+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bakó Bea
2020. január 5. vasárnap, 18:56
Papírformaszerű jobbos győzelemnek indult, de végül szocdem győzelem lett belőle: a konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović nem tudott újrázni, Zoran Milanovićé a horvát elnöki szék.

Megnyerte a horvát elnökválasztás most vasárnap tartott második fordulóját a szociáldemokrata Zoran Milanović, míg a regnáló államfő, a konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović alulmaradt ellenfelével szemben. 

 

Milanović 52,6 százalékot, Grabar-Kitarović 47,3 százalékot kapott,

 

ez százezernél valamivel nagyobb szavazatkülönbséget jelent.

 

A szavazatok területi megoszlása kapcsán beszédes, hogy Milanović elsöprő győzelmet aratott Isztriában (77 ezer szavazatott kapott, míg Grabar-Kitarović csak 18 ezret), Muraközben is háromszor annyi szavazatott szerzett, mint a regnáló elnök, valamint fölényesen nyerte Tengermelléket és Zágrábot is. Grabar-Kitarović ezzel szemben Dalmáciában erős: Dubrovniktól Senj-ig elvitte a tengerparti régiókat, bár jó pár nagyvárosban, például Splitben és Zadarban Milanović nyert.

 

AZ EREDMÉNYEK MEGYEI BONTÁSBAN. GRAFIKA: EUROPE ELECTS

 

Az északi baranyai-szlavóniai régióban – amely az első körben kiesett Miroslav Škoro hátországa – Grabar-Kitarović volt erősebb, de ezen megyékben viszonylag magas, sokszor 5-6 százalék körüli volt az érvénytelen szavazatok aránya, ami talán annak is betudható, hogy Škoro egyik jelölt támogatására sem buzdított. Hogy a Drávaszögben, a magyarok által lakott járásokban hogyan alakultak az eredmények, azt ebben a cikkben szedtük össze.

 

Milanović nagy meglepetésre megnyerte a választás decemberi első fordulóját is, és bár sokan hitték, hogy az összességében decemberben még több szavazatot szerző jobboldal fordítani tud majd,

 

végül a szocdemek mozgósítottak jobban, a választási részvétel pedig igen alacsony maradt.

 

Škoro szélsőjobbosai döntötték el a meccset

 

A december 22-én tartott első kört ugyanis Milanović a szavazatok 29,55 százalékát megszerezve húzta be, míg mögötte a függetlenként futó, de a kereszténydemokrata HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) támogatását élvező Grabar-Kitarović futott be 26,55 százalékkal. Azért csak ennyivel, mert a jobboldal elég megosztott volt: tőle nem sokkal lemaradva, 24,45 százalékkal végzett ugyanis Miroslav Škoro nacionalista énekes és borász (és korábbi pécsi horvát konzul), aki kampányát egy elitellenes platformra építette fel.

 

A második fordulóba végül a papírformának megfelelően a szocdem és kereszténydemokrata jelölt került be, ők gyűjtötték ugyanis a két legtöbb szavazatot.

 

A nagy kérdőjel azonban a most vasárnap megtartott második fordulóban az volt, hogy hova szavaznak majd az első fordulóban a szlavóniai Miroslav Škorot választók:

 

maga az énekes nem szólította fel híveit senki támogatására: bár magától értetődő lenne a HDZ-s jelölt támogatása, Škoro jelölése is egyfajta fricska az egyre inkább mérsékelt irányba haladó HDZ-nek, míg a szocdemekre leadott szavazatra a nacionalista jelölt nyilván nem buzdítana.

 

A nyugat a baloldalé, a tengerpartot és Szlavóniát vitte a jobboldal

 

Így a HDZ jobbszárnyához sorolható Grabar-Kitarović abban bízhatott, hogy az elitellenességen felül ideológiailag jobboldali énekes támogatói Milanovićtól, a szocdemek visszatérésétől (vagy ahogy HDZ-s körökben lefestették, a titóistáktól) tartva leszavaznak rá, míg Milanović reménykedhetett benne, hogy a škoroisták inkább otthon maradnak, ő pedig megtartja az előnyét.

 

Végül inkább a Milanović által favorizált forgatókönyv következett be, ugyanis

 

az exit poll alapján Milanović a szavazatok 53,25, míg az immáron leköszönő elnökasszony pedig 46,75 százalékát szerezte meg.

 

Ezzel pedig nem tudott újrázni, 2015-ös győzelme után a horvátok nem szavaztak neki bizalmat újabb öt évre. Igaz, Grabar-Kitarovićnak öt éve sem volt könnyű dolga, akkor a szintén szocdem Ivo Josipovićot kellett legyőznie, és a második fordulóban végül alig másfél százalékpontnyi különbség, valamint alig több, mint 30 ezer szavazat döntötte el a meccset Grabar-Kitarović javára.

 

És mi fog most történni?

 

Elsősorban: kényelmetlen politikai helyzetbe kerül a HDZ. Ugyanis könnyedén lehet az eredményt úgy értelmezni, hogy a jobboldali választók ajtót mutattak a párt Andrej Plenković kormányfő által képviselt mérsékelt-szoftkonzi irányvonalának. Az első fordulóban megkérdőjelezhetetlenül többen voltak a jobbra, mint a balra szavazók, mégis, a második fordulóban főleg a Škoro által képviselt tömegek úgy dönthettek, hogy nem kérnek a HDZ-ből, s inkább otthon maradnak.

 

A Plenković elleni protesztszavazásnak viszont pont az ideológiailag Škorohoz közel álló, leköszönő elnökasszony esett áldozatául.

 

Szakpolitikai szinten viszont nem sok minden fog változni: Milanović erőt mutatott és visszahozta a baloldalt a HDZ-vel szemben, ugyanakkor a horvát elnöki jogkörök igen szűkösek, így tényleges szerephez aligha jut majd. Ahogy az Azonnalinak adott interjújában Hordósi Dániel horvátországi magyar politikus is mondta, a köztársasági elnöki feladatokat lényegében még egy fikusz is elláthatná.

 

A mérsékelt kormányfőről sokan rebesgették, hogy még jobban örülne Milanovićnak, hiszen a balközép politikus sok tekintetben áll közelebb hozzá, mint a HDZ jobbszárnyához tartozó Grabar-Kitarović. A horvát politika állóvizét mindenesetre a választás teljesen felkavarhatja.

 

De kire szavaztak a horvátországi magyarok és miért? Az Azonnali természetesen elment a Drávaszögbe a második forduló előtt megkérdezni őket erről, videó alább:

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A polgármestereknek megengedik azt is, hogy húsvét idejére speciális szigorító intézkedéseket hozhassanak a településükre nézve.

Összefoglaltuk a lényeget az operatív törzs csütörtöki tájékoztatójáról!

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője odaszólt az egymással csetepatézó Kínának és az Egyesült Államoknak.

A többségében idős elhunytak mellett egy 48 éves áldozata is lett csütörtök reggelre a járványnak.

A szolidaritási alapból részesülhet Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna is, igaz, inkább politikai gesztus ez, mintsem óriási segítség.

A demokratikus szocialista Bernie Sanders szerdán bejelentette, felfüggeszti kampányát és kiszáll a 2020-as demokrata előválasztási versenyből. Vagyis Joe Biden lesz a demokraták elnökjelöltje.

A rendőrség statisztikái alapján az illegális határátlépésre készülők elég fegyelmezettek a járvány miatti válsághelyzet óta.

A hét kérdése

Próbáljuk a jó oldaláról megközelíteni a dolgot: nem kell a részeg locsolkodókat kerülgetni, és marad kaja!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Ezt is szerettétek

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Hogyan vészelhetjük át ép lélekkel a következő heteket, és miben reménykednek a bevételeiktől eleső vállalkozók?

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Twitter megosztás Google+ megosztás