+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. február 18. csütörtök, 07:10
Egyre többen szeretnék magukat beoltani, miközben Szerbia és Magyarország mellett két újabb térségbeli állam is venne orosz vakcinát, az Oroszországgal hadakozó Ukrajnában pedig még mindig azon fáradoznak, hogy egyáltalán hozzájussanak valamilyen vakcinához. Hogyan áll Magyarország, és hogyan állnak a szomszédaink az oltáskampánnyal?

Minden hónapban megnézzük, ki hogy áll: itt a januári cikk.

 

Tavaly decemberben kezdődött az a nagyszabású oltási kampány, amivel a világ szeretné legyőzni a kínai koronavírus okozta járványt. A Bloomberg naponta frissülő adatai szerint február 17-éig több, mint 181 millió adag koronavírus elleni vakcinát adtak be, ami közel 150 millió adaggal több, mint egy hónapja volt. Akkor még csak 45 országban folytak oltási kampányok, azonban februárra már összesen 79 országban oltanak.

 

De hogyan áll Magyarország és hogyan állnak a szomszédaink az oltással?

 

Magyarország

 

Mióta oltanak? 2020.december 27.

Mekkora az átoltottság? 3,4 százalék, ebből 1,3 százalék már megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 36-38 százalék

 

Magyarországon – mint az Európai Unióban mindenhol – december 27-én kezdték meg az oltásokat az egészségügyben dolgozókkal a Pfizer-BioNTech vakcinájával, azonban azóta megjelent az amerikai Moderna, illetve a brit-svéd gyártmányú Oxford/AstraZeneca is. Utóbbival, mivel időseknek azt nem ajánlják, a múlt héten már elkezdték beoltani a 18-59 év közti krónikus betegeket, az Azonnali munkatársa videóban mutatta meg, hogy néz ez ki. 

 

Azonban a magyar kormány nemcsak az Európai Unió által lekötött vakcinákból gazdálkodik, hiszen az EU-s engedélyezést meg nem várva  Oroszországtól és Kínától is vár vakcinaszállítmányokat, miután megállapodott ezen országokkal.

 

Február 12-től az orosz Szputnyik V-vel is megkezdték már az oltásokat: az operatív törzs tájékoztatása szerint eddig 2 800 idős embert oltottak be ezzel, összesen pedig 1 millió főnek elegendő vakcinát kötöttünk le az oroszoknál – az EU-ban eddig egyedüliként. Ugyanakkor azt nem tudjuk, hogy az emberek miként fogadták a Szputnyik V-t, hiszen a háziorvosok nem beszélnek erről, hiába kerestünk 70 háziorvost is a témában.

 

Ezenkívül a héten 550 ezer adag Sinopharm vakcina is érkezett, azonban jelenleg nem tudni, hogy a kínai vakcinával mikor kezdik el az oltásokat, mivel a Népszava információi szerint a vakcina dokumentációját a kínai hatóságok nem küldték el. Így hiába módosította a kormány a jogszabályt, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) akkor is engedélyezze a szer ideiglenes használatát, ha azt már milliós mennyiségben több országban is beadták, dokumentumok nélkül a kínai vakcina engedélyeztetése azért elhúzódhat. (Az Azonnalin ebben a cikkben jártunk utána szakértők segítségével, hogy kell-e tartani az orosz és a kínai vakcináktól.)

 

Magyarországon a KSH hetente készülő felmérése szerint nő az oltási hajlandóság: míg november végén a megkérdezettek mindössze 15 százaléka mondott arra igent, hogy biztosan beoltatná magát, február elején a válaszadóknak már a 38 százaléka tervezi felvenni a koronavírus elleni oltást. Hasonló oltási hajlandóságot mért egyébként az IDEA Intézet is az Azonnali felkérésére még decemberben.

 

Ugyanakkor a Publicus Intézet a Népszava megkeresésére legutóbb azt mérte, hogy az oltási kedv már 64 százalékos a magyarok körében, legalábbis akkor, ha az emberek választhatnak, hogy melyik vakcinát szeretnék.

 

Románia

 

Mióta oltanak? 2020. december 27.

Mekkora az átoltottság? 3,7 százalék, ebből 2,5 százalék megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 55 százalék

 

Azonban hiába Magyarország az első uniós ország, ahol a Szputnyik V-t is használják, a jelenlegi oltások nagyrésze az EU-tól származik, így a környező országokhoz képest egyáltalán nem vagyunk előrébb az oltásban: a Bloomberg gyűjtése szerint Magyarországon jelenleg 100 főből 4,7 főt oltottak be, aminél a szomszédos EU-tagállamokban csak Horvátország rosszabb a 3 fős átlagával, Ausztria pedig csak egy hajszálnyival marad el a magyar átlagtól 4,5 fős átlaggal.

 

Eközben Romániában 100 főre 6,2 beoltott személy jut, míg Szlovákiában ez a szám 5,7, Szlovéniában pedig 5,8.

 

Romániában jelenleg három vakcinával oltanak: a Pfizer-BioNTech mellett az Oxford/AstraZeneca és a Moderna készítményei is elérhetőek.

 

Ugyanakkor az új román kormány már jelezte: nem fognak se Kínával, se Oroszországgal külön megegyezni, csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott és az Európai Bizottság által megszerzett vakcinákat fogják használni.

 

A nemzeti liberális PNL-ben politizáló miniszterelnök, Florin Cîțu még múlt héten azt mondta, hogy a külső szereplők bevonása helyett a megoldást ők abban látnák, ha Romániában is elkezdenék a gyártást, méghozzá a román honvédelmi minisztérium alá tartozó Catacuzino Országos Kutatóintézet segítségével, ha erre az Európai Bizottság is engedélyt ad.

 

Az oltási hajlandóság növeléséhez pedig a Román Ortodox Egyház kampánya sokat hozzájárult: míg decemberben az oltási hajlandóság mindössze 30 százalékos volt, a járványellenes üzeneteket oltáspárti álláspontra cserélő egyház kampánya miatt ez a szám már az 55 százalékra emelkedett.

 

 

Szlovákia

 

Mióta oltanak? 2020. december 27.

Mekkora az átoltottság? 4,4 százalék, ebből 1,3 százalék megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 34,7 százalék

 

Szlovákia eddig csak az EMA által jóváhagyott vakcinákkal oltott, a szlovák miniszterelnök, a jobboldali populista Igor Matovič pedig bírálta azokat az EU-tagállamokat, akik különutas vakcinapolitikát folytattak. Még február elején a szlovák kormányfő úgy nyilatkozott, hogy el se tudná képzelni, hogy milyen helyzetben lenne Szlovákia, ha nem lenne az EU-tagja, azonban február közepén már bejelentette, hogy

 

Szlovákia is tárgyalásokat kezdeményez az oroszokkal a Szputnyik V kapcsán,

 

mivel az EU szerinte túlságosan lassan osztja el a vakcinákat. Így Szlovákia lehet a második olyan uniós ország, ahol elkezdik majd használni a Szputnyik V-t is, azonban gyakorlatilag egyelőre még továbbra is csak az Európai Bizottság által beszerzett, majd a tagállamoknak szétosztott vakcinákkal gazdálkodhatnak.

 

A vakcinák megjelenésével pedig az oltási kedv is nő Szlovákiában: míg januárban az IPSOS azt mérte, hogy a társadalom mindössze 28,5 százaléka oltatná be magát, februárra ez a szám már 34,7 százalékra nőtt. Jelenleg az időseket, az egészségügyi dolgozókat és a krónikus betegeket oltják, de február közepétől már a pedagógusok is jelentkezhetnek az oltásra.

 

Szlovénia

 

Mióta oltanak? 2020. december 27.

Mekkora az átoltottság? 3,5 százalék, ebből 2,3 százalék megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 60 százalék

 

Miközben Szlovéniában a kormányból decemberben kivált nyugdíjaspárt, a DeSuS sikertelenül próbálta megbuktatni a konzervatív jobboldali Janša-kormányt, továbbra is folytatódik az oltási kampány a délnyugati szomszédunkban.

 

A DeSuS kilépésével az egészségügyi tárca is ideiglenesen Janez Janša kezébe került, és

 

az Európai Unióban jelenleg a 100 főre vetített beoltották számában Szlovénia áll a legjobban

 

– igaz, ez részben annak is köszönhető, hogy Szlovéniában mindössze 2,1 millió ember él.

 

A szlovén miniszterelnök úgy számol, hogy a nyár végére a szlovén társadalom átoltottsága elérheti a 70 százalékot, amihez közel másfélmillió embert kellene beoltani. Jelenleg hetente körülbelül 37 ezer vakcinát kapnak, így ennyi mennyiséggel számolva további 36 hétbe telne, míg eljutnának ehhez a kitűzött célhoz.

 

Szlovéniában az EMA által engedélyeztetett vakcinákból csak kettőt használnak: a Pfizer-BioNTech mellett az AstraZenecát. Sokat segíthet az oltáskampányon, ha a Moderna vakcináját is elkezdik szállítani. Erre viszont még várniuk kell, ugyanakkor már nem sokat: a szlovén Egészségügyi Minisztérium szerint február végéig megérkezik az első Moderna szállítmány is 26 ezer adaggal.

 

Jelenleg lassan befejeződik a 80 év felettiek oltása, és utána folytatják a 70 év felettiek oltásával, miközben az egészségügyi dolgozók oltása folyamatosan zajlik. Az oltási kedv pedig szárnyal: a szlovén társadalom közel 60 százaléka tervezi beoltatni magát, közülük 47 százalék minél hamarabb.

 

Ausztria

 

Mióta oltanak? 2020.december 27.

Mekkora az átoltottság? 2,8 százalék, ebből 1,7 százalék már megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 47 százalék

 

Ausztriában mind az elosztás, mind a megszervezés hatékonyan működik: az oltásról szóló kormányzati oldalon oldalon nagyon informatívan és átláthatóan követhetőek az adatok, hogy miként áll az oltáskampány, illetve jelenleg mely csoportokat oltják. Jelenleg a teljes társadalom 2,88, az oltható csoportok 3,31 százalékát oltották be, amivel csak egy kicsivel maradnak el Magyarországtól, hiszen 100 főre vetítve 4,5 főt oltottak be, míg ez a szám Magyarország esetében 4,7.

 

Januárban a 80 év felettieket, az idősotthonban gondozottakat és a legfontosabb egészségügyi személyzetet oltották, míg februárban már megkezdődött a krónikus betegek, a fogyatékossággal élők, az őt segítők, illetve az egészségügyi dolgozók további oltása.

 

Február 10-én az osztrák kormány újabb 6 millió adag vakcinát vásárolt a Modernától, így összesen már 30,5 millió vakcinát kötött le a 8,86 milliós ország.

 

Az újabb lekötésekkel a reményeik szerint tarthatóvá válik az előzetes oltásit erv, ugyanakkor jelenleg nem úgy tűnik, hogy nyárra sikerül a teljes társadalmat beoltani, mint korábban ígérték.

 

Jelenleg három vakcinával oltanak, és úgy számolnak, hogy az első negyedévben a Pfizer-BioNTechtől 1 millió 60 ezer, a Modernától pedig közel 200 ezer vakcinát fognak kapni, míg az Astra/Zenecatól csak februárban több, mint 260 ezret.

 

Az oltási kedv pedig az utóbbi időszakban nagyot nőtt, igaz, ez részben a közvélemény-kutatás kérdésfeltevése miatt alakult így. A legutóbbi közvélemény-kutatásban már nem azt kérdezték meg, hogy biztosan beadatja-e magának, hanem, hogy mikor adatná be magának, amire a lehető leghamarabb, később, soha válaszopciók közül lehetett választani, ami eltér az előző közvélemény-kutatás kérdésétől. Jelenleg az osztrákok 47 százaléka véli úgy, hogy amint lehet, beoltatja magát, ami az előző hónapban mért 31 százalékhoz képest 16 százalékpontos növekedés – bár az eltérő kérdésfeltevés miatt nehéz összehasonlítani a kettőt.

 

AZ OSZTRÁK KANCELLÁR, SEBASTIAN KURZ VÁRAKOZIK AZ ELSŐ BEOLTOTT OSZTRÁK NŐVEL AZ OLTÁS ELŐTT DECEMBER 27-ÉN. FOTÓ: SEBASTIAN KURZ / FB.

 

Horvátország

 

Mióta oltanak? 2020. december 27.

Mekkora az átoltottság? 1,7 százalék, ebből 1,3 százalék megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 43,5 százalék (egy hónappal ezelőtt)

 

Horvátországban hiába tervezték még úgy januárban, hogy március végére a horvát társadalom negyedét, nyárra pedig a társadalom felét be fogják oltani, a Horvát Nemzeti Közegészségügyi Intézet egyik epidemiológusa, Bernard Kaić szerint ha nem nő a vakcinamennyiségek száma, akkor az utóbbi célt csak őszre, de leginkább késő őszre tudják teljesíteni.

 

Az Európai Unióhoz 2013-ban csatlakozó országban eddig csak az EMA által engedélyeztetett három vakcinatípussal oltanak, ugyanakkor reménykednek, hogy vagy a vakcinamennyiség nő majd, vagy pedig újabb vakcinákat – elsősorban az angol Johnson & Johnson, illetve az orosz Szputnyik V – tudnak majd bevonni az oltásba.

 

Ugyanis a HDZ-s jobbközép kormányfő,

 

Andrej Plenković február 17-én bejelentette, hogy felveszik a kapcsolatot az oroszokkal a Szputnyik V kapcsán.

 

A kormányfő hozzátette, ha a Szputnyik V-vel is elkezdenének oltani Horvátországban, akkor nyár végére akár a társadalom 70 százalékát is be lehetne oltani. A legutóbbi közvélemény-kutatás óta új kutatás nem készült, így jelenleg nem tudjuk, hogy a horvátok oltási kedve változott-e az elmúlt egy hónapban.

 

Szerbia

 

Mióta oltanak? 2020. december 25.

Mekkora az átoltottság? 9,1 százalék, ebből 1,2 százalék megkapta a második adagot is

Hányan oltanák be magukat biztosan? 20 százalék

 

A környező országok közül egyértelműen az EU-tagjelölt Szerbia áll a legjobban, ahol már a lakosság 9,1 százalékát oltották be,

 

közülük pedig már 1,2 százalék a második adagot is megkapta. Szerbiában így 100 főre vetítve jelenleg 12 személyt oltottak be, azonban beszédes, hogy bár előrébb tartanak az EU-s tagállamoknál, az oltási kedv itt jóval alacsonyabb.

 

A szerbek öt vakcinát is használnak: a Pfizer-BioNTech készítménye mellett déli szomszédunkban oltanak a Moderna és az Oxford/AstraZeneca vakcináival, de még a Szputnyik V és a Sinopharm oltóanyagait is használják. Mivel Szerbia nem EU-tagállam, így a szerbeknek nem kellett az EMA engedélyeztetéseire várni, így kicsivel hamarabb is kezdték el az oltásokat, leginkább az EMA által eddig nem is engedélyeztetett kínai Sinopharmmal és az orosz Szputnyik V-vel.

 

Szerbia azonban nemcsak a saját állampolgárait oltja be: február 14-én 2 340 fő beoltására elengendő Pfizer-BioNTech vakcinát adományozott Észak-Macedóniának, ahova még egy vakcina sem érkezett, és az északmacedónok abban reménykednek, hogy a szerb ajándékvakcina után február második felében megkezdhetik az oltáskampányukat.

 

A szerb oltáskampány sikerességéről, illetve annak politikai okairól itt olvashatsz egy hosszabb azonnalis elemzést.

 

ALEKSANDAR VUČIĆ JELENLEG ELÉGEDETT LEHET A SZERB OLTÁSKAMPÁNNYAL. FOTÓ: ALEKSANDAR VUČIĆ / FACEBOOK.

 

Ukrajna

 

Mióta oltanak? Még nem kezdték el az oltást.

Mekkora az átoltottság? Még nem kezdték el az oltást.

Hányan oltanák be magukat biztosan? Nincs adat.

 

Ukrajnában még mindig nem kezdték el az oltást, mivel még vakcinát sem kaptak.

 

Emiatt még februárban is több állammal, illetve az EU-val is tárgyalt az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij, hogy valamilyen oltóanyaggal megkezdhesse a 44 milliós ország az oltási kampányát.

 

Ugyanakkor januárhoz képest már van előrelépés: február 8-án az elnök bejelentette, hogy Ukrajnának sikerült megállapodnia több céggel is a vakcinák lekötéséről, aminek egy jelentős részét az egészségügyi világszervezet, a WHO COVAX-programja miatt kapják, aminek a célja, hogy a szegényebb országok is részesülhessenek a koronavírus elleni oltószerből.

 

A COVAX-program keretében legalább 8 millió adag vakcinát fog kapni Ukrajna, de ezenkívül 5 millió adag Sinopharm, illetve 12 millió adag AstraZeneca és Novax vakcinát is fognak majd kapni, azonban, hogy ezt pontosan mikor is szállítják majd le, az még erősen kétséges.

 

Ukrajna február második felében kezdi majd meg az oltókampányát a tervek szerint, és első körben az egészségügyi dolgozókat és a fegyveres erők tagjait fogják beoltani a kínai Sinopharm készítményével.

 

Pontos információ még nincs arról, hogy az ukrán társadalomból hányan oltanák be magukat biztosan. Az elnök azzal számol, hogy legalább a társadalom fele be szeretné majd oltatni magát.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás