A szocdem Milanović meglepetésgyőzelmet aratott Horvátországban

2020.01.05. 18:56

Papírformaszerű jobbos győzelemnek indult, de végül szocdem győzelem lett belőle: a konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović nem tudott újrázni, Zoran Milanovićé a horvát elnöki szék.

A szocdem Milanović meglepetésgyőzelmet aratott Horvátországban

Megnyerte a horvát elnökválasztás most vasárnap tartott második fordulóját a szociáldemokrata Zoran Milanović, míg a regnáló államfő, a konzervatív Kolinda Grabar-Kitarović alulmaradt ellenfelével szemben. 

Milanović 52,6 százalékot, Grabar-Kitarović 47,3 százalékot kapott,

ez százezernél valamivel nagyobb szavazatkülönbséget jelent.

A szavazatok területi megoszlása kapcsán beszédes, hogy Milanović elsöprő győzelmet aratott Isztriában (77 ezer szavazatott kapott, míg Grabar-Kitarović csak 18 ezret), Muraközben is háromszor annyi szavazatott szerzett, mint a regnáló elnök, valamint fölényesen nyerte Tengermelléket és Zágrábot is. Grabar-Kitarović ezzel szemben Dalmáciában erős: Dubrovniktól Senj-ig elvitte a tengerparti régiókat, bár jó pár nagyvárosban, például Splitben és Zadarban Milanović nyert.

AZ EREDMÉNYEK MEGYEI BONTÁSBAN. GRAFIKA: EUROPE ELECTS

Az északi baranyai-szlavóniai régióban – amely az első körben kiesett Miroslav Škoro hátországa – Grabar-Kitarović volt erősebb, de ezen megyékben viszonylag magas, sokszor 5-6 százalék körüli volt az érvénytelen szavazatok aránya, ami talán annak is betudható, hogy Škoro egyik jelölt támogatására sem buzdított. Hogy a Drávaszögben, a magyarok által lakott járásokban hogyan alakultak az eredmények, azt ebben a cikkben szedtük össze.

Milanović nagy meglepetésre megnyerte a választás decemberi első fordulóját is, és bár sokan hitték, hogy az összességében decemberben még több szavazatot szerző jobboldal fordítani tud majd,

végül a szocdemek mozgósítottak jobban, a választási részvétel pedig igen alacsony maradt.

Škoro szélsőjobbosai döntötték el a meccset

A december 22-én tartott első kört ugyanis Milanović a szavazatok 29,55 százalékát megszerezve húzta be, míg mögötte a függetlenként futó, de a kereszténydemokrata HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) támogatását élvező Grabar-Kitarović futott be 26,55 százalékkal. Azért csak ennyivel, mert a jobboldal elég megosztott volt: tőle nem sokkal lemaradva, 24,45 százalékkal végzett ugyanis Miroslav Škoro nacionalista énekes és borász (és korábbi pécsi horvát konzul), aki kampányát egy elitellenes platformra építette fel.

A második fordulóba végül a papírformának megfelelően a szocdem és kereszténydemokrata jelölt került be, ők gyűjtötték ugyanis a két legtöbb szavazatot.

A nagy kérdőjel azonban a most vasárnap megtartott második fordulóban az volt, hogy hova szavaznak majd az első fordulóban a szlavóniai Miroslav Škorot választók:

maga az énekes nem szólította fel híveit senki támogatására: bár magától értetődő lenne a HDZ-s jelölt támogatása, Škoro jelölése is egyfajta fricska az egyre inkább mérsékelt irányba haladó HDZ-nek, míg a szocdemekre leadott szavazatra a nacionalista jelölt nyilván nem buzdítana.

A nyugat a baloldalé, a tengerpartot és Szlavóniát vitte a jobboldal

Így a HDZ jobbszárnyához sorolható Grabar-Kitarović abban bízhatott, hogy az elitellenességen felül ideológiailag jobboldali énekes támogatói Milanovićtól, a szocdemek visszatérésétől (vagy ahogy HDZ-s körökben lefestették, a titóistáktól) tartva leszavaznak rá, míg Milanović reménykedhetett benne, hogy a škoroisták inkább otthon maradnak, ő pedig megtartja az előnyét.

Végül inkább a Milanović által favorizált forgatókönyv következett be, ugyanis

az exit poll alapján Milanović a szavazatok 53,25, míg az immáron leköszönő elnökasszony pedig 46,75 százalékát szerezte meg.

Ezzel pedig nem tudott újrázni, 2015-ös győzelme után a horvátok nem szavaztak neki bizalmat újabb öt évre. Igaz, Grabar-Kitarovićnak öt éve sem volt könnyű dolga, akkor a szintén szocdem Ivo Josipovićot kellett legyőznie, és a második fordulóban végül alig másfél százalékpontnyi különbség, valamint alig több, mint 30 ezer szavazat döntötte el a meccset Grabar-Kitarović javára.

És mi fog most történni?

Elsősorban: kényelmetlen politikai helyzetbe kerül a HDZ. Ugyanis könnyedén lehet az eredményt úgy értelmezni, hogy a jobboldali választók ajtót mutattak a párt Andrej Plenković kormányfő által képviselt mérsékelt-szoftkonzi irányvonalának. Az első fordulóban megkérdőjelezhetetlenül többen voltak a jobbra, mint a balra szavazók, mégis, a második fordulóban főleg a Škoro által képviselt tömegek úgy dönthettek, hogy nem kérnek a HDZ-ből, s inkább otthon maradnak.

A Plenković elleni protesztszavazásnak viszont pont az ideológiailag Škorohoz közel álló, leköszönő elnökasszony esett áldozatául.

Szakpolitikai szinten viszont nem sok minden fog változni: Milanović erőt mutatott és visszahozta a baloldalt a HDZ-vel szemben, ugyanakkor a horvát elnöki jogkörök igen szűkösek, így tényleges szerephez aligha jut majd. Ahogy az Azonnalinak adott interjújában Hordósi Dániel horvátországi magyar politikus is mondta, a köztársasági elnöki feladatokat lényegében még egy fikusz is elláthatná.

A mérsékelt kormányfőről sokan rebesgették, hogy még jobban örülne Milanovićnak, hiszen a balközép politikus sok tekintetben áll közelebb hozzá, mint a HDZ jobbszárnyához tartozó Grabar-Kitarović. A horvát politika állóvizét mindenesetre a választás teljesen felkavarhatja.

De kire szavaztak a horvátországi magyarok és miért? Az Azonnali természetesen elment a Drávaszögbe a második forduló előtt megkérdezni őket erről, videó alább:

 
Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek