+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. december 22. vasárnap, 08:57
Postoji Hrvatska koja želi da živi više poput Slovenije, a ne poput Mađarske. Zoran Milanović je kandidat ove druge Hrvatske. Glasao bih za njega.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Vasárnap Horvátországban államfőválasztást tartanak. A várakozásokkal ellentétben izgalommal várhatjuk mégis az eredményt, mert

 

a verseny a három legesélyesebb jelölt között teljesen nyitottá vált

 

– ráadásul csak ketten juthatnak eleve tovább. Már az önmagában meglepetés, hogy végül három esélyes jelölt lett. Egyrészről a konzervatív kormánypárt, a HDZ jobbszéléről érkező jelenlegi államfő, Kolinda Grabar-Kitarović hosszú ideig biztos győztesnek számított, de előnye mára elolvadt. Másrészről a mégicsak várt (és elvárt) bal-jobb-párharcot megbolondította, hogy sikerrel szállt be a küzdelembe Miroslav Škoro, szlavóniai üzletember-énekes-borász, egykori pécsi horvát konzul.

 

Kik az ellenfelek?

 

Škoro nézetei alapján egyértelműen nacionalista, jobboldali, kisebbségellenes, nem véletlenül volt a HDZ-nek hosszú ideig tagja, most pedig a plenkovići iránnyal elégedetlen jobbosok és kisebb szélsőjobboldali pártok jelöltje. Škoro azonban elitellenes szövegeivel olyanokat is elér, akik talán inkább balra húznak. Éppen ezért nehéz megmondani, hogy kitől is vesz el több szavazót: a jobboldali Grabar-Kitarovićtól vagy a szociáldemokrata Zoran Milanovićtól; ahogy az is kérdéses, hogy hívei e két jelölt közül kit ikszelnének egy második fordulóban. De persze az is lehet: hívei a második fordulóban is ikszelhetik kedvencüket, mert nem kizárt, hogy a két hagyományos tábor jelöltje közül az egyik jut csak tovább, és kerül szembe Škoroval.

 

Grabar-Kitarović mellett is szólhatnak érvek: hiába nacionalista, ez nála – ellentétben mondjuk a magyar Fidesszel – nem Nyugat-ellenességben nyilvánul meg. Az angolul kiválóan beszélő, fiumei születésű egykori diplomata elkötelezett Horvátország euroatlanti kapcsolatai mellett. Noha külpolitikában néha kikacsint Budapest és Varsó felé, és állítólag nem lenne ellenére, ha Zágráb csatlakozna a visegrádi négyekhez, a fő gond vele inkább belpolitikai, ahol nemcsak kicsit kacsingat ki a széljobbra. Grabar-Kitarović a HDZ jobbszélét képviseli, vitái a mérsékelt Andrej Plenković kormányfővel ismertek, nem véletlen, hogy

 

a HDZ nagyöregje, Vladimir Šeks szerint Plenković titkon annak is jobban örülne, ha inkább a szocdem Milanović költözne be az elnöki palotába.

 

Miért Milanović?

 

És ennek én is jobban örülnék.

 

Grabar-Kitarovićhoz hasonlóan Milanović is euroatlantista, egykori külügyminiszteri hivatalnokként jelentős szerepe volt Horvátország EU-csatlakozásának előkészítésében, a délkelet-európai baloldalon ismert EU-, USA- és NATO-ellenesség távol áll tőle. Persze belpolitikailag Milanović is tud azért a széljobbra kacsingatni, 2015-ös választási kampányában majdnem jobbról akarta előzni a HDZ-t – de Grabar-Kitarović-tyal ellentétben nála ezt soha senki nem vette komolyan, el is vesztette a 2015-ös választást. Se neki, se a horvát baloldalnak nem áll jól, ha a kilencvenes évek polgárháborújának (giccsesen mondva: honvédő háborúnak) sokszor háborús bűnöket elkövető veteránjaival spannol (ahogy tenni akarta 2015-ben), vagy Szerbiának szólogat be utcai stílusban (ahogy tette szintén 2015-ben).

 

A horvát baloldal mára már nem jugoszlavista, elfogadta az önálló Horvátország létét, de – ellentétben a jobboldallal, amely azért horvátabb Horvátországot szeretne –

 

a baloldal a tuđmani sötét időktől kezdve a nyitottabb, liberálisabb, az ország majdnem tizedét adó kisebbségeket is elfogadó államot szeretne.

 

Milanović nem egy Stipe Mešić, nem egy balliberális értelmiségi, hanem egy érdekvezérelt karrierpolitikus – azaz győzelme se lenne akkora jelentőségű, mint Mešićé volt 2000-ben –, de még csak nem is egy balliberális jogászprofesszor, mint Ivo Josipović korábbi államfő.

 

Milanović tud nacionalista lenni. Sőt, ha győzne, ez leginkább éppen Budapesttel szemben mutatkozna meg, amelyet – a HDZ-vel ellentétben – régi horvát nacionalista módjára vet meg. El is mondta még 2015-ben: ő nem egy Khuen-Héderváry Károly, utalva ezzel a jugoszlavista történetírásban hazug módon horvátfalóként ábrázolt egykori bánra. (Ugyebár ahogy a magyarokat a csúnya osztrákok, úgy a szegény horvátokat a csúnya magyarok nyomták el, pedig természetesen nekik is ezeréves fényes államiságuk volt és van.) Milanović persze a khuenhéderváryzást leginkább a MOL kapcsán veszi elő, az INA eladását – pláne a magyaroknak – nemcsak korrupciónak, de nemzetárulásnak is tartja.

 

Inkább Szlovénia, mint Magyarország

 

Mégis, mégis, mégis.

 

Milanović győzelme azért lenne fontos, mert egyfajta ellensúly lenne – már csak győzelmének ténye is – a Horvátországban is erősödő kisebbség- és idegenellenes hangulattal szemben. Nem a személye fontos e tekintetben, hanem hogy egy jobbra tolódó horvát közéletben, ahol többszázezer aláírást lehet összegyűjteni az isztambuli egyezmény vagy az őshonos kisebbségek jogai ellen,

 

Milanović győzelme azt jelentené: van egy másik Horvátország.

 

Ezt a másik Horvátországot ma is lehet látni, ha az ember a zágrábi Alsóváros kávézóiba, könyvesboltjaiba tér be, eleve Fiumében vagy Spalatóban időzik, és különösen Isztriában jár-kel. Ez a másik Horvátország az, amely örül annak, hogy maradtak még szerbek és olaszok; amely nem csak a rosszat látja Jugoszláviában, ahogy nem csak az államalapítót, de a korrupt politikust is Franjo Tuđmanban; és amely inkább szeretné Szlovéniához, mint Magyarországhoz hasonlóvá tenni hazáját.

 

Van persze sokkal jobb jelölt a baloldalon és a liberális oldalon, mint Zoran Milanović. De nincs nála esélyesebb, márpedig most a második fordulóba jutás is kérdéses. Ezért javaslom horvátországi horvát, szerb, olasz vagy magyar olvasóinknak: Glasajte za Milanovića! Гласајте за Милановића! Votate Milanović! Szavazzatok Milanovićra!

 

Bukovics Martin nagyon másként látja. Olvasd el az ő cikkét is!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Radikális programmal vág neki a szélsőjobboldali párt az ősznek: kilépni az EU-ból, betiltani a környezetvédő tilalmakat, fizikai akadályokat a határokra.

A külsőségekre sem ügyelve esett egymásnak a jelenlegi román jobbközép kormánykoalíció két legerősebb pártja. Az ürügy egy hétvégi Covid-kórház körüli botrány volt.

A szétszakadt szlovák szélsőjobb parlamenten kívül maradna.

Bojko Boriszov elmondása szerint 2022-ben és 2023-ban az EU már majdnem hétezer forintos áron fogja beszerezni a német-amerikai oltóanyagot.

Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás