Deszegregációs lépések az általános iskolákban és jelentős pedagógus béremelés – ezek az Európai Bizottság legfőbb elvárásai a magyar kormánnyal szemben, hogy megállapodhassanak az uniós forrásokról – tudta meg az Azonnali. A kormányinfón csütörtökön bejelentett négy engedményt pedig már hónapokkal ezelőtt vállalta titokban a kormány. Az idő azonban nagyon vészesen fogy, ráadásul Orbán Viktor nagyon mellényúlt azzal, hogy utolsó tagállamként nem tudott még megegyezni.

Késő estig tartott az EU-s állam- és kormányfők online konferenciája, Orbán eddig sikeresen blokkolta a költségvetést, mert nem született döntés. Karácsonyra járványügyi lazítások jöhetnek EU-szerte.

Mi kell ahhoz, hogy a lengyel kormány elálljon az EU-s költségvetés vétójától? Miért tartják törvénytelennek a jogállamisági mechanizmust? Witold Waszczykowski PiS-es EP-képviselőt kérdeztük.

Azt hiszed, hogy az Európai Tanács júliusi ülésén minden akadály elhárult a közös EU-s hitelfelvétel elől? Nagyon nem, ugyanis a hitelfelvételt számos tagállam parlamentjének, így a magyarnak is jóvá kell hagynia. Brüsszeli körökből most az szivárgott ki, hogy Orbán újra azzal zsarol: megfúrná az ötletet azért, hogy ne lehessen az EU-s pénzek kifizetését jogállami feltételekhez kötni. Mi lehet még ebből? Utánajártunk!

Példátlan, hogy az Európai Bizottságon keresztül adósodhatnak el a tagállamok a következő EU-s költségvetési ciklusban, miközben az EU elvileg a kiegyensúlyozott költségvetést írja elő. Kik járnak jól a megállapodással? Miért emlékeztet ez egy IMF-hitelre? Nem járunk-e úgy a közös hitellel, mint a görög válsággal? Szakértőkkel jártunk utána.

Az európai értékeknek is tükröződniük kell az EU most tárgyalás alatt álló, 750 milliárdos koronavírus utáni hitelcsomagjában: mondta az Azonnalinak David Sassoli pénteki sajtótájékoztatóján. De mik a kilátások az Európai Tanács pénteki ülésén? Miért fontos, hogy mit mond az EP? És milyen feltételekkel zsarolja Orbán a jogállamiságot követelő tagállamokat?

A hetes cikkelyes eljárások leállítását és az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének elodázását kéri cserébe a közös EU-s hitelfelvétel támogatásáért a miniszterelnök. A követelés egy része már teljesült is, hiszen a hetes cikkes eljárás két éve áll, gyakorlatilag a hamvába holt. De miért olyan fontos Orbánnak, hogy ezt ki is mondassa az EU-val, és sikerülhet-e neki?

Ilyen lehetne például egy leendő techcégadó, vagy széndioxid-adó. De David Sassoli nem érné be ígéretekkel, konkrét terveket szeretne hallani.

Számszerint 1,1 billió eurót a következő hétéves költségvetésre, 750 milliárdot pedig a koronavírus utáni helyreállításra szánna a Bizottság, erről beszélt annak elnöke az Európai Parlamentben. A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk a részleteket és az erőviszonyokat!