Gabriele D’Annunzio olasz költő-forradalmár szobrát azon a napon leplezték le Triesztben, amikor az száz éve elfoglalta Fiumét.
Miközben Trieszt környékén jelentős számú szlovénnyelvű kisebbség él, a helyi közigazgatás meg akarja tiltani nekik, hogy Szlovénia zászlaját használhassák.
A Cseh Korona párt, amelynek képviselői a kereszténydemokraták listáján indultak a májusi EP-választásokon, azt kérik a visegrádi államok kormányfőitől: támogassák Habsburg Károly osztrák-magyar trónörökös kinevezését az Európai Bizottság élére.
Bukarest szerint homlokegyenest szembemegy az Európai Unió lényegével és elveivel, hogy Budapest revizionista térképet posztolt június 4-én.
A fiumei Kormányzói Palota mögötti kis teret a kikötőváros egykori önállóságáért harcoló, volt budapesti országgyűlési képviselőről, Riccardo Zanelláról nevezik el. A helyben ellenzéki horvát jobboldal magyar nacionalizmussal és olasz irredentizmussal vádolja Fiume baloldali városvezetését – tévesen.
Egykoron egy országot alkottunk, de nagyon eltávolodtunk. Miközben a nyugat-európai sajtó óriási tévedésben azt írta 2017 őszén, hogy Sebastian Kurz-cal megszületik a Bécs-Budapest-tengely, az alkancellár videóbotrányától hangos hétvégének éppen az a tanulsága: Ausztria nagyon nem Magyarország.
Olaszország április 25-én ünnepli a felszabadulás napját. 1945-ben ezen a napon adták meg magukat az olaszországi német csapatok, pár napra rá partizánok felakasztották Mussolinit. Eszmei utódai, akik az olasz jobboldalt ma is meghatározzák, eltörölnék a mai ünnepet. Helyette azt ünnepelnék, hogy 1918. november 4-én legyőzte Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiát.
Mit szólnak hozzá a bécsi járókelők, hogy a Habsburg-ellenes forradalom évfordulója nemzeti ünnep nálunk? Hogyan viszonyulnak ők a Habsburgokhoz? Mi köze a monarchiának a mai EU-hoz? És mit kívánnak a magyaroknak március 15-ére?