A hágai Jugoszlávia-bíróság utódszervezete ma meghozta az utolsó, még függőben lévő ügyben is az ítéletet: súlyosbítva az első fok három évvel ezelőtti ítéletét, életfogytigalni börtönre ítélte Radovan Karadžićot, a boszniai Republika Srpska egykori elnökét.

Egy kis alkotmányos válság mindig jól jön a boszniai nacionalista pártoknak. Most éppen a bosnyák (muzulmán) nacionalisták akarják a szerb országrész nevét megváltoztatni. A látszólagos ellenfelükkel azonban közben meg kormányzásra készülnek.

Belgrádban a negyedik szombaton vonultak több tízezren az utcára Aleksandar Vučić politikája ellen. A szerb elnök boszniai szövetségese ellen is tüntetési hullám indult – Banja Lukától Zágrábon át Szarajevóig forrong a volt Jugoszlávia. Tévedés azonban csak liberális célokat látni a tüntetések mögött, az ellenállást sokszor a nacionalizmus is meghatározza.

November végén egy boszniai büntetőbíróság felmentette a háborús bűnök vádja alól Naser Orićot, akinek immáron nem csak Hágából van papírja arról: nem követett el háborús bűnöket. A boszniai polgárháború során szerb többségű falvakban gyilkolászó katona ezzel végleg a bosnyákok hőse lehet.

Zágráb és a legjelentősebb boszniai horvát párt azért heccel Bosznia-Hercegovina horvát származású társ-államelnöke ellen, mert ő Boszniát tekinti hazájának. A hercegovinai nacionalista horvátok a boszniai szerbekkel közösen akarnák az országot tovább szakítani az etnikai elv mentén, így ha Bosznia szétesne, ők szemezgethetnének a darabokból.

Vasárnap választott Bosznia-Hercegovina. A bonyolult alkotmányjogi rendszer miatt egyszerre újultak meg a háromtagú konföderatív elnökség mellett a két rész, a Szerb Köztársaság, illetve a Bosnyák-Horvát Föderáció vezetői testületei. Az eredményt tovább bonyolítja, hogy a rendszer lényegét adó etnikai elem mindenféle közös gondolkodást lényegében blokkol. Ezen pedig a mostani választás se változtatott. Mi történt? És mi várható?