A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.

Ez nemcsak azért problémás, mert a MEP-eket alapból is finoman szólva jól megfizetik, hanem azért is, mert nem tudni, a külsős kifizetések mennyiben befolyásolják a parlamenti munkájukat. A legnagyobb kiegészítő fizetést kapók listáján megtalálható két fideszes képviselő is.

Mivel azonban nem mentették fel a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség vádja alól, Szemző Áron fellebez.

A momentumos Bodrozsán Alexandra úgy nyerhetett Kecskeméten, hogy a szocialista kihívó Király József előválasztási szövetségese, a párbeszédes Orbán Gyula segíthetett neki kompromittáló hangfelvételeket készíteni. Orbán Gyula sokat sejtető nyilatkozatot is adott ezzel kapcsolatban az Azonnalinak, majd hirtelen rájött, hogy mégsem akar semmit sem kommunikálni az ügyben.

A Fidesszel egyébként a független Volner János, valamint a német nemzetiségi képviselő Ritter Imre szavazott együtt. De mit jelent ez a gyakorlatban? Elmagyarázzuk!

Az Európai Bizottság benyújtotta a jogszabály-tervezetét a mobilok, táblagépek és más eszközök töltőinek egységesítéséről. Ahogyan sejthető volt, az újabb androidos készülékek USB-C portja lett a befutó, a gyártóknak két éve lesz az átállásra, ha minden uniós testületen átmegy a változtatás.

Megkezdődött az első per, amiben a felperesek kártérítést követelnek az osztrák államtól, amiért későn intézkedtek a tiroli síparadicsom, Ischgl környékén kialakult koronavírus-gócpont miatt még 2020 márciusában. Azzal vádolják az osztrák hatóságokat, hogy kaotikusan és későn léptek, ezzel segítve a koronavírus terjedését. A mostani peren kívül tizennégy további pert indíthatnak mások.

Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.