Magyar és olasz irredentizmustól retteg a fiumei jobboldal

A fiumei Kormányzói Palota mögötti kis teret a kikötőváros egykori önállóságáért harcoló, volt budapesti országgyűlési képviselőről, Riccardo Zanelláról nevezik el. A helyben ellenzéki horvát jobboldal magyar nacionalizmussal és olasz irredentizmussal vádolja Fiume baloldali városvezetését – tévesen.

A fiumei identitás erősítéséért harcoló Lista za Rijeku / Lista per Fiume párt régóta szorgalmazza, hogy erősítsék Fiume saját történelmi emlékeit. A régi fiumei zászlót még mindig nem sikerült visszaállítani, mert a zágrábi belügyminisztérium folyamatosan blokkolja a helyi zászlót.

Ezen a héten azonban sikerült egy kérdésben előrelépést elérni:

Erről döntött csütörtökön Fiume baloldali többségű városi parlamentje. Danko Švorinić, a Lista elnöke kezdeményezte az átnevezést, amit Fiume szociáldemokrata polgármestere, Vojko Obersnel is támogatott.

Nem telt el azonban botrány nélkül a szavazás. A jobboldali ellenzék ugyanis kivonult az ülésteremből, és az előcsarnokban hangoskodott. Az országosan kormányzó HDZ párt részéről, amely a vörös Fiumében a horvát függetlenség óta ellenzékben van, Ivona Milinović azt állította a sajtónak, hogy Zanella fasiszta politikus lett volna. A jobboldali politikus szerint

A politikust felháborítja, hogy Zanellával egy olyan politikust ismer el a város, aki nem a horvátokhoz (jugoszlávokhoz) való tartozást, hanem a város függetlenségét szorgalmazta az első világháború után.

Ez persze előrelépés a horvát jobboldal eddigi Fiume-képében. Ruža Tomašić, a mostani EP-választáson harmadik helyre feljött, EU-ellenes Szuverenisták vezetője még 2015-ban azt nyilatkozta, hogy „Fiume ma nem horvát város”, „még azzá kell tenni”.

Ki is volt Riccardo Zanella?

Zanella a 19. század vége felé jelent meg az akkor még Magyarországhoz tartozó Fiume politikai színpadán. A budapesti kormánnyal szemben határozottabb ellenállást képviselő Autonomista Párt egyik alapítója volt, aki a várost egy ideig a budapesti Országgyűlésben is képviselte.

Magyar nacionalizmussal vádolni Zanellat ezért teljes félreértés. Még nagyobb tévedés a fasizmussal vagy az irredentizmussal összefüggésbe hozni a nevét. Zanella 1918 után rövid ideig támogatta a város Olaszországhoz csatlakozását, de már Gabrielle D’Annunzio 1919-es megszállása alatt eltávolodott az irredentizmustól.

Zanella 1919-től – a korábbi autonomizmussal összhangban – már egyértelműen azt szorgalmazta: a város maradjon független, se Olaszországhoz, se Jugoszláviához ne tartozzék. 1920 novemberében aztán

De már 1922-ben éppen a fasiszták hajtottak végre ellene puccsot, a város 1924-ben Olaszországhoz került.

Zanella antifasizmusát bizonyítja, hogy inkább Belgrádba, majd Párizsba menekült ezután, de nem volt hajlandó élni Mussolini Olaszországában.

A második világháború után a párizsi békeszerződést beadványokkal „bombázta”, amelyekben a Fiumei Szabadállam visszaállítását szorgalmazta. A város azonban 1947-ben Jugoszláviához került, 1953-ban pedig megkezdődött az addigi olasz többség elűzése. Mára a városban alig több mint kétezer olasz maradt csak.

Az ő emléküket is ápolná a Fiuméért Lista, amikor Zanellának ért el új térnevet. Szintén a város többnyelvűségét szolgálja, hogy a belvárosban ezentúl a horvát mellett olasz nyelven is ki lesznek írva az utcanevek. A város határánál is már a Fiume felirat is várja a Rijeka megnevezés alatt a városba utazókat.

FOTÓ: Wikipedia