+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. december 30. vasárnap, 15:54
Belgrádban a negyedik szombaton vonultak több tízezren az utcára Aleksandar Vučić politikája ellen. A szerb elnök boszniai szövetségese ellen is tüntetési hullám indult – Banja Lukától Zágrábon át Szarajevóig forrong a volt Jugoszlávia. Tévedés azonban csak liberális célokat látni a tüntetések mögött, az ellenállást sokszor a nacionalizmus is meghatározza.

Szombaton az eddigieknél is nagyobb tömeg vonult az utcára Belgrádban a jelenlegi szerb elnök politikája ellen. A tüntetések négy hete kezdődtek, miután támadás ért több szerb ellenzéki politikust. Vučić agresszív kormánypolitikájának áldozataként tekintenek Oliver Ivanović koszovói szerb politikusra is, akit még idén januárban gyilkoltak meg.

 

Vučić gyilkoltat és verettet?

 

Ivanović, noha maga is részt vett a koszovói polgárháborúban az albánok ellen, az utóbbi időben az albánokkal való megegyezést támogatta, ezért válhatott kellemetlenné belgrádi nacionalista körök számára. A tettes személye egyelőre ismeretlen, de Hasim Thaqi koszovói elnök szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: a gyilkos Belgrádban tartózkodik.

 

Ez mind Belgrád haragját Koszovó irányába, mind pedig Vučić ellenzékének a kormányellenes dühét kiváltotta. A feltételezések szerint egy koszovói szerb üzletember, Milan Radoičić állhat a gyilkosság hátterében, akinek észak-koszovói maffiahatalmát a meggyilkolt Ivanović többször is kritizálta. Vélhetően Thaqi maga is Radoičićra gondolt, ő ugyanis az őrizetbe vétel elől valóban Belgrádba menekült, ahol Vučić oltalmát élvezi.

 

Tüntetéshullám indult be

 

A januári politiai gyilkosságot tetézték a téli események: november végén ismeretlenek megverték egy vidéki városban a szerb ellenzéki Levica (Baloldal) párt elnökét, Borko Stefanovićot és két munkatársát. Emiatt vonultak december nyolcadikán először „az erőszak ellen“ belgrádiak az utcára. A tüntetések jelszava lett ekkor a „stop krvavim košuljama”, azaz „megállj a véres ingeknek” – ugyanis az összevert Stefanović a támadás utáni sajtótájékoztatón bemutatta az összevérzett ingét.

 

A SZOMBATI BELGRÁDI TÜNTETÉS. FOTÓ: BORIS BABIC

 

A tüntetés nem hatotta meg Vučićot, aki arrogáns módon egy másnapi nőkongresszuson csak annyit válaszolt:

 

„Ha ötmillióan vonulnak fel, akkor sem teljesítem egyetlen követelésüket.” Az orbáni logika alapján ugyanis a szerb elnök úgy véli: mivel megnyerte a választásokat, a hatalma a következő voksolásig korlátlan: „A választásokon győzzenek le!”

 

Ezután lett a tüntetések fő jelszava az, hogy „jedan od pet miliona”, azaz „egy az ötmillióból”.

 

December nyolcadika után minden szombaton – tegnap tehát a negyedik alkalommal – utcára vonultak több tízezrek. A politikai erőszak végét, a támadások és a januári gyilkosság felderítését, a korrupció felszámolását és szabad, objektív közszolgálati médiát követeltek.

 

Noha a szerb közszolgálati televízió még ma sem éri el azért a magyar állami média mélységét, a tüntetők dühét az váltotta ki, hogy nem kaptak megszólalási lehetőséget az ellenzéki szervezők. Innen jött a másik jelszó: „pet minuta“, azaz „öt percet“ követeltek.

 

Az eddigi vonulások állandó állomása volt az RTS közszolgálati tévé belgrádi székháza – itt szerettek volna ötpercnyi megszólalási időt kiharcolni.

 

Miközben a szerb állami tévé nem számol be a híradóiban a mai napig se a tüntetésekről kellő mértékben, a horvát közszolgálati HRT a helyszínről tudósít. Ezt azonban élesen kifogásolta a szerb belügyminiszter, aki szerint a horvátok Belgrád utcáin „erőszakra heccelnek”. Nebojša Stefanović – ahogy azt ilyenkor illik – rögtön le is usztasázta a horvát televíziót, mondván: nem csodálkozik egy olyan tévéadón, amely a jasenovaci usztasa haláltábort relativizáló könyvet mutat be.

 

A múlt heti belgrádi tüntetésen többek között emiatt is a követelések a szerb belügyminiszter lemondásával egészültek ki.

 

London calling

 

Közben persze Aleksandar Vučić boszniai szövetségese, a Republika Srpska, vagyis Bosznia-Hercegovina szerb részének államfői tisztségéből az októberi választások után a boszniai társállamelnökségbe átülő, szerb soviniszta Milorad Dodik meg is találta a tüntetések mögötti okot. Nem, ő nem Soros Györgyöt vette észre, hanem rögtön az egész Egyesült Királyságot.

 

Dodik szerint London mozgatja a tüntetőket, mert a britek így akarnák gyengíteni az oroszokat a Balkánon – elvégre mind Dodik, mind a kifelé ugyan EU-párti Vučić jó viszonyt ápol Moszkvával.

 

Tüntetésekkel Dodiknak is szembesülnie kell. Őt is gyilkossággal – vagy legalábbis annak eltusolásával – vádolják ellenfelei. Idén márciusban gyanús körülmények között hunyt el ugyanis egy Banja Luka-i fiatalember, David Dragičević. Csak a holttestét találták meg: míg a szülők szerint gyilkosság történt, és a rendőrség fedezi a tetteseket, a rendőrség egyszerű balesetről beszélt.

 

DECEMBER 25-I TÜNTETÉS BANJA LUKÁBAN. FOTÓ: BALKAN INSIGHT

 

Tüntetések Republika Srpskában is

 

Már tavasszal a Republika Srpska számos városában ezrek vonultak utcára igazságot követelve Davidnek – innen az itteni tüntetés jelszava: „Pravda za Davida”.

 

Egy hete megelégelte a tüntetéseket a helyi rendőrség, és a halott fiú édesapját, aki a tüntetéseket szervezte, letartóztatta. Ez persze csak tovább fokozta az elégedetlenséget, aznap az addigiaknál is nagyobb tömeg gyűlt össze Banja Luka főterén. Másnap kiengedték Davor Dragičevićet a fogdából, és megígérte: folytatják a tüntetéseket.

 

A #pravdazadavida hashtag alatt az elmúlt hetekben Banja Luka mellett Szarajevóban, Mostarban, Zágrábban és Újvidéken (Novi Sad/Neusatz) is volt tüntetés. Ahogy a belgrádi tüntetéssorozaton is mindig megemlékeznek Davidról.

 

Kik állnak a belgrádi tüntetések mögött valójában?

 

Az angol szálról szóló mesék már csak azért sem lehetnek igazak, mert a Belgrádban tüntetők mögött az ellenzék legtöbb pártját összefogó Savez za Srbiju (Mozgalom Szerbiáért) szövetség áll, amely számos kérdésben oroszpártibb és nacionalistább, mint maga Vučić.

 

A koszovói kérdésben, ahol Vučić hajlana akár egyfakta kiegyezésre vagy határmódosításra, a Savez sokkal szigorúbb állásponton van: Koszovót semmiképpen sem hajlandóak nemzetközi jogilag egyenrangú partnerként elismerni. Vuk Jeremić, a Savez elnökség tagja szerint például Vučić legnagyobb bűne az engedékeny Koszovó-politikája.

 

A Savez egyik alapitója, Dragan Djilas szerint Vučić ugyanolyan bűnös, mint Milošević: Milošević tönkretette Szerbiát, Vučić pedig „egy igazi gyarmatot csinált belőle”. Ez amúgy nem csupán Vučić autoriter belpolitikáját, de Orbánhoz hasonló, németpárti gazdaságpolitikáját és látszólagos EU-pártiságát is érintő kritika – ez is mutatja, hogy

 

a szerb politika frontvonalai, hasonlóan a magyarhoz, elég kuszán alakulnak: nacionalisták, EU-ellenesek mindkét oldalon megtalálhatóak.

 

Boris Tadić, egykori liberális államfő, aki maga a Savezen kívüli Szociáldemokrata Pártot vezeti, úgy látja, hogy

 

a Nyugat Vučićnak „a koszovói kérdés rendezéséért cserébe megengedte, hogy felszámolja a demokráciát Szerbiában”.

 

Tadić pártja azonban a Savezt is élesen bírálja, mert szerinük ott túl sokféle irányzatot akarnak egy akolba terelni.

 

CÍMLAPFOTÓ A TÜNTETÉSRŐL: Dragan Djilas / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás