Ötödik hete tüntetnek Lukasenka ellen, aki hétfőn Putyinnal tárgyal

2020.09.13. 20:20

Nem sikerül erőt demonstrálnia Lukasenkának a tüntetőkkel szemben: hiába vesznek őrizetbe többszáz tüntetőt, továbbra is ezrek vonulnak az utcára Belaruszban országszerte. Európa utolsó diktátora közben a hétfői találkozójára készül Putyinnal.

Ötödik hete tüntetnek Lukasenka ellen, aki hétfőn Putyinnal tárgyal

Lassan a hatodik hetébe lép Belaruszban az a politikai krízis, amit az elcsalt augusztus 9-i választás váltott ki az emberekből. A választást ugyanis a hivatalos adatok szerint a 26 éve uralkodó Aljekszandr Lukasenka nyerte meg, méghozzá a szavazatok 80,01 százalékával, viszont egyre több bizonyíték lát napvilágot, hogyan is hamisították meg az eredményeket a helyi választási bizottság tagjai.

Így 2010-hez hasonlóan ismét hatalmas tömeg vonult utcára, hogy elégedetlenségnek adjon hangot, azonban a 2010-es eseményekkel szemben a hatalomnak nem sikerült erőszakkal levernie a tüntetéseket, sőt, a tüntetések egyre nagyobb tömegeket mozgatnak meg. Az ellenzéki aktivisták mellett ugyanis orvosok, IT-szakemberek és gyári munkások és az amúgy állami propagandát sugárzó köztévé munkatársai is csatlakoztak a tüntetésekhez. Új választások kiírását szeretnék, ami ezúttal egy fair és tiszta választás lehetne.

Az, hogy a tüntetések nem fulladtak érdektelenségbe, részben annak köszönhető, hogy az választáson való indulástól eltiltott két legerősebb ellenzéki kihívó csapata is beállt az így közös ellenzéki elnökjelöltként Lukasenka ellen induló Tihanovszkaja mögé, aki a minimumprogramjával egyesíteni tudta az ellenzéki hangokat.

A tüntetések annak ellenére folytatódnak, hogy a hatalom egyre erőszakosabban lép fel az ellenzéki politikai szereplőkkel szemben: Tihanovszkaja már a választás után két nappal, augusztus 11-én kénytelen volt elhagyni Belaruszt. Szövetségese, Veronika Capkalára még augusztusban szintén ez várt. Így a „három gráciából” csak Maria Kolesnikova maradt Belaruszban, azonban őt rejtélyes körülmények között elrabolták és Ukrajnába akarták átvinni.

A hatalom békés átmenetének előkészítő ellenzéki Koordinációs Tanács tagjai közül pedig már csak egy van szabadlábon,

az irodalmi Nobel-díjas Szvjatlana Alekszijevics, akit EU-s diplomaták védenek váltva, hogy megelőzhessék az őrizetbe vételét.

Az elmúlt hetekhez hasonlóan a tüntetők továbbra is békések, azonban az OMAN rohamrendőrség és a hadsereg tagjai ezúttal is erőszakosan lépett fel a tüntetőkkel szemben országszerte.

Vasárnap délelőtt a tüntetők kijelentették, hogy október 9-ig adnak „haladékot” a politikusoknak, hogy a tüntetők oldalára álljanak,

és velük együtt követeljék Lukasenkától az új, ezúttal fair választások kiírását.

Ezúttal is Minszkben vannak a legtöbben, de országszerte is sok a tüntető

Az emberek annak ellenére vonulnak az utcára, hogy az internet ismételten akadozik Belaruszban: az A1 mobilszolgáltató közleményben jelentette be, hogy kormányzati kérésre redukálták a mobilhálózatot Minszkben és környékén.

A tüntetők ezúttal is az ország több pontján mentek az utcára: a legtöbb helyen békés meneteléssel tüntetnek a rezsim ellen, de van, ahol az emberek táncolnak és énekelnek, mint például Bresztben. Azonban a körtánc nem sokáig tartott: a belügyminisztérium szerint ugyanis a tüntetők ezzel „veszélyeztették a biztonságos közlekedést”, ezért kénytelenek voltak feloszlatni őket.

Az OMAN rohamrendőreit és a hadsereg tagjait ez nem igazán érdekelte: csak Minszkben közel négyszáz tüntetőt vehettek őrizetbe kora este, akikkel az őrizetbe vétel során erőszakosan léptek fel. Egy nőt például csak azért ütött arcon egy rendőr, mert a mobiltelefonjával felvételeket készített róla.

A rendőrök az ország több pontján is vízágyúkat vetettek be a tüntetések feloszlatása érdekében, de emellett a szokásossá vált katonai felszereléseket és a fekete, jelzés nélküli rendőri minibuszokat is bevetettek, amikbe a tüntetőket rángatják. Előkerültek a füst- és hanggránátok, míg a katonák éles fegyverekkel vannak az utcákon, bár egyelőre csak a rohamrendőrök próbálják a tüntetéseket feloszlatni.

Minszkben még egy éles fegyvert is elsütöttek, azonban azt nem tudni, hogy ezt egy rendőr, egy tüntető vagy pedig egy ellentüntető sütötte el.

A fegyverrel két lövést adtak le, azonban mindkét esetben a levegőt célozták vele.

Nem mindenhol tudott a rendőrség hatékonyan fellépni: a közel százezer lakosú Navapolackban például a tüntetők létszámfölénybe kerültek, és sikerült egy időre visszavonulásra kényszeríteni a rendőröket, akik épp tüntetőket akartak őrizetbe venni.

A belügyminisztérium közlése szerint Minszk mellett Bresztben, Hrodnában, Szalihorszkban, Babrujszkban és Mahiljovban vettek őrizetbe tüntetőket a rendőrök, a tüntetések pedig helyi idő szerint 19 óra körül véget értek a legtöbb városban, kivéve Minszkben.

A fővárosban ugyanis valamiféle állóháború alakult ki: ugyan a város több pontján is zajlik a tüntetés, a legnagyobb tüntetés az elnöki rezidenciára vezető úton van. Itt többezres tömeg néz farkasszemet a rendőrökkel, azonban erőszakra eddig nem került sor: a tüntetők békésen skandálják az „éljen Belarusz!”-t, és más, Lukasenka-ellenes rigmusokat. Az elnöki rezidenciára vezető utat védő rendőröknek pedig a tömeg azt skandálja, hogy „milyen érzés?”, utalva arra, hogy ezzel Lukasenka erőszakos hatalmát védik.

Nem tudni, hogy mi lesz a vége

Ugyan Lukasenka a héten már elismerte, hogy elképzelhető, hogy túl sokáig maradt hatalmon, de nem tűnik úgy, mintha a lemondását tervezné. Annak ellenére, hogy még mindig napirenden tartja az alkotmánymódosítást,

úgy tűnik, Lukasenka is hosszú harcra rendezkedett be, és nem hajlandó könnyen átadni a hatalmát, hanem egyelőre kivár, hátha lecsillapodnak az ellene szóló tüntetések.

Európa utolsó diktátora az ellenzékét eleve egy szűk „burzsujokból” álló körnek tartja, akik bármi áron hajlandóak megszerezni a hatalmat.

Lukasenka hétfőn egyébként Szocsiban találkozik majd orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, ahol a Kreml közleménye szerint a két ország közötti stratégiai kapcsolatokról és szövetségről fognak tárgyalni, de szó esik majd a két ország között 1996-ban létrehozott Unióállamról (Szojuznoje Goszudarasztava, szó szerinti fordításban Szövetségi Államot) is. Arról, hogy mi is ez az Unióállam, és hogy áll az orosz-belarusz gazdasági és politikai integráció, arról itt és itt írtunk bővebben, míg Rácz Andrással, a Political Capital Oroszország-szakértőjével itt beszélgettünk arról, hogy mi lehet Putyin terve Belarusszal.

Az ellenzéki Tihanovszkaja közben Telegramon reagált a tüntetésekre: az ellenzéki elnökjelölt rövid közleményében gratulált a tüntetőknek, akiket a belarusz nép hőseinek nevezett, amiért folytatják a megkezdett harcot. Ezenkívül felszólította híveit, hogy ne hagyják abba: mutassák meg a hatalomnak, hogy ők békések, akik változást akarnak és megunták már a hazugságokat. 

NYITÓKÉP: Békésen vonuló tömeg Minszk utcáin szeptember 13-án. Forrás: Tut.by / Twitter.

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek