+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 17. péntek, 17:33
A „bölcsek” még azért nem döntöttek, mert nem is ők fognak dönteni. A Néppárt és a Fidesz most egymást zsarolhatja, és a meccsben eldől, ki enged, és majd ennek megfelelően kapják meg a véleményüket felülről a „bölcsek”.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Azzal, hogy Orbán most már a cigányok elleni hangulatkeltést veszi elő – ami amúgy a rezsinél és a migráncsozásnál tényleg a magyar jobboldal tudatalattijában mélyebben benne van –, végleg egyértelművé válhat (talán még Köves Slomó számára is, bár lehet, hogy őt csak a zsidózás zavarná, a cigányozás nem): a Fidesz lett mára az, ami bő tíz évvel ezelőtt még a Jobbik volt.

 

Ez amúgy nem újdonság: a Fidesz felismerte 2014 után, hogy a Jobbik mint szélsőjobboldali és vidéki párt, jelentős veszélyt jelenthet rá.

 

Tisztességes, de naiv nyugati jobboldaliak ilyen esetben azt csinálják, hogy beállnak a balközéppel közösen egy antifasiszta frontba (ami szép, de sohasem célravezető). Kevésbé naivak, de bölcsek (mint mondjuk Sebastian Kurz osztrák kancellár vagy Markus Söder bajor miniszterelnök) retorikailag átveszik a széljobb szólamaiat, hogy aztán a széljobb szavazataival is tudjanak egy jobbközép, de egyre zöldebb és liberálisabb politikát ténylegesen megvalósítani. És vannak a tisztességtelen nemnaivak (mint Orbán), akik nyugodt szívvel lesznek tényleg fasiszták, ha úgy kell hatalmon maradniuk.

 

2014-től a Fidesz és a Jobbik helyet cserélt, legkésőbb a migrációs kampányai óta a Fidesz az Magyarországon, ami a németeknél az AfD és az NPD, az olaszoknál a Lega, az osztrákoknál az FPÖ vagy a franciáknál Marine Le Pen. A Jobbik pedig legkésőbb Vona Gábor fordulata és a nácik kiebrudálása, távozása, a megmaradt nácik színeváltozása óta az lehetne, ami másutt a jobbközép.

 

Ebből pedig már rég következnie kellene, hogy a Fidesznek nem lenne keresnivalója értékalapon az Európai Néppártban. Azonban az érdekek még mindig lehetnek közösek: márpedig sem a Fidesz, sem a néppárti társaság nem gerincességéről ismert.

 

A német gazdaságnak pedig teljesen megéri a budapesti kormány, azaz eltart még egy ideig, amíg a német gazdaság mellényzsebében ülő CDU/CSU-nál is betelik a pohár.

 

Ez Manfred Webernél talán már megtörtént, de ott is csak azért, mert Orbán, Merkel és Macron sikeresen akadályozta meg, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen.

 

Az Európai Parlamentben csütörtökön megint – a néppártiak többségének voksaival – elbukott egy szavazást Orbán. Egyrészről volt már ilyen 2018 őszén is (bár akkor még azért volt tétje is a dolognak, mert a hetes cikkelyes eljárás megindításáról szólt, a tegnapi szavazás viszont tényleg csak szimbolikus volt, mindenféle jogkövetkezmény nélkül), másrészről a nyugati sajtót végigpörgetve nem volt nagy visszhangja a csütörtöki bukásnak.

 

Harmadrészt viszont ez is megmutatta: a Néppárt még mindig megosztott, Orbán sikeresen tudhatná akár a konzervatív pártcsalád harmadát is lekapcsolni. Nem csak olyan kemény orbánistak, mint a Szlovén Demokrata Párt (SDS), de a németek és az EPP egésze által bezzegkonzikként ünnepelt horvát HDZ EP-képviselői se szavazták meg az elítélését, vagy – hogy mutassuk, Orbán mellett nem csak keletiek állnak – így tettek a francia republikánusok is.

 

Mindazonáltal a Néppártnak és „bölcseinek” egyszer tényleg kéne hozni egy döntést, a jelenlegi helyzet – felfüggesztés melletti párt- és frakciótagság – ugyanis a Fidesznek kedvez. Nekik legfeljebb azért kell ébren lenniük, hogy ha majd az egyik bölcs, például (például? hahaha!) Wolfgang Schüssel megsúgja az eredményt Budapestnek, Orbánék gyorsabban jelenthessék ki: kilépnek, sőt, mindig is ki akartak lépni.

 

A „bölcsek” még azért nem döntöttek, mert nem is ők fognak dönteni. A Néppárt és a Fidesz most egymást zsarolhatja, és a meccsben eldől, ki enged, és majd ennek megfelelően kapják meg a véleményüket felülről a „bölcsek”.

 

A Fidesz is veszíthet, elvégre tényleg kiesne egy nagy európai pártcsaládból, és legfeljebb egy olyanba mehetne (az Európai Konzervatívokhoz és Reformerekhez, ahol Bokros Lajos után a Fidesszel újra lenne magyar tag), ahol egyetlen kormányfő ül csak, a lengyel. A Néppárt tehát ezzel tudja zsarolni Orbánt. Ő meg azzal, hogy akár a frakció harmadát is átviheti az ECR-be. Itt dől el, kinek mi az érdeke, ki ijed meg a másik zsarolásától jobban, és ki lő gyorsabban.

 

Lesz-e Varsó-Budapest-Róma-tengely?

 

Matteo Salvini tavaly ilyenkor még belügyminiszterként járt Varsóban, mert azt tervezte: akkora győzelmet aratnak az EU-ellenes erők a májusi EP-választásokon, hogy létrejöhet akár a legnagyobbként is az ő frakciójuk, amiben Jarosław Kaczyńskitól Orbánon és (az akkor még szintén kormányzati pozícióban ülő) Strachén át Marine Le Penig mindenki benne lenne. Orbán is ezzel számolt, ezért durrantotta be a Juncker-ellenes kampányt.

 

Aztán a dolgok kicsit másképp alakultak: Salvini, Le Pen, Kaczyński és Orbán otthon nyert ugyan, de nem jött ki a nagy európai áttörés; Strache elbukta a kormányzást is már előtte; és még Kaczyńskiék meg Salviniék se mentek egy frakcióba, elvégre például Moszkváról eléggé mást gondolnak. Orbán pedig egyelőre maradt az EPP-ben.

 

Orbánnak csak akkor éri meg távoznia – azaz egy perccel a kirúgása előtt, már amikor a küszöbre van téve, „elegánsan” lelépnie –, ha biztos lehet benne: az ECR-frakcióba megnyerhető a mostani széljobbos frakcióból a Salvini-féle Lega.

 

Le Pen Orbánnak és Kaczyńskinak is még büdös, az FPÖ már nem tényező, Kurz sikeresen lenyomta őket. A Legának azonban van esélye arra, hogy visszatérjen még Rómában a kormányba, azaz egy PiS-Fidesz-Lega-alapú új ECR legalább valamilyen erővel rendelkezne, különösen, ha Orbán a Néppártból is átvisz kormánypártokat. Bár azért a HDZ-nek bizonyosan nem lenne nagy kedve átülni, most, amikor Andrej Plenković pártbeli csillaga emelkedik a Néppárton belül. A dolgot tovább nehezíti, hogy a PiS pedig bejelentette: nem akar új frakciót maga mögé. Ha ez így van, akkor Orbánnak a PiS és a Lega között döntenie kell majd.

 

Ha Orbánék viszont a háttérben mégis sikeresen raknak össze egy PiS-Fidesz-Lega-alapú új frakciót, akkor egyrészről tudja már mivel fenyegetni Weberéket, Tuskékat, másrészről tud majd hova menni. Ha azonban Novák Katalin nyilatkozatai arról, hogy másfelé is kéne nézni, puszta blöffölés részei, akkor még mindig a Néppárt tudja a Fideszt fenyíteni. Az ugyanis a Fidesz egyértelmű bukása lenne, ha a Néppártból egyedül távozna, és a jelenleg – főleg a brit toryk kilépése után – nem túl jelentős ECR-be mindenféle új partner bevonása nélkül ülne át.

 

Merre fordul az európai jobbközép?

 

Miközben Orbán még mindig azt hiszi, az európai jobbközépnek az a jövője, ha szélsőjobboldalivá válik (ő valamiféle mély pogányságból még mindig kereszténydemokráciának nevezi a fasizmust, amit mondjuk én katolikusként minimum kikérek magamnak), Sebastian Kurz vagy Markus Söder, de akár Andrej Plenković is más irányt mutat.

 

Míg egy éve még Orbán ajánlotta a bécsi modellt mindenki szíves figyelmébe (érvényesült persze akkor is az Orbán-átok, mert rá pár hétre rászakadt az ég is szerencsétlen Heinz-Christian Strachéra), most Donald Tusk, az EPP elnöke kérte a tagpártokat: vegyenek példát Bécsről. Ami azt jelenti: akár a zöldek is lehetnek a 21. században a konzervatívok partnerei. Hogy miért tartom a konzervatív-zöld-összefogást, amire Berlinben is jó esély van 2021 ősze után, a boldog emberek koalíciójának, itt már leírtam.

 

Persze teljesen nem problémamentes a bécsi együttműködés sem. Nincsenek egy hónapja se hatalomban, már megvan az első vita: a fejkendőt Kurzék nem csak a tizennégy év alatti gyerekek, de a tanárok között is betiltanák. A Zöldek az előbbibe még belementek, az utóbbit viszont már Werner Kogler zöld alkancellár „elképzelhetetlennek“ tartja.

 

Az azonban, hogy ezen alakul ki az első csörte, mutatja: Orbán se számol egészen rosszul, ha úgy véli, az identitáspolitikai bullshit (ki keresztény, ki fehér, kinek a kurva anyja és hasonlók) meghatározó marad.

 

Ezt a szöveget már olvashattad reggel hétkor, ha jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Ha szeretnél ilyen cikkeket és még sok mást elsőként a postafiókodba kapni hetente háromszor, iratkozz fel!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás