Az olasz fasiszták nem Benito Mussolini, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia legyőzését tennék nemzeti ünneppé

Olaszország április 25-én ünnepli a felszabadulás napját. 1945-ben ezen a napon adták meg magukat az olaszországi német csapatok, pár napra rá partizánok felakasztották Mussolinit. Eszmei utódai, akik az olasz jobboldalt ma is meghatározzák, eltörölnék a mai ünnepet. Helyette azt ünnepelnék, hogy 1918. november 4-én legyőzte Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiát.

1943-ban Olaszország kiszállt Németország mellől a háborúból, különbékét tudott kötni a szövetséges hatalmakkal. Mussolini északra menekült, ahol legközvetlenebb híveivel és a német megszálló hadsereg segítségével egy bábállamot hozott létre. A német hadsereg pedig megkezdte az egész ország megszállását – bár ezt elsősorban csak északi területeken tudta végrehajtani. Közben pedig 1943 után Nápolyból indulóan ellenállási mozgalom bontakozott ki – a jól ismert Bella Ciao dal például ezen partizánok egyik éneke volt.

Mussolini 1945 áprilisáig tudta magát tartani, az olasz ellenállás addigra sikeresen szorította ki számos helyről a németeket –

Ma április huszonötödike nemzeti ünnep – de főleg a partizánhagyományokat ápoló baloldal számára fontos a mai nap, minden városban ilyenkor antifasiszta tüntetések vannak a partizán veteránszövetség, az A.N.P.I. szervezésében.

Egyedül Trieszt lóg e téren is ki. A várost a németek hosszú ideig tudták tartani, csak Tito jugoszláv partizáncsapatai űzték ki őket 1945. május elsején. Ezért az egykori osztrák kikötővárosban a mai napig május elseje számít a felszabadulás napjának. A helyzetet pedig bonyolítja (a helyi jobboldal szemében súlyosbítja), hogy ilyenkor a jugoszláv partizánokra, Titóra emlékeznek a jugoszláv és vörös zászlókkal felvonulók.

amelynek egy része – ma főleg a Lega és az Olaszország Testvérei pártok környékén – eleve Mussolini eszmeiségét viszi tovább.

Olaszország Testvérei inkább a Monarchia legyőzését ünnepelnék

Amint arról az Azonnali beszámolt: az Olaszország Testvérei (FdI) párt a mostani európai parlamenti választásokon Benito Mussolini egyik dédunokáját, Caio Giulio Cesare Mussolinit indítja jelöltként. 

Berlusconi Forza Italiájával és kisebb kereszténydemokrata pártokkal ülnek együtt. Önállóan hat-hét százalékos a népszerűségük.

Az eddigi tartományi választásokon a Giorgia Meloni vezette párt nem csak a jobboldali ellenzékkel, de a hivatalosan kormánypárti Legával is közösen indult. 2016-ban Meloni volt a legerősebb jobboldali főpolgármester-jelölt Rómában: az olasz fővárosban az Olaszország Testvérei párt és Giorgia Meloni húsz százalékkal lett harmadik az Öt Csillag és a balközép Demokrata Párt mögött. A párt ma is főleg Rómában és attól délre erős – északon kevéssé van jelen.

Mussolini van már persze az Európai Parlamentben. Az FdI-jelölt nagynénje, Alessandra Mussolini már most is EP-képviselő: az Európai Néppártban ül a Forza Italia színeiben. Vele az Azonnali márciusban interjút is készített, amiben nagyapjához való viszonyáról is beszélt. Egy másik Mussolini, Rachelle Mussolini pedig az FdI párt római tanácsnoka.

Rachelle Mussolini arra a kérdésre, hogy mit ünnepel ma, azt mondta: „Szent Márkot“, ugyanis Marconak hívják az élettársát, akitől van egy gyereke. Giorgia Meloni, az Olaszország Testvérei párt elnöke azonban nem elégedne meg azzal, hogy ő személyesen valami mást ünnepel e napon – hanem eleve más napra tenné át az egész nemzeti ünnepet. A fasiszta pártelnök

azaz november 4-ét tenné meg új nemzeti ünneppé. Már tavaly felvetette ezt, idén ismét megerösítette, bár az idei április 25-ét a lányával, nem politikával akarja tölteni elmondása szerint.

Az új ünnep persze megint éppen Triesztben sokaknak nem tetszene: a városban ugyanis ma is vannak, akik az olaszok első világháborús győzelmét vereségnek, megszállásnak tartják.

Képmutatás-e ünnepelni a fasiszták vereségét?

Az inkább balközép irányultságú La Notizia Giornale napilap is arra hívta fel mai vezércikkében a figyelmet, hogy

A lap szerint ugyanis az olaszság a történelemben mindig is mélyen megosztott volt – guelfek és ghibellinek harcától a kereszténydemokraták és kommunisták harcáig bezárólag –, azaz

A Corriere della Sera torinói kiadásának ünnepi cikke is azt emeli ki, hogy Olaszország a mai napig megosztott a fasizmushoz való viszonyában.

A Dél-Tirol elszakadásáért küzdő Dél-Tiroli Szabadság nevű párt is „képmutatásnak“ tartja az ünnepet. Szerintük egy olyan országban, ahol ma is vannak még fasiszta emlékművek – például éppen Bozenben (Bolzanoban) is –, az nem ünnepelheti hitelesen a fasizmus alóli megszabadulást. A szeparatista párt azt emeli ki, hogy Olaszország nem nézett szembe a mai napig a múltjával. A fasiszta emlékmüvek, szobrok nagy jelenlétéröl 2017-ben a New York Times is írt egy hosszabb cikket.

– ez az amerikaiak érdeke is volt, akik nem akarták antifasizmussal megzavarni a hidegháborús logikát. Elvégre Olaszország volt az egyetlen nyugat-európai ország, ahol fennállt annak a veszélye, hogy a kommunista párt (PCI) demokratikus választáson kerülhet hatalomra. Mára persze már intézményesen is eltűnt az ellenség, a kommunista párt, a római parlamentben harminc éve nincsenek már kommunisták – Berlusconi azonban az egész elmúlt huszonöt évet „ellenük“ harcolva töltötte el.

Ezzel szemben a fasiszta struktúrák élnek, működnek 

A fasiszta Olaszország Testvérei párt „jobbközépnek“ számít. Először Berlusconi vett be fasisztákat a kormányába 1994-ben. Az olaszellenes Északi Ligából mára olasz nacionalista Legát faragó Matteo Salvini belügyminiszter pedig főleg a déli tartományokban a fasisztákra támaszkodva terjeszkedik. Az Öt Csillag Mozgalom két vezető politikusa, Luigi di Maio és Alessandro Di Battista is fasiszta családi háttérből jön, bár ők maguk állításuk szerint szakítottak ezzel az apai örökséggel.

2017-ben viszont, amikor a pártelnökké választott Luigi di Maiót kérdezték az Öt Csillag eszmei példaképeiről, Enrico Berlinguer, egykori kommunista pártfőtitkár mellett Giorgio Almirantét, a Mussolini örökségét leghívebben képviselő Olasz Szociális Mozgalom (MSI) alapítóját említette.

Március közepén éppen az Európai Parlament néppárti elnöke, Antonio Tajani beszélt arról, hogy a rasszizmus 1938-as megjelenéséig Mussolini „pozitív dolgokat is tett“. Berlusconi pedig többször is kiszolgálta ilyen beszólásokkal a déli szavazóit, ahol ma is nagy a fasizmus iránti nosztalgia. Már csak ez is bizonyítja: ma is van egy jelentős választói réteg, amelyet még a jobbközép is csak ilyen módon tud elérni.