+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. november 17. kedd, 11:15
Uniós berkekben úgy látják, zsákutcába került az EU a hétfői magyar és lengyel vétóval: ha nem tudják elfogadni a következő hétéves költségvetést és a koronavírus miatti mentőcsomagot, annak komoly következményei lesznek minden EU-s tagállamra nézve. A vétó előtt még Angela Merkel is próbálta személyesen jobb belátásra bírni Orbánt, hiába.

Nagy hullámokat keltett, hogy Magyarország és Lengyelország hétfőn a tagállami minisztereket reprezentáló Európai Unió Tanácsának a nagyköveteket tömörítő testületében blokkolta a minden tagállam beleegyezéséhez kötött, 2021-27-re szóló EU-s költségvetést, valamint a költségvetéshez kötött, a koronavírus-válságot ellensúlyozó grandiózus mentőcsomagot, amit közös EU-s hitelfelvételből finanszíroznának.

 

Mindezt arra hivatkozva, hogy a november elején elfogadott megállapodás az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez való kötéséről (erről itt írtunk részletesen) igazságtalan zsarolás, sőt, intézményesített rabszolgaság volna.

 

Még Angela Merkel sem tudta meggyőzni Orbánt

 

EU-s körökben sokan most tehetetlenül ingatják a fejüket a Politico beszámolója szerint. Ahogy arról a portálnak egy név nélkül nyilatkozó, vezető uniós tisztviselő beszámolt, mindenki tudja, hogy Orbánék vétójával zsákutcába jutottak a tárgyalások, és addig nem tudják elfogadni a költségvetésről és a hitelfelvételről szóló csomagot, amíg Magyarország abba bele nem megy.

 

Ahogy az EU-s tisztviselő elmondta:

 

„Folytatni fogjuk a konzultációkat, de egy bizonyos ponton Magyarországnak ki kell terítenie a kártyáit az asztalra. Különben nagy szarban vagyunk.”

 

A Politicónak több brüsszeli diplomata és tisztviselő is megerősítette, hogy Orbán a tárgyalások alatt sorra kapta meg a komoly súlyú politikusok figyelmét: így például Angela Merkel német kancellár, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint több vezető francia, olasz, portugál és spanyol tisztviselő is próbálta személyesen meggyőzni a magyar miniszterelnököt az EU-s csomag elfogadásáról. Mindhiába.

 

„Még azután is, hogy (Orbán Viktor) leült beszélgetni a német kancellárral, és hogy nyomás érkezett a déli országoktól… Mindezek után, és még azután is, hogy ennyi pénz forog kockán, nincs elmozdulás. Egyszerűen csak teljesen beleragadtak az álláspontjukba” – írta le a helyzetet a Politico egyik forrása, aki azt is hozzátette, hogy jelenleg senki nem látja, hogyan lehetne a helyzetet megoldani. Ahogy hozzátette: „ha egy olyan partnerrel konfrontálódsz, aki nem érti, hogy mi forog kockán”, hogy milyen sürgősen szükség van a költségvetés és a közös hitelfelvétel elfogadására, „ott nincs helye a logikának.”

 

Mi jöhet most?

 

A koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesésnek köszönhetően a szokásosnál komolyabb következményekkel járhat az egész EU-ra nézve, ha a közeljövőben nem sikerül elfogadni a költségvetést és a mentőcsomagot. Ahogy azt Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Központ tudományos főmunkatársa az Azonnalinak elmondta: ha nem sikerül január elsejével elindítani az új költségvetést, akkor az előző, 2014-2020-as ciklus költségvetését és az abban megfogalmazott kiadási célokat kellene tovább vinnie az EU-nak, az Egyesült Királyság kilépése miatt kieső bevételek nélkül.

 

Medve-Bálint szerint így az uniós intézmények minden bizonnyal működnének tovább, de

 

hogy hogyan finanszírozná az EU a kohéziós és az agrárpolitikát, az levegőben lógó kérdés maradna, és a koronavírus-válság miatti mentőcsomaggal sem számolhatnának a tagállamok.

 

Ezzel egyébként Magyarország és Lengyelország is rengeteg forrástól esne el. Ahogy azt a Policitónak egy uniós diplomata fejtegette: ha ez a mostani bénultság tovább folytatódik, azt kockáztatják, hogy a lecsökkent költségvetési mozgástér miatt csak a kötelező kiadásokra tudnak majd költeni.

 

De még ha az állam- és kormányfők szintjén sikerülne is feloldani a konfliktust, és a többség engedne a két rebellis ország akaratának jogállamiságügyben, akkor sem nyugodhatnánk meg:

 

ha a tagállamok túlságosan felpuhítják a jogállamisági dealt, simán lehet, hogy a jogállamisági feltételrendszerhez ragaszkodó Európai Parlament emiatt megtorpedózná a hétéves költségvetés tervezetét.

 

Ami a koronavírus miatti mentőcsomagot illeti, technikailag ugyan kivitelezhető lenne, hogy a pénzeket az EU-s költségvetésen kívül, kormányközi megállapodások útján jutassák el a tagállamoknak, azonban a Bizottság nem véletlenül nem ezt az utat választotta a csomag kidolgozásakor: így biztosítani a forrásokat nagyon bonyolult és időigényes lenne. Ráadásul még ha a hitelt lehetne is valahogy kormányközi úton rendezni, a hétéves EU-s költségvetést már semmiképp sem.

 

Ahogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (amiben a Fidesz is tag, még ha fel is függesztették) EP-frakcióvezetője kritikusan a mentőcsomag blokkolására célozva elmondta: „Az európai embereknek jelenleg egyetlen ellensége van, és ez a koronavírus.”

 

Hasonló véleményt fogalmazott meg Iratxe García Pérez, az EP balközép frakciójának (S&D) vezetője is, aki szerint az uniós költségvetés blokkolása igazságtalan az összes európaival szemben, és csak az állampolgárokat bántja vele a két rebellis, köztük a lengyeleket és a magyarokat is.

 

De valóban kell-e félni az apokalipszistől?

 

Ahogy Medve-Bálint Gergő az Azonnalinak elmondta, pár hónapig még el lehet húzni a most kialakult politikai válságot, de nem hiszi, hogy Orbán Viktorék tényleg meg akarják torpedózni a költségvetést és a mentőcsomagot, főleg úgy nem, hogy az annak a Magyarországnak is óriási érvágás lenne, ami a 2014-2020-as uniós pénzeket már rég lekötötte szerződésekkel és száz százalék feletti felhasználással. Így viszont kőkemény és logikus gazdasági érdekek szólnak amellett, hogy legyen új költségvetés, amit Orbán aligha fog figyelmen kívül hagyni.

 

Ennek megfelelően a politológus szerint

 

a jogállamiságról szóló vita pusztán egy köntös, amibe belecsomagolják a nézeteltérés valódi, gazdasági tartalmát:

 

fogják vissza kicsit a költségvetést, a Bizottság ellenőrzésével jobban kontrollálva a költéseket, ahogy azt a nettó befizetők akarják, vagy sem, ahogy azt a költségvetés nettó haszonélvezői (mint Magyarország és Lengyelország) akarja. Így aztán Medve-Bálint arra számít, hogy ha máshol nem, legalább az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban még idén fog születni valamilyen megállapodás.

 

Erre rezonált Iratxe García Pérez szocdem EP-frakcióvezető megállapítása is, aki úgy vette észre, hogy Orbán kifejezetten élvezi a helyzetet, hogy ő van a vihar középpontjában. Mint azt a szocialista képviselő elmondta:

 

„Ez a dráma része a tárgyalásoknak, és Orbán ezt tudja. Minél többet beszélünk róla, annál inkább élvezi.”

 

NYITÓKÉP: Marc Dossmann / Európai Parlament, 2018

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Nem járathatják le egymást, vitázni fognak egy csomót, és az előválasztás győzteseit támogatják majd 2022-ben.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik fontos hőse lett Bethlen, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

A román kormánykoalíció viszonya új szintre érkezett. Az USR-PLUS kivár: még nem tudják, felrúgják-e a koalíciót, vagy maradjanak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás