Politico: Amerikában eltörölnék az abortusz való alkotmányos jogot

2022.05.03. 11:02

Ezzel nem szűnnének meg az abortuszok Amerikában, de néhány republikánus államban akár el is lehetetleníthetnék a terhesség művi megszakítását.

Politico: Amerikában eltörölnék az abortusz való alkotmányos jogot

Egy kezdeti, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tagjainak többsége által támogatott véleménytervezetre hivatkozva arról ír a Politico amerikai részlege, hogy

a legfelsőbb bíróság felülbírálná a testület 1973-as Roe kontra Wade döntését, amiben alkotmányos jogon biztosítják az abortuszt.

A lap által megszerzett 93 oldalas, február 10-én keltezett véleménytervezet emellett az 1992-es Planned Parenthood kontra Casey esetet is felülbírálná, ami megerősítette ezt a korábbi döntést.

„Roe már a kezdetektől fogva kirívóan nagyot tévedett”

– írja a dokumentum egy pontján az egyébként még 2006-ban a Bush-adminisztráció által kiválasztott Samuel Alito legfelsőbb bíra, aki ezután arra futtatja ki írását: a Roe és a Casey döntéseknek menniük kell, majd úgy fogalmaz,

„itt az ideje, hogy figyeljünk az alkotmányra, és visszaadjuk az abortusz kérdését a nép választott képviselőinek”,

mivel, mint ahogy érvel: az alkotmány nem tesz említést az abortuszról – igaz, az eredeti alkotmányt még 1787-ben írták, amit eddig 27 alkalommal egészítettek ki, legutóbb 1992-ben. Magát a Roe-döntést a 14. és a 9. kiegészítésre hivatkozva hozták meg – előbbi a személyi szabadságról és az állami fellépések korlátozásáról, utóbbi pedig az emberi jogok védelméről szól.

Alito szerint az 1973-ban egy rosszul átgondolt, mélyen elhibázott döntést hozott a legfelősbb bíróság, ami olyan jogot engedett meg, ami nem szerepel az alkotmányban, és szerinte a döntésnek – ami még egy korábbi texasi döntés kapcsán mondta ki, hogy az Egyesült Államokban a nőknek alapvető joguk eldönteni, hogy megszakítják-e a terhességüket művi úton, amíg a magzat nem tekinthető életnek, tehát 24. hétig – káros következményei voltak. 

„Az elkerülhetetlen következtetés az, hogy az abortuszhoz való jog nem gyökerezik mélyen a nemzet történelmében és tradícióban” – fogalmaz Alito, majd úgy összegez:

„Az alkotmány nem tiltja meg az egyes államok állampolgárainak, hogy szabályozzák vagy tiltsák az abortuszt (...), a Roe- és a Casey-ügy viszont magának követelte ezt a hatalmat. Most felülbíráljuk ezeket a döntéseket és visszaadjuk a hatalmat az embereknek és a választott képviselőinek.” 

A Politico úgy tudja, Alito véleményével jelenleg a testület többsége egyetért; a kilenc főből eleve hat bírát a republikánusok jelöltek – közülük hármat Donald Trump elnöksége alatt iktattak be –, akik konzervatív bíraként általában amellett érvelnek, hogy az alkotmány pontos szövegétől nem szabad eltérni, a Legfelsőbb bíróság feladata pedig az, hogy őrizze az alapító atyák által megfogalmazott alkotmányt és szó szerint értelmezze azt.

Ugyanakkor, mint a lap megjegyzi, ez még nem jelenti azt, hogy az 1973-as döntést felül is bírálnák: a múltban gyakran előfordult, hogy az első, a bírák között cirkáló tervezet után megváltoztatják véleményüket, és amíg a legfelsőbb bíróság közzé nem teszi a döntését, addig nem is emelkedik jogerőre és nem is válik véglegessé a döntés.

Ismét az államok dönthetnének az abortuszról

Ha Alito tervezetét el is fogadná a testület életük végéig választott tagjainak többsége, ez még nem jelentené az abortusz végét az Egyesült Államokban,

viszont eltörölné az abortuszhoz való kvázi alkotmányos jogot és a szövetségi minimum precedensét.

Mivel az Egyesült Államok egy föderatív állam, ezért alapvetően a 50 állam saját hatáskörben vezet be törvényeket, ami a saját területén alkalmazandó. A Roe kontra Wade-del viszont előírtak egy szövetségi minimumot, ameddig a terhesség művi úton megszakítható, amit minden államnak kötelessége betartani – igaz, ettől függetlenül ha jogilag nem is, az abortuszt ellenző republikánus államok technikailag tudnak nehezíteni az abortuszon, mint például ahogy az történt Missisippiben.

Egyébként Magyarországon az abortusztörvény értelmében 12 hétig végezhető el a terhességmegszakítás, bizonyos esetekben 18, illetve 24 hétig is elvégezhető a beavatkozás, de ha a terhes nő életét veszélyezteti, akkor azután is végre lehet hajtani.

Ha az amerikai legfelsőbb bíróság felülbírálná az 1973-as döntését, akkor ezentúl az államok akár be is tilthatják teljesen az abortuszt, hiszen már nem kötné őket a 24 hetes minimum.

Ezzel egyébként révbe érhet Mitch McConnell republikánus szenátor karrierje: a jelenleg 80 éves politikus egész karrierjét azzal töltötte, hogy a szövetségi amerikai igazságszolgáltatási rendszert feltöltse konzervatív bírákkal, hogy így védhessen meg bizonyos alkotmánykiegészítéseket (elsősorban a fegyvertartás jogát előíró második alkotmánykiegészítést), illetve felülírhassa a Roe kontra Wade döntést.

A legfelsőbb bíróság azután kezdett el foglalkozni a Roe-üggyel, hogy az elmúlt években egyre több republikánus államban fogadtak el szigorúbb abortusztörvényeket, amit azután először állami szinten támadtak meg a törvény ellenzői, majd mivel országosan több ügy összegyűlt, ezért került a kérdés a legfelsőbb bíróság elé ismét.

Egy 2021-ben a Gallup által elkészített közvélemény-kutatás szerint a kutatás idején amerikaiak 58 százaléka ellenezte, hogy a döntést felülbírálják, míg 32 százalékuk támogatta, igaz, a republikánus és a demokrata szavazók ebben már nem értenek egyet. A republikánus szavazók 46 százaléka támogatja a döntés felülbírálását, a demokratáknál csak 21.

Ugyanakkor a legnagyobb különbséget a pártok szavazói között az adja, hogy meddig és milyen esetben lehessen végrehajtani a beavatkozást:

  • a demokrata szavazók 50 százaléka szerint minden, 19 százalékuk a legtöbb, 22 százalékuk csak néhány esetben engedélyezné a terhesség művi megszakítását, míg 8 százalékuk minden esetben illegálissá tenné;
  • a republikánus szavazók 15 százaléka bármilyen esetben, 8 százalékuk több és 46 százalékuk kizárólag néhány esetben tenné legálissá az abortuszt, míg teljesen a 31 százalékuk tiltaná.

NYITÓKÉP: Az abortusz szigorítása ellen tüntetők még 2019 májusában Minnesota St Paul városában. FOTÓ: Lorie Shaull / Flickr (CC BY 2.0)

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi főszerkesztő-helyettese

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek