtotta a bosnyákokat), és a Bosznia-Hercegovina elleni összehangolt (lásd Tuđman-Milošević-paktum) szerb, valamint horvát támadást, valamint a bosnyákoknak az embargó ellenére is fegyvert meg radikális iszlámot szállító Iránt és Szaúd-Arábiát, a bosnyákok elárulva érezték magukat az EU, a NATO, az ENSZ meg eleve a komplett nyugati világ által.

Velük szemben Soros Szarajevó ostromakor 50 millió dollárt áldozott saját vagyonából azért, hogy felállítson egy csapatot, amely alternatív vízellátást teremtett, visszaállította az áram- és gázellátást, rengeteg életet megmentve ezzel. Szarajevó azóta hálás.

Most, amikor Magyarországnak már nem kell a CEU, szimbolikus gesztus lenne áttenni azt Szarajevóba. Bécsbe fektetni pazarlás.

Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől
Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek