Mit mutatnak a számok: kire szavaztak a horvátországi magyarok?

2020.01.05. 21:25

Akire a horvátországi magyar politikusok tanácsolták nekik. Mutatjuk a drávaszögi eredményeket!

Mit mutatnak a számok: kire szavaztak a horvátországi magyarok?

Óriási meglepetés történt a horvát elnökválasztás vasárnapi második fordulójában: nem a mindenki által befutónak vélt regnáló elnök, a konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović, hanem szociáldemokrata kihívója, az országot 2011-től 2016-ig vezető Zoran Milanović nyert.

Az első fordulóban a harmadik helyre befutó szlavóniai énekes-üzletember Miroslav Škoro kicsivel maradt csak le a leköszönő elnökasszonytól. Az első körben Milanović Horvátország legfeljettebb részein, azaz Zágrábban, Isztriában, a Tengermelléken és a Muraközben nyert, Grabar-Kitarović Dalmáciában és Horvátország középső területein, míg az elitellenes Škoro a politikailag és gazdaságilag is elhanyagolt Szlavóniában futott be az első helyen – a második kört ezért lényegében az ő hívei döntötték el.

A második fordulóban mind Milanović, mind Grabar-Kitarović megőrizte erős bástyáit, Szlavóniában azonban ahelyett, hogy Škoro hívei automatikusan leszavaztak volna a jobboldalra, inkább otthon maradtak, így szorosabb lett a verseny. Igaz, így is a leköszönő jobboldali elnök nyert minden szlavóniai megyében.

Maga Škoro érvénytelen szavazásra buzdított.

A szavazatok területi megoszlása kapcsán beszédes, hogy Milanović elsöprő győzelmet aratott Isztriában (77 ezer szavazatott kapott, míg Grabar-Kitarović csak 18 ezret), Muraközben is háromszor annyi szavazatott szerzett, mint a regnáló elnök, valamint fölényesen nyerte Tengermelléket és Zágrábot is. Grabar-Kitarović ezzel szemben Dalmáciában erős: Dubrovniktól Senj-ig elvitte a tengerparti régiókat, bár jó pár nagyvárosban, például Splitben és Zadarban Milanović nyert. Az északi szlavóniai régióban – amely az első körben kiesett Miroslav Škoro hátországa – Grabar-Kitarović volt erősebb, de ezen megyékben viszont viszonylag magas, sokszor 5-6 százalék körüli volt az érvénytelen szavazatok aránya, ami talán annak is betudható, hogy Škoro egyik jelölt támogatására sem buzdított.

A nagyjából 14-20 ezernyi horvátországi magyar is itt, pontosabban főként a horvát Baranyaként is emlegetett Drávaszögben él, ami a szlavóniai Eszék-Baranya megye része.

A DRÁVASZÖG NEM ÖSSZETÉVESZTENDŐ A TÁGABB DRÁVAKÖZZEL: EZ A DRÁVA ÉS A DUNA FOLYÓK, VALAMINT A MAGYAR-HORVÁT HATÁR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

Nézzük, kire szavaztak a magyarlakta területeken!

+ Az egyetlen magyar többségű járásban, a hercegszőlősiben (Kneževi Vinogradi) mindössze négy voks különbséggel nyert Kolinda Grabar-Kitarović. A leköszönő elnök 692 (48,56 százalék), a leendő elnök 688 voksot (48,28 százalék) kapott – a részvétel kifejezetten alacsony volt: a 3475 választópolgárnak csak 41,04 százaléka, 1425 ember érezte úgy, hogy bele akar szólni abba, hogy ki legyen a következő horvát elnök. 45-en érvénytelenül szavaztak, ez 3,16 százalékra jön ki.

+ A második legtöbb magyart számláló járásban, a bellyeiben (Bilje) egyértelmű győzelmet aratott Kolinda Grabar-Kitarović: az ő 1191 szavazatával (53,6 százalék) szemben szociáldemokrata kihívója 944-et kapott (42,48 százalék). A részvétel itt 48 százalékos volt. 86-an szavaztak érvénytelenül, ez 3,87 százalék.

+ A magyar-horvát-szerb hármashatárnál, a Duna mellett található darázsi járásban (Draž) 51,86 százalékos részvétel mellett fölényesen győzött a jobboldali jelölt. Grabar-Kitarović 707 voksot (61,9 százalék) kapott, kihívója 388-at (33,97 százalék). Érvénytelenül 47-en szavaztak, ez 4,12 százalék.

+ A magyar határ melletti kisvárosban, Pélmonostorban (Beli Manastir) 49 százalékos részvétel mellett Zoran Milanović nyert a maga 2006 szavazatával (51,8 százalék). A leköszönő elnökre 1734-en szavaztak (44,78 százalék). A tízezres városban a magyarok aránya 10 százalék alatti. 3,41 százalék az érvénytelen szavazatok aránya.

+ Eszék-Baranya megye központjában, Eszéken (Osijek), ahol Mészáros Lőrincé a helyi focicsapat, 54,99 százalékos részvétel mellett szintén a leendő baloldali elnök nyert, igaz, azért szorosan. Milanović 23 900 voksot kapott (48,27 százalék), a leköszönő elnök 22 944-et (46,33 százalék). Az érvénytelenül leadott szavazatok aránya itt szokatlanul magas, 5,35 százalék, ez 2646 voksot jelent.

A horvátországi magyarokat képviselő egyetlen párt, a konzervatív HDZ-vel és a magyarországi Fidesszel is jó kapcsolatot ápoló Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége egyébként arra kérte a drávaszögi magyarságot, hogy Grabar-Kitarovićra szavazzanak. Mint azt Hordósi Dániel, a HMDK politikusa az Azonnalinak adott interjújában elmondta, a győztes Zoran Milanović a menekültválság alatt horvát miniszterelnöként tett, a magyar kormány menekültpolitikáját minősíthetetlen stílusban bíráló kijelentései (mint például hogy Magyarország Európa vakbele) miatt nem alternatíva.

Nézd meg a helyszíni videónkat is a Drávaszögből!

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől
Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek