+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. január 16. csütörtök, 16:34
Novák Katalin azzal vádolja a néppárti EP-frakció többségét, hogy azért szavazták meg az égvilágon semmilyen jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalást a magyar és lengyel kormányok ellen, mert engedtek a liberálisok nyomásának.

A Fidesz alelnöke, az épp az Egyesült Államokban tárgyaló Novák Katalin teljesen berágott arra, hogy az Európai Parlament 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett – vagyis számos, a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt-frakcióból érkező vokssal – csütörtökön egy semmiféle jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalást fogadott el arról, hogy Lengyelországban és Magyarországon romlott a helyzet a 7-es cikkelyes eljárás megindítása óta.

 

Novák mindezt a Twitterre írta ki:

 

 

A nemzetközi közvéleménynek szánt tweetben Novák megköszöni François-Xavier Bellamy-nak, a francia republikánusok EP-beli vezetőjének, Antonio Tajani olasz forzaitaliás ex-EP-elnöknek és Antonio López-Istúriz White spanyol politikusnak, hogy kollégáikkal együtt a budapesti és a varsói kormányok mellett szavaztak, majd hozzátette: a Néppárt EP-frakciójának többsége viszont – ők ugyanis megszavazták az állásfoglalást – „engedett a liberálisok nyomásának ahelyett, hogy kiállt volna az igazságért”.

 

Novák ezt a magyar közönség kedvéért az ATV-nek is elmondta, igaz, kicsit bővebben: 

 

„Amikor arról döntünk majd, hogy maradjon-e a Fidesz a Néppártban, a mai szavazás súlyos érv lesz amellett, hogy új szövetségeseket keressünk.”

 

Hogyan szavazott a Néppárt?

 

Az, hogy a DK-t és az MSZP-t magába foglaló balközép S&D-frakció teljes egésze, Zöldek, a kommunista GUE/NGL és a Momentum által is erősített centrista Renew Europe frakciók túlnyomó többsége (még a Sargentini-jelentés elfogadása előtt Orbánéknak lobbizó német liberális, Nicola Beer is) megszavazta az állásfoglalást, nem meglepetés – noha utóbbiból kilógnak a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš pártjának EP-képviselői, akik tartózkodtak. (Nekik egyébként, igaz, még a szavazás előtt a momentumos Donáth Anna be is szólt, mikor az Euronews-nak lenyilatkozta, hogy a macronista frakciónak végre szembe kellene néznie a cseh kormányfő ügyeivel.)

 

Sokkal érdekesebb, hogyan szavaztak az Európai Néppárt EP-képviselői, ugyanis a következő hetekben dől el elvileg, hogy a jobbközép pártcsalád tagja maradhat-e a Fidesz. A Néppárt-frakción belül a magyar delegáción kívül (azaz a fideszesek, a KDNP-s Hölvényi György és egy RMDSZ-es, a Minority Safepacket menedzselő Vincze Loránt) több szlovén, spanyol, francia és olasz EP-képviselő nyomott nemet az állásfoglalásra, köztük az Európai Parlament előző elnöke, a Silvio Berlusconi Forza Italiáját képviselő Antonio Tajani.

 

Ez azonban egy kisebbség a jobbközép frakción belül:

 

a Néppárt német kereszténydemokraták által vezetett fősodra lazán rányomta az igent a magyar és a lengyel kormányokat elítélő állásfolglalásra.

 

Vagyis így tettek a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárt (ÖVP), a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Donald Tusk-féle Polgári Platform (PO), a jelenlegi román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a görög Új Demokrácia kormánypárt, a legnagyobb portugál ellenzéki PSD párt, az ír Fine Gael kormánypárt emberei, valamint EP-képviselők a cseh TOP09, a szlovák kereszténydemokrata (KDH) és OĽaNO, a luxemburgi keresztényszociális, a belgiumi flamand, a holland, a litván, a svéd kereszténydemokrata és a máltai nacionalista, valamint finn és lett pártoktól.

 

A tartózkodásra a Néppárt-frakción belül szintén kevesen, pár bolgár, cseh, francia, német kereszténydemokrata és bajor CSU-s MEP-en kívül főleg az EU soros elnökségét ellátó horvát kormánypárt, a Franjo Tudjman által alapított HDZ EP-képviselői nyomtak.

 

Érdekes az ECR-frakció viselkedése is, ugyanis a hírek szerint ide pályázik a Fidesz, amennyiben kirakják őket a Néppártból: a lengyel kormánypárt, a nacionalista-szociálkonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által dominált konzervatív frakcióból négyen megszavazták a lengyel kormányt is elítélő állásfoglalást, öten pedig tartózkodtak. (A név szerinti szavazás eredményét itt, a 20. oldaltól lehet átnézni.)

 

 

FOTÓ: Novák Katalin Facebook-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás