Gileád felé: így alakíthatja át az amerikai politikát az abortusz ügye

Az abortusz lehet a novemberi kongresszusi választások kulcskérdése.

Világszerte nagy port kavart, hogy két héttel ezelőtt, június 24-én az amerikai Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade ügyben született precedenst, ezzel megváltoztatva azt a jogi gyakorlatot, ami szövetségi szinten szabályozza az abortuszt. Az ítélet értelmében az államok saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy egyáltalán engedélyezik-e a beavatkozást és ha igen, milyen feltételekkel.

A döntés mind odahaza, mind külföldön jelentős tiltakozást váltott ki: nők ezrei vonultak utcára, hogy kifejezzék az egyet nem értésüket, a demokrata (és négy republikánus) vezetésű államok kormányzói nyilatkozatban biztosították, hogy ők nem fogják szigorítani az abortuszt, Joe Biden elnök pedig több ízben arról beszélt, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy törvénybe foglalják az abortusz szabályozását, ezzel megakadályozva, hogy az egyes államok betiltsák azt.

A magyar olvasóban, aki nem követte szorosan a Roe kontra Wade ügyet, felmerülehet a kérdés, hogy tulajdonképpen mi is történt. Leegyszerűsítve annyi, hogy a Legfelsőbb Bíróság egy több éve óta húzódó ügyben Mississippi állam javára döntött.

A republikánus vezetésű Mississippi 2018-ban megváltoztatta az abortuszra vonatkozó szabályokat: korábban az államban a 20. hétig volt lehetőség a terhesség megszakítására, ám az új rendelkezés ezt a 15. hétre csökkentette volna (a súlyos magzati rendellenesség vagy az egészségügyi vészhelyzet kivételével).

Maga a törvény azonban egészen mostanáig nem léphetett hatályba, ugyanis az állam egyetlen abortuszklinikáját működtető nőjogi szervezet, a Jackson Women’s Health Organization fellebezett ellene a szövetségi bíróságon, ahol a bíró elutasította a rendelkezést arra hivatkozva, hogy az szembe megy a Roe kontra Wade ügyben született precedenssel. 

Mississippi azonban nem adta fel: az állam a legfelsőbb bíróságig ment a fellebbezéssel, ahol tavaly októberben kezdődtek meg az üggyel kapcsolatos meghallgatások és idén nyáron született meg a végleges döntés, ami

felülírta azt a korábbi gyakorlatot, ami szerint az abortusz alkotmányos alapjog.

A döntést a republikánus többségű Legfelsőbb Bíróság tagjai végül 6:3-as arányban fogadták el (a hatból öt bíró a Roe kontra Wade hatályon kívül helyezését is támogatta), ezzel lehetővé téve, hogy országszerte elinduljon egy szigorítási hullám.

Mi is a Roe kontra Wade?

Ahhoz, hogy megértsük, hogy pontosan mi történt most, fontos tudni, hogy miről szólt a Roe kontra Wade ügy.

Ez tulajdonképpen egy 1973-as bírósági ítélet, ami egy precedenst (vagyis a későbbi perekben irányadó jogi esetet) teremtett.

A döntés – amelyet szintén az amerikai legfelsőbb bíróság hozott meg – kimondta, hogy a nők magánélethez való alkotmányos jogába beletartozik az abortusz is – annak ellenére, hogy maga az „abortusz" kifejezés természetesen nem szerepel az eredeti, 1789-ben hatályba lépő alkotmányban.

Az ügy úgy kezdődött, hogy Jane Roe – igazi nevén Norma McCorvey – egy texasi nő, 1969-ben teherbe esett harmadik gyermekével és úgy döntött, hogy nem szeretné végig vinni ezt a terhességet is: viszont az akkori texasi rendelkezés értelmében elvetetni sem tudta.

Az ugyanis csak akkor engedélyezte a beavatkozást, ha a gyermek erőszakból fogant vagy a kihordása közvetlen életveszélyt jelentett az anya számára. Mivel McCorvey esetében ez nem állt fent, a nőnek két választása volt: megpróbál illegális úton megszabadulni a magzattól vagy megszüli. Miután az előbbire tett kísérlete nem sikerült, a nő ügye két fiatal ügyvédnőhöz, Linda Coffeehoz és Sarah Weddingtonhoz került, akik McCorvey nevében eljárást indítottak Texas állam ellen (az államot az akkori texasi ügyész, Henry Wade képviselte). Az ügyvédek azzal érveltek, hogy a Texas az abortusztilalommal megsértette McCorvey alkotmányos jogait.

Első fokon a szövetségi bíróság McCorvey - vagyis Jane Roe - oldalára állt, így Henry Wade texasi állami ügyész tovább vitte a dolgot egészen a Legfelsőbb Bíróságig, ahol

1973 januárjában az – igencsak ironikus módon szintén konzervatív többségű – ítélőszék 7:2 arányban úgy határozott, hogy az abortusz beletartozik a nők magánélethez való alkotmányos jogába.

Hogy az ítéletet egyensúlyba hozzák a társadalmi érdekekkel, egy olyan szabályozást hoztak létre, ami bizonyos feltételeket szabott a terhességmegszakításnak.

Ennek értelmében a 12. hétig a nők teljesen szabadon dönthettek az abortuszról, a második trimesztertől viszont az államok saját hatáskörben kérhettek egészségügyi indoklást, de nem tilthatták meg a beavatkozást (ezzel a ponttal ment szembe a 2018-as Mississippi állami rendelkezés). A harmadik trimesztertől az államok önállóan dönthettek az abortusz engedélyezéséről.

Vissza a XIX. századba

A Legfelsőbb bíróság idén június végi döntésének értelmében lényegében ez az egész rendszer megy a kukába: mostantól az államok maguk dönthetik el, hogy egyáltalán engedélyezik-e az abortuszt bárkinek.

Már az ítélet előtt tudható volt, hogy 26 olyan állam van, ami várhatóan jelentősen szigorítani fog, vagy szimplán teljesen meg fogja tiltani a terhességmegszakítást.

Ezek egy részében lényegében sosem törölték el a Roe kontra Wade előtti tilalmat: ilyen például Oklahoma és Texas állam, ahol nemsokára egy közel 100 éves szabály léphet életbe. Mások úgynevezett „trigger ban" szabályozást vezettek be. Ezek olyan törvények, amik nem végrehajthatóak akkor, amikor elfogadják őket, de arra építenek, hogy a jövőben egy tényező változása esetén azonnal érvénybe léphetnek. A jelen esetben ez a változás a Roe kontra Wade hatályon kívül helyezése, amivel a korlátozó törvények azonnal életbe léphettek.

Megint mások egyszerűen olyan szigorú határok közé szorították a beavatkozást – például 6 hétre lecsökkentve a határt – ami felér egy tiltással, hiszen ebben az időtartamban a legtöbb nő még maga sem tudja, hogy terhes.

Jelenleg négy olyan állam van – Alabama, Arkansas, Missouri és Dél-Dakota – ahol

totális abortusztilalom van, beleértve a nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fogant terhességeket is.

Várhatóan több államban ilyen szabályozás születik majd, viszont már több helyi abortuszklinika bejelentette, hogy meg fogja támadni a rendelkezést, így jogi csatározások sora várható az ügyben.

Policy update: Texas' total abortion ban & Florida's 15-week ban are in effect, while Maryland has moved to the protective category on our interactive map after enacting 2 new measures to expand abortion access. Latest updates: https://t.co/mQ1cnvDeES #BansOffOurBodies #RoeVWade pic.twitter.com/gnAhsiZlZH

— Guttmacher Institute (@Guttmacher) July 5, 2022

Addig azonban az abortusz mellett döntő nők számára két törvényes módszer áll rendelkezésére: az egyik, hogy egyszerűen egy másik államba utaznak, a másik, hogy postán rendelhető abortusztablettás szolgáltatást vesznek igénybe. 

Abortusz, mint politikai vesszőparipa

A Roe kontra Wade hatályon kívül helyezésének egyik legfontosabb üzenete az, hogy a terhességmegszakítás mostantól különösen fontos politikai kérdés lesz az Egyesült Államokban mindenképp, de potenciálisan világszerte is.

Ennek egyik első jele, hogy a demokraták gőzerővel készülnek a novemberi kongresszusi választásokra: Joe Biden azzal mozgósít, hogy ha több republikánus kerül be a törvényhozó testületbe, akkor esély sem marad az abortuszhoz való jog szövetségi törvénybe iktatására. Több demokrata politikus is azt sugallja a választóknak, hogy a republikánusok célja végeredményben az abortusz szövetségi szintű betiltása.

A próbálkozás ellenére a kilátások nem túl jók. A YouGov megszondáztatta a választópolgárokat a döntés előtt és után: az eredmények szerint

bár a demokraták esetében a Roe kontra Wade hatályon kívül helyezése némileg megnövelte az elkötelezettséget (32-ről 36%-ra) még így sem oyan lelkesedéssel várják a közelgő választást, mint a republikánusok.

Az konzervatívabb választópolgároknak ugyanis 46%-a nagy reményeket fűz a novemberi szavazáshoz.

A döntés után demokrata képviselők egy csoportja nyilvános levélben kérte meg az elnököt, hogy hirdessen egészségügyi szükségállapotot, amivel  az állam szövetségi földeket használhatna fel abortuszklinikák felállítására olyan államokban, ahol az tilos, bővíthetné az abortuszgyógyszerekhez való hozzáférést, és biztosíthatná, hogy a hadseregben szolgálók helytől függetlenül elvégeztethessék a beavatkozást.

Ami talán még ennél is fontosabb, az az úgynevezett filibuster szabály megváltoztatása.

A filibuster lényegében ugyanaz, mint a magyar törvényhozásban az obstrukció – tehát amikor a képviselők valamilyen módon megakadályozzák a törvénykezést. Az Egyesült Államokban a kongresszusban előszeretettel használják ezt különböző rendelkezések blokkolására. A jelenlegi szabályok szerint a filibuster megállításához a szenátorok háromötödének (a százból hatvan képviselőnek) kell a szavazás mellett döntenie. 

A demokraták, Joe Biden támogatásával, most ezt változtatnák meg annak érdekében, hogy az abortuszhoz való jogot törvénybe foglalhassák. Ez viszont egy kétélű fegyver lenne, mert ezeknek az arányoknak a könnyítése később ugyanúgy nehéz helyzetbe hozhatja a demokratákat akkor, amikor ők blokkolnának valamilyen szabályozást.

Ironikus módon, a lakosság sokkal kevésbé megosztott a kérdésben, mint a képviselők: a felmérések szerint ugyanis az amerikaiak hatvan százaléka támogatja az abortuszt teljes mértékben és mindössze nyolc (!) százalék van a totális tiltás mellett. Az eredményekből az látszik kirajzolódni, hogy az abortuszhoz való jog sokkal inkább egy politikai küzdőtér, mintsem egy ténylegesen nyitott társadalmi kérdés.

NYITÓKÉP: Twitter