+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. július 13. hétfő, 13:03
A hetes cikkelyes eljárások leállítását és az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének elodázását kéri cserébe a közös EU-s hitelfelvétel támogatásáért a miniszterelnök. A követelés egy része már teljesült is, hiszen a hetes cikkes eljárás két éve áll, gyakorlatilag a hamvába holt. De miért olyan fontos Orbánnak, hogy ezt ki is mondassa az EU-val, és sikerülhet-e neki?

Hétfőn tárgyalja, kedden pedig várhatóan el is fogadja az Országgyűlés azt a fideszes határozati javaslatot, amely gyakorlatilag megmondaná Orbánnak, hogy milyen feltételekkel támogathatja az EU többéves pénzügyi keretét és az ahhoz kapcsolódó 750 milliárd eurós hitelcsomagot, amelyről az Európai Tanács július 17-18-i ülésén tárgyalnak az európai uniós állam- és kormányfők.

 

Milyen pénzekről van most szó az EU-ban?

 

Ahogy arról részletesen írtunk, a 2021-től 2027-ig tartó 1100 milliárd eurós uniós költségvetési keret mellé az Európai Bizottság a koronavírusra tekintettel egy 750 milliárd eurós csomagot is hozzácsapna, ami a történelemben először egy közös EU-s hitel felvételét jelentene, vagyis a tagállamok közösen vállalnának tartozást.

 

Ez sok mindenkinek nem tetszik: van, akinek azért, mert nem akarnak más államok helyett is felelősséget vállalni, és van, akinek azért, mert túl kevés pénzt kapna. Utóbbi körbe tartoztak eleinte a magyar kormánypártiak, de aztán két héttel később Orbán Viktor beadta a derekát a közös hitelfelvételhez, azzal a kikötéssel, hogy őt azért bizony ne nézzék baleknak.

 

Hogy annak nézik-e, nem tudom, az mindenesetre tény, hogy a többéves pénzügyi kerettel és a közös hitelcsomaggal együtt fogják tárgyalni azt az EU-s jogalkotási javaslatot is, miszerint jogállamisági feltételek teljesítéséhez lehessen kötni az EU-s pénzek kifizetését. A javaslatnak – amely kifejezetten az EU pénzügyi érdekeit sértő vagy veszélyeztető jogállamiságsértésekre vonatkozik, azonban már most mutatkoznak jelei, hogy ezt tágan fogják értelmezni – kimondatlanul (bár néha kimondva is) Magyarország az elsődleges címzettje. Az pedig, hogy több ilyen, egyenként is kényes ügyet – többéves pénzügyi keret, közös hitelfelvétel, és erre még a jogállamisággal kapcsolatos javaslat – egyben akarnak keresztülszuszakolni az uniós döntéshozáson, a szokásosnál is több macerát és alkudozást vetít előre.

 

Az a tény pedig, hogy a többéves pénzügyi keretet egyhangúan kell, hogy elfogadják a tagállamok, valamint a jogállamiság hozzácsapása a pénzügyekhez

 

kihagyhatatlan alkalmat adott Orbánnak, hogy megmutassa, mennyire nem balek ő, és hiába volt kénytelen meghunyászkodni a közös hitelfelvétel kapcsán, a szerinte átpolitizált jogállamiságos javaslatra hivatkozva odacsaphat az asztalra.

 

Ezt persze megtehetné magától is, hiszen ő képviseli Magyarországot az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, de jobban néz ki, ha nyomatékosan tud hivatkozni a Magyar Emberek felhatalmazására, ezért kell neki ez a bizonyos országgyűlési határozat.

 

Milyen feltételeket vinne magával Orbán Brüsszelbe?

 

Az országgyűlési határozat a következő alapelveket fekteti le a kormány számára a többéves pénzügyi keretről és a hitelcsomagról való tárgyalásokra:

 

+ az azonos helyzetben lévő tagállamok részesüljenek azonos elbánásban, a gazdagok ne kapjanak többet, mint a szegények;

 

+ a folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat a többéves pénzügyi keretről és a közös hitelfelvételről való döntés előtt le kell zárni;

 

+ politikai pártokat és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket” ne támogassanak EU-s pénzből;

 

+ elfogadhatatlan a kifizetések „politikai és ideológiai feltételekhez kötése” jogállamiság címszó alatt.

 

Mit is jelent mindez?

 

Orbán megmutatja, hogy tud ő is a pénzzel zsarolni

 

A kormánypárt eleve politikai zsarolásnak tekinti az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez való kötését – nem is teljesen alaptalanul. Ez az ötlet azután került napirendre az EU-ban, hogy kiderült: a jogállamiságot aláásó tagállamok szankcionálására hivatott hetes cikkes eljárás a gyakorlatban alkalmazhatatlan (erről alább még lesz szó), valahogy azonban mégis rendre kéne utasítani őket.

 

És mi jobb eszköz erre a pénz, pontosabban az azzal való fenyegetés, miszerint ha nem viselkednek rendesen, kevesebb pénzt kapnak?

 

Ezt szebben mondva lehet a jogállamiság megvásárlásának is hívni, de csúnyábban fogalmazva egyértelműen zsarolás – ami persze része a politikának, csak ott ultimátumnak szokták nevezni.

 

Az eredeti bizottsági javaslat az Európai Parlament módosítóinak köszönhetően azért sokat javult: például lenne egy szakértői csapat, amely vizsgálná a jogállamiság állapotát az összes tagállamban, tehát nem egyedül csak politikusok döntenének erről. Ugyanakkor a javaslat továbbra sem tárgyalja kellő részletességgel, hogy pontosan milyen jogállamiságsértések esetén lenne megvonható a pénz, erről csak egy példálózó lista van a szövegben.

 

Így pedig nem csoda, ha – szakértői csapat ide vagy oda – a potenciális érintettek egyből hangosan „politikai és ideológiai feltételekről” kiabálnak, sőt, az első adandó alkalommal viszonossági alapon bevetik a pénzzel való zsarolás módszerét. Ez pedig most, a következő többéves pénzügyi keret tárgyalásakor jött el, ráadásul olyan érzékeny pillanatban, amikor a koronavírus miatti lockdown amúgy is padlóra tette a gazdaságot.

 

Kell a költségvetés? Kell a pénz? Akkor ne cseszegessetek engem a jogállamisággal, fizessétek ki nekem is, ami jár!

 

– ezt mondja most a többi tagállamnak Orbán, demonstrálva, hogy működik ez a dolog fordítva is. Tulajdonképpen olyan sok veszítenivalója nincs, hiszen miközben a többi tagállam közül soknak tényleg fontos, hogy mielőbb jöjjön a pénz a koronavírus-válság közepette, Orbán tudja, hogy ha mindez a jogállamisági feltételekkel együtt megy át, akkor mi amúgy is jóval kevesebb pénzre számíthatunk, szóval nekünk „úgyis mindegy”. (Választási lehetőség persze mindig van, hiszen elég lenne mondjuk lejjebb csavarni az EU-s pénzek ellopkodását, vagy a haverokra szabott jogalkotást, de hát az ugye mégiscsak hallatlan lenne.)

 

A „civilnek álcázott” politikai aktorokra való utalással pedig Orbán jó érzékkel megtalálta az EU-s javaslat egyik legproblémásabb pontját: azt, hogy ha egy tagállam kifizetéseit felfüggesztik a kormány miatt, akkor mi lesz a tagállamban lévő végfelhasználókkal? Erre az esetre nekik valahogy közvetlenül, az adott tagállami kormány kikerülésével kellene nyilván pénzt juttatni, és ez az, amit Orbán mindenképp el szeretne kerülni – többek között bizonyára azért, mert ha a végfelhasználók is sérülnek, akkor sokkal meggyőzőbben lehet hazaárulózni azokat a hazai ellenzéki pártokat, akik beleálltak az ügybe az EP-ben.

 

A hetes cikk leállítása: egyszerre lehetetlen és már teljesült feltétel

 

A leglátványosabb feltétel az országgyűlési határozati javaslatban nyilván az, hogy zárják le a jogállamiság megsértése miatt indult 7-es cikkes eljárásokat (Magyarország mellett Lengyelországgal szemben van folyamatban ilyen) még azelőtt, hogy a többéves pénzügyi keretről és a hitelfelvételről döntenének. Ez praktikusan az eljárások leállítását jelenti, hiszen a jogsértés megállapításáig, pláne a szankciók kiszabásáig gyakorlatilag lehetetlen dönteni ennyi idő alatt.

 

Ez a követelés azért is érdekes, mert tulajdonképpen a 7-es cikkes eljárásokat mindkét országgal szemben gyakorlatilag már leállították. Persze ezt soha nem mondanák ki,

 

de nehéz másként értelmezni azt, hogy a lengyelek esetében bő két és fél, magyar viszonylatban pedig lassan két év alatt nem történt semmilyen érdemi előrelépés az ügyben.

 

Hiába fogadta el 2018 szeptemberében az Európai Parlament a 7-es cikkes eljárást megindító Sargentini-jelentést, azóta még azt sem sikerült elérni, hogy a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa egyáltalán az uniós alapértékek – köztük a jogállamiság – sérelmének egyáltalán a veszélyét megállapítsa. És akkor hol lennének még az érdemi lépések! (Itt olvashatsz bővebben a hosszadalmas 7-es cikkes eljárás menetéről.)

 

Vagyis gyakorlatilag Orbán nyitott kapukat dönget a hetes cikkes eljárások követelésével, de nyilván ő nem azt akarja, hogy az ügy csendben elsikkadjon (mint ahogy az történik), hanem, hogy kifejezetten leállítsák azt. Az eredmény persze ugyanaz, de a tálalás a közvélemény felé nagyon nem mindegy. Az viszont kizártnak tűnik, hogy a hetes cikk deklarált leállítását megtegyék Orbán kedvéért az EU-ban, erre legfeljebb akkor mutatkozna némi esély, ha a pénzeket a jogállamisághoz kötő javaslatot sikerülne elfogadni, hiszen akkor lehetne azt kommunikálni, hogy „rájöttünk, hogy nem működik a hetes cikk, hagyjuk is az egészet a fenébe, íme, itt van a jobb megoldás”. Orbán viszont ettől is elzárkózik – legalábbis a többéves költségvetéssel egy csomagba téve.

 

Szóval úgy tűnik, a vége az lesz a dolognak, hogy mindkét fél enged egy kicsit a nagy ambíciókból és a végén semmi nem változik. A hetes cikkes eljárás marad parkolópályán, ahogy eddig, de a vétóval való fenyítéssel Orbán simán elérheti, hogy vegyék ki egyelőre a csomagból a jogállamiságjavaslatot, és döntsenek róla majd valamikor később. Hiszen az, hogy meglegyen a pénz, mindenkinek nagyon fontos, a jogállamiságon meg lehet továbbra is szinte üres EP-üléstermekben pöszmögni, ahogy történt ez az utóbbi pár évben.

 

Ami igazán szép ebben a sztoriban az az, ahogy a pénzügyi alkudozásokkor megmutatkozik, mennyit ér, hogy az EU értékközösségnek hazudja magát.

 

Olvasnál még Bakó Beától az Azonnalin? Ide kattints! Az EU többéves pénzügyi keretéről szó volt a mai Reggeli feketében, az Azonnali hírlevelében is. Iratkozz fel, ha nem akarsz lemaradni!

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor az Európai Parlamentben a Sargentini-jelentés vitájában. Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás