Orbán már tudja támogatni az Európai Bizottság helyreállítási csomagját

A múltról nem „sebnyalogatós kijelentéseket” akar hallani, mondta a miniszterelnök a trianoni évforduló kapcsán a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában.

„Néhány mondat nem enyhít az igazságtalanságon” – így fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak azzal kapcsolatban, hogy Igor Matovič szlovák jobboldali miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulója alkalmából nemcsak a felvidéki magyar közszereplőket látta vendégül a pozsonyi várban, de még a két nép közös történetét is hangsúlyozta. Arról, hogy ez a gesztus érdemben jelentett-e ténylegesen bármit is, itt írt az Azonnali.

A Kossuth Rádió műsorvezetője egészen pontosan ezt kérdezte a miniszetrelnöktől annak apropóján, hogy Matovič pénteken Magyarországra látogat: „a szlovák miniszterelnöknek megköszöni-e azt, hogy bocsánatot kért Trianonért?” Orbán Viktor erre azt mondta, „én talán nem így fogalmaznék, a bocsánatkérés a politikában nehéz dolog és nem is tartunk rá igényt”, vagyis ő nem alszik jobban, ha bármelyik szomszédunk bocsánatot kér, arra kell törekedni, hogy a viszony korrekt és fair legyen. Szerinte a mi történelmünk sem hibátlan, ami 100 éve történt az példátlan igazságtalanság volt, de bocsánatkérés nem fogja orvosolni, ezért „nem sebnyalogatós kijelentéseket” akar hallani a múlttal kapcsolatban.

Orbán Viktor az alábbiakról is beszélt még:

+ A szlovák miniszterelnök „rendes ember”, van szíve, ez is látható a kisebbséghez való viszonyán, Magyarországon is azért bánunk jól a kisebbségekkel, mert úgy tartjuk, gazdagítanak minket. (Érdemes hozzátenni, hogy tavaly szeptemberben Orbán még a jelenlegi kormányfő politikai ellenfelének, a Smerből épp távozó, saját pártot alapító Peter Pellegrini akkori baloldali miniszterelnök sikerének szurkolt.)

+ Nemzeti konzultáció: Orbán arról beszélt, hogy a közfelfogással szemben nem feltétlenül a jó kormányzati munkán múlik a sikeres védekezés a koronavírussal szemben, hanem az egészégügyi dolgozók odaadásán, és leginkább azon, hogy az emberek elfogadják a védelmi szabályokat.

+ Munkerőpiac: minden másnap kap átfogó jelentést a munkaerőpiacról, és jelentést arról is, a kormányzati intézkedések milyen hatékonysággal működnek. Több, mint 1 millió munkahely van már, ami kormányzati beavatkozás nélkül jó eséllyel megszűnt volna. Szerinte a kormány meg a gazdaság általában két külön dolog, de most egyértelmű összefüggés lesz a kormány munkája és a gazdaság működése között az elkövetkezendő másfél évben: ha jól csinálják a gazdaságpolitikát, fantasztikus eredményre fognak jutni. Egyébként „nem a levegőből veszem az optimizmusomat”, hanem „látja a tényeket”.

+ A bankokkal való együttműködés ha nem is vita nélküli, de létező dolog, a pénzintézetek a hitelmoratóriumnak se hívei, mert „ők a kamatot szeretik nagyon, ez a dolguk”, de „lehet velük beszélni” a bankadó 2010-es bevezetése óta.

+ Önkormányzatok költségvetése: ún. védekezési év lesz 2021, és ebben mindenkinek részt kell venni, „egy csónakban ülünk, együtt sírunk, együtt nevetünk”. Vagyis Orbán szerint az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk a védekezéshez, egyébként a költségvetésük összességében nőni fog, több pénzből gazdálkodhatnak, ráadásul a fejlesztések sem a levegőben valósulnak meg, hanem valamelyik önkormányzat területén, fejlesztésből pedig sok van.

+ Orbán meghajolt a Bizottság előtt: a miniszterelnök azzal vezette fel gondolatait, hogy az Európai Bizottságnak a V4-ek egységét is szétrobbantó koronavírus-járvány utáni helyreállítási csomagjának koncepciója ellentétes „a magyar gondolkodással, miszerint a pénzt először meg kell keresni, utána kell elkölteni”. Ugyanakkor Orbán belátja, valamit csinálni kell, mert vannak országok, amik nagyon nagy bajban vannak, és nem elsősorban Közép-Európa, hanem példaként a francia, az olasz és a görög eladósodást említette.

Az Orbánék által megválasztásakor még hangosan méltatott Ursula von der Leyen bizottsági elnök által bejelentett intézkedés egy példátlan mértékű gazdasági helyreállítási csomagot, soha nem látott pénzesőt jelent: a helyreállítási csomagból 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások, 250 milliárdot pedig hitelek formájában adnának a tagállamoknak, a 750 milliárdos összeg pedig az 1,1 billió euró értékű hétéves uniós költségvetés mellett áll.

A terv szerint ideiglenesen megemelnék az EU saját forrásainak plafonját, vagyis lényegében azt kérnék a tagállamoktól, hogy az Uniónak a lehetséges forrásmaximumot biztosítsák. Ezzel az összeggel a háta mögött a Bizottság 750 milliárd hitelt venne fel a pénzpiacokról.

Orbán a rádióinterjúban elmondta: a pénz felhasználására a V4-ek tettek javaslatokat. Mint elmondta, sikerült a V4-eknek teljes egyetértésre jutniuk annak ellenére is, hogy

Orbán itt arra utalt, hogy miközben a magyar kormány a csehekkel együtt fanyalgott és kevesellte a Magyarországnak, illetve Csehországnak tervezett uniós koronavírus-járvány utáni helyreállítási pénzeket, a lengyel miniszterelnök körbeünnepelte a javaslatot, egyes szlovák hangok szerint pedig „idén hamarabb jött a karácsony”.

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook