+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 6. hétfő, 07:27
Horvátországot nem egy baloldali országként ismerjük, most mégis győzni tudott a szociáldemokrata Zoran Milanović az államfőválasztáson. Mi következik ebből a horvát és a magyar politikára? A horvát elnökválasztás öt tanulsága.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Először jöjjön az önfényezés: a magyar sajtóban az Azonnali jósolta meg egyedüliként Zoran Milanovic győzelmét a vasárnapi horvát államfőválasztáson. Sőt, az okokban is igazunk lett: a jobboldal nem állt fel egységesen Kolinda Grabar-Kitarović mellett, miközben a másik (baloldalibb, gazdagabb, városiasabb) Horvátország megérezte és kihasználta az alkalmat, hogy belerúgjon a nacionalista jobboldalba. Én pedig eleve Milanovićnak drukkoltam.

 

De mi Milanović győzelmének az öt tanulsága? Változik-e ettől bármit is a horvát politika?

 

1. Andrej Plenković kormányfő hatalmas pofont kapott

 

A választást Kolinda Grabar-Kitarović vesztette el a kormányzó HDZ színeiben – de igazából a párt elnöke, Andrej Plenković miatt. A nyugat-európai konzervatívok bezzegjobboldalija annyira bevitte a HDZ-t középre, hogy számos nacionalista szavazó otthontalannak és dühösnek érezte magát. Ők szavaztak nagyrészt az első fordulóban Miroslav Škoro énekes-borászra, aki mögött a szélsőjobboldali pártok álltak össze. A még regnáló konzervatív államfő Plenkovićtól sokkal jobbrább áll, de a plenkovići iránnyal elégedetlenek dühét ő kapta az arcába.

 

Az, hogy a HDZ nem tudta összegyűjteni maga mögött azt a jobboldalt, amely az első fordulóban – ha mind az öt különféle jobboldali államfőjelölt voksait összeadjuk – 57 százalék felett teljesített, egyértelműen mutatja: a HDZ kezdi elveszteni jobboldali gyűjtőpártiságát. A párt, amely a német CDU/CSU-val együtt vallotta egykoron, hogy tőle jobbra már csak a fal lehet,

 

arra ébredhetett ma hétfőn, hogy nem ér már el a tábora a falig.

 

Mirando Mršić, egykori HDZ-s egészségügyi miniszter szerint volt pártjánál most eljön a hosszú kések éjszakája. Vagy Plenković elfojtja az esetleges lázadást, végleg megszerzi és középre tolja a HDZ-t (ezzel persze lemondva hajdani nagyságáról), vagy a párton belüli kritikusok – amelyek közé a vasárnap legyőzött államfő is tartozik – szállnak szembe a kormányfővel. A baloldali Index.hr a párton belüli harcok kirobbanásával számol.

 

Horvátországban idén decemberben parlamenti választások is lesznek, a jelenlegi konzervatív-liberális koalíciónak pedig most nem néz ki többség. Kolinda Grabar-Kitarović nem árult el sokat, hogy mit akar csinálni ezentúl. A választás éjszakáján annyit mondott, hogy be akarja fejezni a doktoriját, és megígérte: marad Horvátországban. Politikailag ő két szék közé került: se a plenkovići mérsékelteknek, se a škoroista radikálisoknak nem kell már.

 

AZ ELNÖK PLAKÁTJA EGY KOCSMA FALÁN A HORVÁT-MAGYAR HATÁR MELLETTI PETÁRDÁN. A MAGYAR KISEBBSÉG AZ ELNÖKASSZONYT IKSZELTE. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

 

2. Jön a horvát Fidesz

 

Azonban a HDZ nem azért gyenge, mert a baloldal nagyon feljött volna. Milanović győzelme éppen ezért meglepetés, mert még az első fordulóban is az egyértelműen baloldali jelöltek összesen 40 százalékot se hoztak össze. Milanović sikerén persze most felbuzdulhat a sok pártra szakadt, karizmatikus vezető nélküli horvát baloldal. De azért nem árt látniuk:

 

politikai értelemben a vasárnap másik nagy nyertese Miroslav Škoro.

 

Az énekes-borász az első fordulóban a szavazók majdnem negyedét megszólította, a második fordulóban pedig sikeresen tett be a HDZ-nek. Ő ugyanis már arra készül, hogy vagy egy saját mozgalommal, vagy a létező szélsőjobboldali kispártok koalíciójával jelenjék majd meg a parlamenti választásokon. Ez pedig komoly kihívás a HDZ számára, főleg azért, mert Škoro Szlavóniát, amely eddig HDZ-s ősbázis volt, leuralta már most is.

 

Ha jön a Škoro-párt – amely egy horvát Fidesz lenne –, az a HDZ-t is nehéz helyzetbe hozná: nem kizárt, hogy Plenković csak egy jobbközép-balközép nagykoalíció élén tudna megmaradni. A Škoro-pártot valószínűleg Szuverenistáknak fogják hívni: nacionalizmus, EU-kritika, migráció kérdése, klerikalizmus – ezek lennének az alapeszméi.

 

A MÁSODIK FORDULÓT TÁVOLMARADÁSUKKAL LÉNYEGÉBEN AZ ÉRVÉNYTELEN SZAVAZÁSRA BUZDÍTÓ SZLAVÓNIAI ÉNEKES HÍVEI DÖNTÖTTÉK EL. NEM VÉLETLEN, HOGY AKADTAK OLYAN MEGYÉK IS, AHOL AZ ÉRVÉNYTELEN VOKSOK ARÁNYA A 6-7 SZÁZALÉKOT IS ELÉRTE.

 

3. Van egy másik Horvátország

 

Ahogy még az első forduló előtti támogató cikkemben írtam: Zoran Milanović győzelme megmutathatja, hogy van egy másik Horvátország. Miközben az országról ma is alapvetően sokakban az a kép él, hogy jobboldali, katolikus és nacionalista, számos régió (Isztria, Tengermellék, Muraköz) vagy az összes nagyváros (főleg Zágráb, Fiume, Split, de akár Eszék is) többségében baloldali, vallástalan és kozmopolita. Ez a kettőség – a magyarországi törzsi háborúhoz hasonlóan – szeli ketté az országot, még ha a közéleti viták nem is annyira mérgezettek, mint a magyarországiak.

 

Milanović győzelme azt mutatta meg, hogy ma Horvátországban nem garancia sikerre (sőt), ha például az ország egyik legismertebb énekese, a nyíltan usztasa-szimpatizáns Thompson (akivel Škoro is többször énekelt) kiáll egy politikus mellett, ahogy most Grabar-Kitarović mellett tette.

 

Milanović – noha egy eléggé agresszív ember, aki kormányfőként csődközelbe vitte az országot – jó választás volt a baloldal részéről, mert meggyőzően, jól beszél, kész még széljobbra is kikacsintani, de egyértelműen

 

ezen másik (baloldali, vallástalan, kozmopolita) Horvátország hangja.

 

A LEENDŐ ELNÖK A FELJETTEBB RÉGIÓKBAN, MINT ISZTRIÁBAN VAGY A MURAKÖZBEN A VOKSOK TÖBBSZÖRÖSÉT KAPTA LEKÖSZÖNŐ KOLLÉGÁJÁHOZ KÉPEST.

 

4. Távolodás a visegrádiaktól

 

Noha a horvát államfőnek nincsenek széles jogkörei, a külpolitika terén azért tud önállóan cselekedni. Ez volt Grabar-Kitarović és Plenković között is a legtöbb konfliktusforrás: miközben a HDZ-s kormányfő hazáját a nyugat-európai fővárosok felé orientálta, a vasárnap legyőzött, szintén HDZ-s államfő közeledett volna a visegrádi négyekhez.

 

Milanovićnál ez már nem várható: a politikusnak Budapesttel kifejezetten rossz a viszonya (levakbelezte az Orbán-kormányt a 2015-ös menekültválság idején, és rendszeresen visszaköveteli „a magyaroktól” az INA olajipari vállalatot), de a többi visegrádi kormány felé se mutat különösebb érdeklődést. Éppen külpolitikai téren – ahol eddig az azonos párthovatartozás ellenére is egymásnak szembe menő politikát folytatott az állam- és a kormányfő – ezentúl harmonikusabb együttműködés várható:

 

mind a jobbközép Plenković, mind a balközép Milanović teljes mértékben a nyugat felé tekint,

 

Horvátországot a schengeni és az eurózónába, valamint egy esetleges mag-Európába akarnák bevinni. A balliberális Jutarnji List elemzése is azt emeli ki, hogy Plenković Milanović-tyal vélhetően jobban kijön majd, mint Grabar-Kitarović-tyal. Ezen nagyon EU-barát, „nyugatos” nézetekkel szemben tud és fog azonban majd megszerveződni a szuverenista Škoro-mozgalom.

 

KÖZÉPEN PIROSBAN A LEKÖSZÖNŐ ELNÖK, MELLETTE JOBBRA A KORMÁNYFŐ

 

5. A közvetlen elnökválasztás jót tesz egy országnak

 

A Magyarországgal szomszédos országok mindegyikében közvetlenül a nép választja az államfőt. Noha ezellen általában mindig az az érv – és ez volt az SZDSZ érve is az 1989-es négyigenes népszavazáskor –, hogy ez prezidenciális rendszert alapozna meg, ez nem igaz: Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban nincs nagyobb jogköre az államfőnek, mint a magyarnak. A közvetlen választásuk azonban elősegítheti a politikai dinamizmust, a személyiségek megjelenését a politikában.

 

Az osztrák, a szlovák és most a horvát államfőválasztás is azt mutatja: ha van egy határozott és karizmatikus jelölt, akkor egyébkénti táborán túl is tud szavazatokat szerezni. Így

 

lehet a konzervatívabb Ausztriának, Szlovákiának és Horvátországnak ma zöld, balliberális és szociáldemokrata elnöke.

 

Magyarországon egy közvetlen elnökválasztás szintén megpezsdítené, akár nem várt irányba fordíthatná a politikát.

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

Azt kérik, hogy halkabb legyen a háttérzene is a járvány alatt.

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás