+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. június 1. szombat, 18:00
A fiumei Kormányzói Palota mögötti kis teret a kikötőváros egykori önállóságáért harcoló, volt budapesti országgyűlési képviselőről, Riccardo Zanelláról nevezik el. A helyben ellenzéki horvát jobboldal magyar nacionalizmussal és olasz irredentizmussal vádolja Fiume baloldali városvezetését – tévesen.

A fiumei identitás erősítéséért harcoló Lista za Rijeku / Lista per Fiume párt régóta szorgalmazza, hogy erősítsék Fiume saját történelmi emlékeit. A régi fiumei zászlót még mindig nem sikerült visszaállítani, mert a zágrábi belügyminisztérium folyamatosan blokkolja a helyi zászlót.

 

Ezen a héten azonban sikerült egy kérdésben előrelépést elérni:

 

a fiumei Kormányzati Palota mögötti teret Riccardo Zanelláról nevezik el.

 

Erről döntött csütörtökön Fiume baloldali többségű városi parlamentje. Danko Švorinić, a Lista elnöke kezdeményezte az átnevezést, amit Fiume szociáldemokrata polgármestere, Vojko Obersnel is támogatott.

 

Nem telt el azonban botrány nélkül a szavazás. A jobboldali ellenzék ugyanis kivonult az ülésteremből, és az előcsarnokban hangoskodott. Az országosan kormányzó HDZ párt részéről, amely a vörös Fiumében a horvát függetlenség óta ellenzékben van, Ivona Milinović azt állította a sajtónak, hogy Zanella fasiszta politikus lett volna. A jobboldali politikus szerint

 

Fiume baloldali városvezetése „az olasz irredentizmusnak és magyar nacionalizmusnak” adott teret.

 

A politikust felháborítja, hogy Zanellával egy olyan politikust ismer el a város, aki nem a horvátokhoz (jugoszlávokhoz) való tartozást, hanem a város függetlenségét szorgalmazta az első világháború után.

 

A HDZ-s politikus azt üzente a szocdem polgármesternek: „akár tetszik Önnek, akár nem, Fiume horvát város, és az is marad”.

 

Ez persze előrelépés a horvát jobboldal eddigi Fiume-képében. Ruža Tomašić, a mostani EP-választáson harmadik helyre feljött, EU-ellenes Szuverenisták vezetője még 2015-ban azt nyilatkozta, hogy „Fiume ma nem horvát város”, „még azzá kell tenni”.

 

Ki is volt Riccardo Zanella?

 

Zanella a 19. század vége felé jelent meg az akkor még Magyarországhoz tartozó Fiume politikai színpadán. A budapesti kormánnyal szemben határozottabb ellenállást képviselő Autonomista Párt egyik alapítója volt, aki a várost egy ideig a budapesti Országgyűlésben is képviselte.

 

Az autonomizmus nem volt magyarellenes, csupán Fiume önállóságát hangsúlyozta Budapest centralizációjával szemben.

 

Magyar nacionalizmussal vádolni Zanellat ezért teljes félreértés. Még nagyobb tévedés a fasizmussal vagy az irredentizmussal összefüggésbe hozni a nevét. Zanella 1918 után rövid ideig támogatta a város Olaszországhoz csatlakozását, de már Gabrielle D’Annunzio 1919-es megszállása alatt eltávolodott az irredentizmustól.

 

Zanella 1919-től – a korábbi autonomizmussal összhangban – már egyértelműen azt szorgalmazta: a város maradjon független, se Olaszországhoz, se Jugoszláviához ne tartozzék. 1920 novemberében aztán

 

Róma és Belgrád megegyezett a Fiumei Szabadállam létrehozásában, amelynek 1921-ben Zanella lett az államfője.

 

De már 1922-ben éppen a fasiszták hajtottak végre ellene puccsot, a város 1924-ben Olaszországhoz került.

 

Zanella antifasizmusát bizonyítja, hogy inkább Belgrádba, majd Párizsba menekült ezután, de nem volt hajlandó élni Mussolini Olaszországában.

 

A második világháború után a párizsi békeszerződést beadványokkal „bombázta”, amelyekben a Fiumei Szabadállam visszaállítását szorgalmazta. A város azonban 1947-ben Jugoszláviához került, 1953-ban pedig megkezdődött az addigi olasz többség elűzése. Mára a városban alig több mint kétezer olasz maradt csak.

 

Az ő emléküket is ápolná a Fiuméért Lista, amikor Zanellának ért el új térnevet. Szintén a város többnyelvűségét szolgálja, hogy a belvárosban ezentúl a horvát mellett olasz nyelven is ki lesznek írva az utcanevek. A város határánál is már a Fiume felirat is várja a Rijeka megnevezés alatt a városba utazókat.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kövér László szerint az európai integráció tulajdonképpen olyan, mint a nácizmus, a sztálinizmus, és az amerikai imperializmus.

Thierry Breton és Adina Vălean is átment a meghallgatáson, csak a magyar biztosjelölt fog kapni még plusz kérdéseket.

A magyar jelölt jó teljesítményt nyújtott, de nem tudta elhitetni, hogy biztosként le tudna szakadni az Orbán-kormányról.

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

Megváltoztatta működési szabályait a YouTube: szakszervezetet alapítanának a platform alkotói.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás