A bejelentés szerint Szlovákiában nemcsak panaszkodnak az orosz kitettség miatt, hanem tárgyalásokat kezdtek, hogy valahogy csökkentsék a kiszolgáltatottságukat.
Az avatatlan, külső megfigyelő számára úgy tűnhet, mintha a magyar külügy legfontosabb feladata az lenne, hogy időről időre elgáncsolja az EU-t, és hogy szimbolikus ügyekben kakaskodjon. Lehet, hogy a háttérben valahol megbújik egy nagyobb, komplexebb mesterterv is, de hogy mi lenne az, nem ebből a cikkből fog kiderülni. Hogy ezt bebizonyítsuk, összeszedtünk párt példát, amikor a magyar diplomácia elég érdekes módon szegte meg a diplomáciai protokollt.
Miért akarja kizáratni Kurz osztrák kancellár pártjának brüsszeli vezetője Deutsch Tamást a Néppártból? Mit szól mindehhez a Fidesz elé eddig védőhálót tartó Merkel-párt? Miért látogatta végig a nyugati szélsőjobbos pártvezetőket múlt héten Szijjártó Péter? Mi vár a Fideszre, ha elhagyják a Néppárt frakcióját? Megpróbáljuk megfejteni.
Közzétették az Európai Tanács konklúziói nevű dokumentumot, amiből részletesen is kiderül, miben áll pontosan a kompromisszum, ami miatt végül Orbán és a lengyelek elálltak a költségvetés vétójától. Hiába próbálja ezt Orbán győzelemként eladni itthon, a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletjavaslat, azaz a jogi kötőerővel bíró szöveg egy fikarcnyit sem változott.
Az Európai Tanács elnöke szerint Angela Merkel „feltűrte az ingujját”, von der Leyen pedig örül, hogy a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad.
Sőt, sok lap arról beszél: egyenesen a magyar miniszterelnök és Angela Merkel nyert. Bár vannak olyanok, akik szerint az EU-költségvetéssel és a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos megállapodás nem változtat érdemben az eddigi status quo-n, Soros szerint például Orbán blöffölt, Merkel pedig bedőlt neki. Sajtószemle!
Magyarország és Lengyelország nem vétózta meg az EU következő hétéves költségvetését és a koronavírus-segélycsomagot. Mindenki nyertesnek tartja magát, bár Orbán szerint a vitáknak nincs végük. Mind a többéves költségvetést, mind az uniós pénzek kifizetését bizonyos jogállamisági feltételekhez kötő rendeletjavaslatot még a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.
Az elért eredményekből nem kívánnak hátrálni, mondta David Sassoli. Ha a tagállami vezetők megszavazták az EU következő büdzséjét, az Európai Parlamentre kerül a sor.
Gulyás a kormányinfón azt is elmondta, hogy változás jöhet az idősek vásárlási idősávjában, januárban újraindulhat a tanárok tesztelése, és egy ideig még nem kell aggódnunk a lejáró személyi okmányaink miatt.