+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. december 22. vasárnap, 08:57
Postoji Hrvatska koja želi da živi više poput Slovenije, a ne poput Mađarske. Zoran Milanović je kandidat ove druge Hrvatske. Glasao bih za njega.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Vasárnap Horvátországban államfőválasztást tartanak. A várakozásokkal ellentétben izgalommal várhatjuk mégis az eredményt, mert

 

a verseny a három legesélyesebb jelölt között teljesen nyitottá vált

 

– ráadásul csak ketten juthatnak eleve tovább. Már az önmagában meglepetés, hogy végül három esélyes jelölt lett. Egyrészről a konzervatív kormánypárt, a HDZ jobbszéléről érkező jelenlegi államfő, Kolinda Grabar-Kitarović hosszú ideig biztos győztesnek számított, de előnye mára elolvadt. Másrészről a mégicsak várt (és elvárt) bal-jobb-párharcot megbolondította, hogy sikerrel szállt be a küzdelembe Miroslav Škoro, szlavóniai üzletember-énekes-borász, egykori pécsi horvát konzul.

 

Kik az ellenfelek?

 

Škoro nézetei alapján egyértelműen nacionalista, jobboldali, kisebbségellenes, nem véletlenül volt a HDZ-nek hosszú ideig tagja, most pedig a plenkovići iránnyal elégedetlen jobbosok és kisebb szélsőjobboldali pártok jelöltje. Škoro azonban elitellenes szövegeivel olyanokat is elér, akik talán inkább balra húznak. Éppen ezért nehéz megmondani, hogy kitől is vesz el több szavazót: a jobboldali Grabar-Kitarovićtól vagy a szociáldemokrata Zoran Milanovićtól; ahogy az is kérdéses, hogy hívei e két jelölt közül kit ikszelnének egy második fordulóban. De persze az is lehet: hívei a második fordulóban is ikszelhetik kedvencüket, mert nem kizárt, hogy a két hagyományos tábor jelöltje közül az egyik jut csak tovább, és kerül szembe Škoroval.

 

Grabar-Kitarović mellett is szólhatnak érvek: hiába nacionalista, ez nála – ellentétben mondjuk a magyar Fidesszel – nem Nyugat-ellenességben nyilvánul meg. Az angolul kiválóan beszélő, fiumei születésű egykori diplomata elkötelezett Horvátország euroatlanti kapcsolatai mellett. Noha külpolitikában néha kikacsint Budapest és Varsó felé, és állítólag nem lenne ellenére, ha Zágráb csatlakozna a visegrádi négyekhez, a fő gond vele inkább belpolitikai, ahol nemcsak kicsit kacsingat ki a széljobbra. Grabar-Kitarović a HDZ jobbszélét képviseli, vitái a mérsékelt Andrej Plenković kormányfővel ismertek, nem véletlen, hogy

 

a HDZ nagyöregje, Vladimir Šeks szerint Plenković titkon annak is jobban örülne, ha inkább a szocdem Milanović költözne be az elnöki palotába.

 

Miért Milanović?

 

És ennek én is jobban örülnék.

 

Grabar-Kitarovićhoz hasonlóan Milanović is euroatlantista, egykori külügyminiszteri hivatalnokként jelentős szerepe volt Horvátország EU-csatlakozásának előkészítésében, a délkelet-európai baloldalon ismert EU-, USA- és NATO-ellenesség távol áll tőle. Persze belpolitikailag Milanović is tud azért a széljobbra kacsingatni, 2015-ös választási kampányában majdnem jobbról akarta előzni a HDZ-t – de Grabar-Kitarović-tyal ellentétben nála ezt soha senki nem vette komolyan, el is vesztette a 2015-ös választást. Se neki, se a horvát baloldalnak nem áll jól, ha a kilencvenes évek polgárháborújának (giccsesen mondva: honvédő háborúnak) sokszor háborús bűnöket elkövető veteránjaival spannol (ahogy tenni akarta 2015-ben), vagy Szerbiának szólogat be utcai stílusban (ahogy tette szintén 2015-ben).

 

A horvát baloldal mára már nem jugoszlavista, elfogadta az önálló Horvátország létét, de – ellentétben a jobboldallal, amely azért horvátabb Horvátországot szeretne –

 

a baloldal a tuđmani sötét időktől kezdve a nyitottabb, liberálisabb, az ország majdnem tizedét adó kisebbségeket is elfogadó államot szeretne.

 

Milanović nem egy Stipe Mešić, nem egy balliberális értelmiségi, hanem egy érdekvezérelt karrierpolitikus – azaz győzelme se lenne akkora jelentőségű, mint Mešićé volt 2000-ben –, de még csak nem is egy balliberális jogászprofesszor, mint Ivo Josipović korábbi államfő.

 

Milanović tud nacionalista lenni. Sőt, ha győzne, ez leginkább éppen Budapesttel szemben mutatkozna meg, amelyet – a HDZ-vel ellentétben – régi horvát nacionalista módjára vet meg. El is mondta még 2015-ben: ő nem egy Khuen-Héderváry Károly, utalva ezzel a jugoszlavista történetírásban hazug módon horvátfalóként ábrázolt egykori bánra. (Ugyebár ahogy a magyarokat a csúnya osztrákok, úgy a szegény horvátokat a csúnya magyarok nyomták el, pedig természetesen nekik is ezeréves fényes államiságuk volt és van.) Milanović persze a khuenhéderváryzást leginkább a MOL kapcsán veszi elő, az INA eladását – pláne a magyaroknak – nemcsak korrupciónak, de nemzetárulásnak is tartja.

 

Inkább Szlovénia, mint Magyarország

 

Mégis, mégis, mégis.

 

Milanović győzelme azért lenne fontos, mert egyfajta ellensúly lenne – már csak győzelmének ténye is – a Horvátországban is erősödő kisebbség- és idegenellenes hangulattal szemben. Nem a személye fontos e tekintetben, hanem hogy egy jobbra tolódó horvát közéletben, ahol többszázezer aláírást lehet összegyűjteni az isztambuli egyezmény vagy az őshonos kisebbségek jogai ellen,

 

Milanović győzelme azt jelentené: van egy másik Horvátország.

 

Ezt a másik Horvátországot ma is lehet látni, ha az ember a zágrábi Alsóváros kávézóiba, könyvesboltjaiba tér be, eleve Fiumében vagy Spalatóban időzik, és különösen Isztriában jár-kel. Ez a másik Horvátország az, amely örül annak, hogy maradtak még szerbek és olaszok; amely nem csak a rosszat látja Jugoszláviában, ahogy nem csak az államalapítót, de a korrupt politikust is Franjo Tuđmanban; és amely inkább szeretné Szlovéniához, mint Magyarországhoz hasonlóvá tenni hazáját.

 

Van persze sokkal jobb jelölt a baloldalon és a liberális oldalon, mint Zoran Milanović. De nincs nála esélyesebb, márpedig most a második fordulóba jutás is kérdéses. Ezért javaslom horvátországi horvát, szerb, olasz vagy magyar olvasóinknak: Glasajte za Milanovića! Гласајте за Милановића! Votate Milanović! Szavazzatok Milanovićra!

 

Bukovics Martin nagyon másként látja. Olvasd el az ő cikkét is!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás