Sokak meglepetésére győzte le Zoran Milanović a konzervatív korábbi államfőt januárban. A baloldali politikust kedden iktatták be Zágrábban. A jobboldalon egyeseknek nem tetszett, hogy nem hívta meg az egyházak képviselőit. Milanović elnöki beszédében mégis az egységet hangsúlyozta, bár korábban Horvátország minden szomszédjával sikeresen összeveszett. Milyen elnök lesz így?

Horvátországot nem egy baloldali országként ismerjük, most mégis győzni tudott a szociáldemokrata Zoran Milanović az államfőválasztáson. Mi következik ebből a horvát és a magyar politikára? A horvát elnökválasztás öt tanulsága.

Papírformaszerű jobbos győzelemnek indult, de végül szocdem győzelem lett belőle: a konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović nem tudott újrázni, Zoran Milanovićé a horvát elnöki szék.

Olyan nincs, hogy csak a megosztó jobboldali erőket szégyenítsék meg az EU-ban, a szabályokat mindenkire alkalmazni kell, mondja Karlo Ressler, a HDZ, a horvát jobbközép kormánypárt EP-képviselője, a horvát kormányfő korábbi tanácsadója az Azonnalinak adott interjújában. De volt szó az elnökválasztásról, a fidelitasos politikusokról, a baloldal családdokkal szembeni értetlenségéről és a magyar határkerítésről is.

Ha puszta matematika lenne a horvát elnökválasztás kimenetele, akkor Kolinda Grabar-Kitarović jelenlegi jobboldali államfő teljességgel biztos lehetne vasárnapi győzelmében. Mi szól mégis amellett, hogy baloldali kihívója, Zoran Milanović lesz a befutó? Öt okot mondunk rá.

Az első fordulóban szorosan a harmadik helyet megcsípő szlavóniai énekes, Miroslav Škoro hívei döntik majd el, ki lesz a következő horvát elnök.

Magyarországon már eltörölték ezt az intézményt, egy horvát elnökjelölt nagyon kifinomultan játssza épp ki.