Egy ideje már ígérgetik az EU-ban, hogy el fogják venni az EU-s pénzeket az olyan országokról, ahol szisztematikusan ellopják az EU-s pénzeket, de másfél év alatt semmi nem történt. Az Európai Parlament csütörtökön külön vitában sürgette a a német tanácselnökséget, amely ígéri: foglalkozni fognak az üggyel, és nem lesz politikai kivételezés sem. De mi lesz a magyar civilszervezetekkel és önkormányzatokkal, ha elveszik az országtól az EU-s pénzeket?
Bár a jogállamiságról és olykor ennek kapcsán konkrétan Magyarországról szóló semmitmondó EU-s vitákat – amelyek még a koronavírus alatt sem csillapodtak – okkal unhatják sokan, csütörtökön egy olyan témáról volt szó az Európai Parlament plenáris ülésén, aminek végre érdemi relevanciája van.
Még másfél évvel ezelőtt állt elő az akkori, Juncker-vezette Európai Bizottság egy olyan jogalkotási javaslattal, hogy
hiszen a jogállamiságszempontból szintén fekete báránynak számító Lengyelországban igazán botrányos korrupciós ügyek nem annyira jellemzők.
Még szintén a múlt ciklusban az Európai Parlament egy csomó módosítási javaslatot is elfogadott az eredeti bizottsági javaslathoz, azóta viszont a javaslat a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa asztalán pihen. A román, a finn, a horvát elnökség is elsuhant az ügy felett ugyanúgy, ahogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indított 7-es cikkes eljárásokat is legfeljebb a szavak szintjén nyomták.
Mennyire lesz kényes a jogállamiságra a német elnökség?
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén az egyik vita kifejezetten az EU-s pénzek kifizetését jogállamisági kritériumokhoz kötő javaslat jövőjéről szólt. A vitán megjelent a német tanácselnökséget képviselő Michael Roth SDP-s külügyi államtitkár is. Sokan szkeptikusak a német tanácselnökséggel szemben abból a szempontból, hogy valóban elkötelezettek lennének a jogállamiságot sértő tagállamokkal, így Magyarországgal szembeni fellépés ügyében, hiszen a német gazdaságnak valójában nagyon jól jönnek az itteni, olcsó munkaerőt foglalkoztató autógyárak és a viszonylag laza jogi környezet.
A német államtitkár tisztában lehetett vele, hogy meg kell győznie a közönséget, ugyanis a vitában olyasmiket jelentett ki, mint hogy
„Senkinek nem fogunk politikai kedvezményt adni!” – tette még hozzá Roth, és azt is hangsúlyozta, hogy – még ha ez korábban teljesen hihetetlennek is tűnt – minden tagállamot egyenlő szempontok szerint fognak monitorozni a jogállamiság szempontjából. Erről egyébként egészen konkrétan beszélt Angela Merkel kancellár is a szerdai EP-plenárison, mondván: Németország kiáll a jogállamiságért, és szóvá teszik ezt a kollégáiknak is, akkor is, ha Orbán Viktorról van szó.
Ugyanezt hangsúlyozták az Európai Bizottság képviselői, Johannes Hahn költségvetési biztos, és a jogállamisági ügyekért felelős Didier Reynders is. Mint Reynders elmondta: garantálni fogják az intézkedések arányosságát, és az Európai Bíróság előtt nyitva lesz a jogorvoslat azon tagállamok számára, akiktől a jogállamiságsértések miatt megvonják az EU-s pénzeket.
Egyértelműen utalt ugyanakkor arra is, hogy
– hiszen ez szükséges az ilyen esetek kivizsgálásához.
A költségvetési biztos Hahn arról beszélt, hogy a javaslatot a többéves pénzügyi kerettel együtt fogják tárgyalni a Tanácsban, méghozzá úgynevezett trialógusokban. Erről a jogalkotási módszerről részletesen is írtunk az Azonnalin: a lényege, hogy nem a szokásos, a Tanács és a Parlament közt lejátszott eljárásban fogadják el a jogszabályokat, melyeknek különböző verzióit nyilvános eljárásban passzolgatják egymásnak az intézmények, hanem zárt ajtók mögötti alkudozáson születik meg végül a kompromisszumos verzió.
A jogállamisági javaslat és a többéves pénzügyi keret tárgyalásának összevonása egyébként nem biztos, hogy a gyorsaságot segíti elő, hiszen a többéves pénzügyi keretről fontos lenne időben megállapodni, a jogállamisági javaslat viszont egy plusz egyet nem értési faktort jelent a tagállamok között.
Az egyetlen utas a felcsúti kisvasúton
Érdekes módon az EP-képviselők nem igazán sérelmezték a vitában az átláthatatlan trialógusok alkalmazását pont egy jogállamisági javaslat esetében, inkább a legtöbben elmondták huszonötödször is, hogy mennyire fontos a jogállamiság, és az, hogy az európai adófizetők pénze ne olyan emberek zsebébe vándoroljon, akik tesznek az európai értékekre, vagy egyenesen Európa ellenségei (vérmérséklettől függően behelyettesíthetők a metaforák).
Egy német zöld képviselő, Daniel Freund, aki beszámolója szerint nemrég Magyarországon járt, szörnyülködve számolt be arról, hogy itt fenyegetik azokat, akik kritikát gyakorolnak, nem hívják be az ellenzékieket a köztévébe, a fideszesek átvették a Deutsche Telekomtól az Origót, és Orbán körei hogyan gazdagodtak meg. „Orbán stadiont épített a háza mellé Felcsúton, a kisvasúton pedig én voltam az egyetlen utas” – sorolta, ami belefért az egyperces időkeretbe.
A józanabbak – nemcsak német vagy cseh néppártiak, de az egyik lengyel PiS-es képviselő is, bár ő azért beleszőtte a beszédébe a baloldali fóbiák emlegetését is – arról beszéltek, hogy oké, oké, de mindenképp legyen egy egységes és objektív szempontrendszer, ami alapján eldöntik, hogy ki sérti meg annyira a jogállamiságot, hogy megérdemli a pénzek megvonását. A cseh néppárti Tomáš Zdechovský azt mondta:
Ez az árokbetemető felszólalás még tapsot is kapott az egyébként elég gyéren benépesült ülésteremben.
Ha elveszik Magyarországtól a pénzt, mi lesz az itteni kedvezményezettekkel?
A javaslat egyik legproblémásabb kérdését – hiszen az összes EU-s pénzt nem lopják el, számos önkormányzatnak, civil szervezetnek rendkívül fontosak ezek a források – nem tárgyalták a vitán a súlyának megfelelő terjedelemben.
A momentumos Cseh Katalin megemlítette, hogy frakciója, a liberális Renew Europe egy háromelemű mechanizmust javasol, miszerint először is kötelezővé tennék az Európai Ügyészségben való részvételt ahhoz, hogy egy tagállam bizonyos EU-s támogatásokat megkapjon, másodszor befagyasztanák a pénzeket ott, ahol gond van, harmadszor pedig egy külön mechanizmus alkalmazásával gondoskodnának arról, hogy a pénzeket végül megkapják a végső kedvezményezettek közvetlenül a Bizottságon keresztül.
Mivel ezek az elemek a most tárgyalt javaslatban nincsenek benne – pusztán azt tennék lehetővé, hogy a kedvezményezettek utólag panaszkodhassanak a Bizottságnak, ha elestek a pénzüktől a felfüggesztés folytán – felhívtuk Cseh Katalint, hogy megkérdezzük, hogyan képzelik el ennek a megvalósítását pontosan, és nincsenek-e máris elkésve az ötlettel, hiszen a javaslat már kikerült az Európai Parlament kompetenciájából.
Mint mondta, az Európai Parlament még az előző ciklusban fogadta el a most a Tanács előtt fekvő verzióját a javaslatnak, de lehetséges még egy második olvasat, ahol ezeket a plusz javaslatokat bele lehetne dolgozni. Csakhogy amint azt a biztosok a plenárison emlegették, úgy tűnik, a cél az, hogy ne második olvasatban, rendes jogalkotás útján szülessen döntés, hanem a háttérben, trialógusok során állapodjanak meg. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre Cseh azt mondta: ő is jobban örülne ha a Tanács általánosságban és a konkrét ügyben is átláthatóbban működne. Mindenesetre a liberális pártcsaládhoz tartozó, és a jogállamisággal is foglalkozó biztosokkal, Didier Reynders-szel és Věra Jourovával is megosztották a javaslatukat, és „óvatosan bizakodó” a tekintetben, hogy akár a trialógus keretében a befolyásos politikusok be tudják építeni ezeket a javaslatokat.
Felvetettük azt is, hogy nem véletlenül nem sikerült minden tagállam számára kötelezővé tenni az Európai Ügyészséget három évvel ezelőtt (hogy a kimaradás gyakorlatilag mit jelent Magyarország számára, arról épp kedden beszélt az Azonnalinak az európai főügyész), tehát nem feltétlenül mutatkozik nagy esély a Renew Europe azon ötletének megvalósulására, hogy a kifizetéseket ahhoz kössék, hogy egy tagállam tagja-e az intézménynek vagy sem.
Cseh arra a kérdésre, hogy elégedett lenne-e, ha az Európai Ügyészség-tagságon kívüli részeit sikerülne átvinni az elképzelésnek, azt mondta: fontos eleme lenne az egésznek, hogy a Polt Péter vezette ügyészség helyett egy hatékonyabb ügyészség vizsgálja ki az EU-s pénzek elköltését, de „minden olyan kompromisszumra nyitott, amely a jogállamisági sérelmekkel szemben szigorú, de védi a végfelhasználókat és garantálja az EU-s pénzek korrupciómentes elköltését”.
NYITÓKÉP: Európai Parlament / Daina Le Lardic
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.