+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. június 1. szombat, 18:00
A fiumei Kormányzói Palota mögötti kis teret a kikötőváros egykori önállóságáért harcoló, volt budapesti országgyűlési képviselőről, Riccardo Zanelláról nevezik el. A helyben ellenzéki horvát jobboldal magyar nacionalizmussal és olasz irredentizmussal vádolja Fiume baloldali városvezetését – tévesen.

A fiumei identitás erősítéséért harcoló Lista za Rijeku / Lista per Fiume párt régóta szorgalmazza, hogy erősítsék Fiume saját történelmi emlékeit. A régi fiumei zászlót még mindig nem sikerült visszaállítani, mert a zágrábi belügyminisztérium folyamatosan blokkolja a helyi zászlót.

 

Ezen a héten azonban sikerült egy kérdésben előrelépést elérni:

 

a fiumei Kormányzati Palota mögötti teret Riccardo Zanelláról nevezik el.

 

Erről döntött csütörtökön Fiume baloldali többségű városi parlamentje. Danko Švorinić, a Lista elnöke kezdeményezte az átnevezést, amit Fiume szociáldemokrata polgármestere, Vojko Obersnel is támogatott.

 

Nem telt el azonban botrány nélkül a szavazás. A jobboldali ellenzék ugyanis kivonult az ülésteremből, és az előcsarnokban hangoskodott. Az országosan kormányzó HDZ párt részéről, amely a vörös Fiumében a horvát függetlenség óta ellenzékben van, Ivona Milinović azt állította a sajtónak, hogy Zanella fasiszta politikus lett volna. A jobboldali politikus szerint

 

Fiume baloldali városvezetése „az olasz irredentizmusnak és magyar nacionalizmusnak” adott teret.

 

A politikust felháborítja, hogy Zanellával egy olyan politikust ismer el a város, aki nem a horvátokhoz (jugoszlávokhoz) való tartozást, hanem a város függetlenségét szorgalmazta az első világháború után.

 

A HDZ-s politikus azt üzente a szocdem polgármesternek: „akár tetszik Önnek, akár nem, Fiume horvát város, és az is marad”.

 

Ez persze előrelépés a horvát jobboldal eddigi Fiume-képében. Ruža Tomašić, a mostani EP-választáson harmadik helyre feljött, EU-ellenes Szuverenisták vezetője még 2015-ban azt nyilatkozta, hogy „Fiume ma nem horvát város”, „még azzá kell tenni”.

 

Ki is volt Riccardo Zanella?

 

Zanella a 19. század vége felé jelent meg az akkor még Magyarországhoz tartozó Fiume politikai színpadán. A budapesti kormánnyal szemben határozottabb ellenállást képviselő Autonomista Párt egyik alapítója volt, aki a várost egy ideig a budapesti Országgyűlésben is képviselte.

 

Az autonomizmus nem volt magyarellenes, csupán Fiume önállóságát hangsúlyozta Budapest centralizációjával szemben.

 

Magyar nacionalizmussal vádolni Zanellat ezért teljes félreértés. Még nagyobb tévedés a fasizmussal vagy az irredentizmussal összefüggésbe hozni a nevét. Zanella 1918 után rövid ideig támogatta a város Olaszországhoz csatlakozását, de már Gabrielle D’Annunzio 1919-es megszállása alatt eltávolodott az irredentizmustól.

 

Zanella 1919-től – a korábbi autonomizmussal összhangban – már egyértelműen azt szorgalmazta: a város maradjon független, se Olaszországhoz, se Jugoszláviához ne tartozzék. 1920 novemberében aztán

 

Róma és Belgrád megegyezett a Fiumei Szabadállam létrehozásában, amelynek 1921-ben Zanella lett az államfője.

 

De már 1922-ben éppen a fasiszták hajtottak végre ellene puccsot, a város 1924-ben Olaszországhoz került.

 

Zanella antifasizmusát bizonyítja, hogy inkább Belgrádba, majd Párizsba menekült ezután, de nem volt hajlandó élni Mussolini Olaszországában.

 

A második világháború után a párizsi békeszerződést beadványokkal „bombázta”, amelyekben a Fiumei Szabadállam visszaállítását szorgalmazta. A város azonban 1947-ben Jugoszláviához került, 1953-ban pedig megkezdődött az addigi olasz többség elűzése. Mára a városban alig több mint kétezer olasz maradt csak.

 

Az ő emléküket is ápolná a Fiuméért Lista, amikor Zanellának ért el új térnevet. Szintén a város többnyelvűségét szolgálja, hogy a belvárosban ezentúl a horvát mellett olasz nyelven is ki lesznek írva az utcanevek. A város határánál is már a Fiume felirat is várja a Rijeka megnevezés alatt a városba utazókat.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most?

A magyar kormány 200 ezer maszkot küldött Szerbiának, és 100 ezret Horvátországnak a koronavírus elleni harcban.

Koronainfó: ismét itt van grafikonokkal és a legfontosabb információkkal minden, amit tudnod kell a koronavírus-fertőzés hazai állásáról.

Még mindig a miniszterelnök videói és az operatív törzs a sláger a coubereknél.

Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni?

Gulyás Gergely bruttó félmilliós, egyszeri fizetéskiegészítést ígért az egészségügyben dolgozók számára. A költségvetés kiadási oldalát újratervezik.

Hogyan kell ápolniuk a bentlakásos szociális intézményeknek az enyhe tüneteket mutató fertőzötteket? Lélegeztethetnek-e?

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Ezt is szerettétek

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Hogyan vészelhetjük át ép lélekkel a következő heteket, és miben reménykednek a bevételeiktől eleső vállalkozók?

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Twitter megosztás Google+ megosztás