Felajánlja-e Magyarország az itthon már nem használt MiG-29-eseit Ukrajnának?

Eddig csak Lengyelország lenne hajlandó lemondani a régi MiG-29-es vadászrepülőiről, ha az Egyesült Államok cserébe más repülőt adna a lengyel hadseregnek. Jelenleg az üzlet elakadt, pedig a lengyelek nyitottak lennének rá. De mi a helyzet a többi országgal? És mi a helyzet a magyar MiG-ekkel?

Magyarország a szovjet államadósság terhére kapott 28 db MIG-29-es vadászrepülőgépet még 1993 őszén, akkori árom számolva 2,8 milliárd forint értékben. A remekül műrepülhető, légibemutatókon látványos kunsztokat mutató szovjet gépek rövid idejű szolgálatuk során sok dicsőséget és elismertséget hoztak a magyar pilótáknak.

Három gép veszett oda, egy pilóta vesztette életét azalatt az idő alatt, amíg ezek a gépek képezték a magyar légvédelem alapját. Eredeti céljukra, a légiharcra szerencsére nem kellett őket bevetni, és erre egyre kevésbé is voltak alkalmasak, mivel az idők során spórolási célból egyre kevesebbet repültek, és a fejlesztési csomagokat sem kapták meg, ellentétben például szlovák vagy lengyel társaikkal, így

harcértékük a gyorsan fejlődő, folyamatosan modernizált vetélytársakkal szemben egyre inkább csökkent.

A Gripenek 2006-os érkezése végképp talonba tette a MiG-eket, amiket 2010 decembere óta egyáltalán nem is használják: azóta Kecskeméten várják sorsuk beteljesedését, egy darab pedig Szolnokon a Reptárban van kiállítva. Az évek során számos alkalommal próbálták a gépeket és a hozzájuk tartozó tartalék alkatrészeket értékesíteni, eddig sikertelenül. A legutóbbi, 2021-es eladási kísérletről a Blikk írt, de mint kiderült, a gépek felújításra szorulnak, ami elég drága mulatság lenne.

Az értékesítéshez egyébként a gyártó engedélye lenne szükséges, ami kétséges, hogy megszerezhető lenne a mostani időkben,

igaz, a lengyeleket láthatóan annyira nem izgatja az iparjogvédelem, ők már felajánlották a MiG-29-eseiket az ukránoknak. Emellett a lengyel kormány a többi, még MiG-29-eseket használó NATO-országokat is felszólította, hogy ajánlják fel ők is a gépeiket az amerikaiaknak, hogy azután majd ők adják tovább az ukránoknak azokat (A MiG-29-es sagáról bővebben itt, itt, itt és itt írtunk).

Ha nincs NFZ, jó lesz a repülő is

Az orosz invázió kezdete óta Ukrajna segítséget vár Nyugattól, amit részben fegyverszállítmány, részben pedig az ún. no-fly zone (NFZ) formájában szeretne elérni – utóbbi lényege, hogy a NATO repüléstilalmi övezetté nyilvánítaná Ukrajna légterét, azaz ott semmilyen repülőgép nem közlekedhetne, aminek betartását a NATO felügyelné: ha valaki ezt megsértené, akkor a katonai szövetség vadászgépekkel próbálná először a légtérből kivezetni vagy földre kényszeríteni az azt megsértő repülőgépet, drasztikusabb esetben pedig akár tüzet is nyithatna rá.

Mivel alapvetően ennek a légtérzárnak a célja az lenne, hogy orosz repülők és helikopterek ne tudjanak Ukrajnában további pusztítást okozni,

ezért Oroszország már korábban jelezte, a háborúba való egyértelmű belépésként értelmeznék, ha a NATO ezt meglépné. 

A mostani MiG-29-esek körüli saga hátterében valószínűleg az állhat, hogy mivel a NATO továbbra sem hajlandó lezárni az ukrán légteret – annak ellenére, hogy Zelenszkij már a Nyugatot is bírálja, mondván, számos civil áldozat halálát megelőzné, ha a NATO bevezetné az NFZ-t –, ezért az ukránok cserébe repülőgépeket kérnének. 

Ezt az alternatívát először Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szellőztette meg, azóta dobálják egymásnak a forró krumplit az illetékesek – még Borrell is visszavonta ezt a korábbi állítását pár nappal később.

A lengyelek ennek megfelelően először kategorikus nemet mondtak az ötletre, majd az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken szerint „zöld lámpát” kapott a végrehajtás, a lengyelek ezután közölték, hogy felőlük mehet a dolog, ha kapnak a MiG-ek helyett valami mást, és arra kérték a többi országot, hogy ők is ajánlják fel a gépeiket.

Jelenleg a történet ott tart, hogy a Pentagon kivitelezhetetlennek nevezte az egészet, az ukránok pedig nem értik, hol késnek a megígért gépek,

sőt, az amerikai sajtó egy része már arról ír, hogy a Biden-adminisztráció már el is buktatta az üzletet, a terv lekerült az asztalról, miközben az elnökre mindkét amerikai párt nyomást próbál helyezni, hogy segítsék az ukránokat.

Segítséget jelentenének-e a magyar MiG-ek?

MiG-29-eseket Lengyelország mellett még Szlovákiában és Bulgáriában használják aktívan, viszont Romániának és Magyarországnak is vannak hadrendből már rég kivont darabok. Ráadásul Magyarországnak nem kellene a MiG-ek helyett cseregépek sem, mert a honvédség a Gripeneket használja már 2007 óta.

De jelenthetnek-e egyáltalán bármilyen segítséget a magyar gépek az ukránoknak?

A fegyverkereskedők szerint nem, hiszen már régóta nem használják őket. Repülőképessé tenni őket alkatrészek és hozzáértés hiányában itthon eleve reménytelen, európai szinten is hosszú hónapokba tellene. Viszont forrásaink felhívták arra a figyelmet, hogy egyrészt ezek a gépek nagyon keveset repültek, a tartalék hajtóművek és egyéb alkatrészek is újak, tehát

alkatrészként kifejezetten értékesek és avatott kezekben gyorsan felhasználhatóak lennének.

Márpedig az ukránok ilyennek számítanak, hiszen a szovjet repülőiparnak épp Ukrajna volt az egyik központja, és számos alkatrészt eleve ők gyártottak a MiG-ekbe is. Többek között pont azokat a műanyag és gumi alkatrészeket, amelyek a tárolás során már elporladhattak és amelyek hiányában a gépeink jelenleg tényleg nem többek fémkupacoknál.

A magyar MIG-29 készlet tehát igen gyorsan, akár heteken belül hasznosulhatna ukrán kezekben, a többségük alkatrészként, de jó néhány példányt képesek lehetnek belőlük repülőképessé is tenni és modernizálni.

A kormány szerint a legfontosabb a háborúból való kimaradás 

Cikkünkhöz megkerestük a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot, illetve a Honvédelmi Minisztériumot, hogy

• érkezett-e megkeresés Lengyelországtól, az Egyesült Államoktól vagy más NATO-tagállamtól a magyarországi MiG-ek ügyében;
• illetve felajánlanák vagy értékesítenék-e a gépeket oly módon, mint azt Lengyelország tenné.

Kérdéseinkre a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya reagált, ahonnan szűkszavúan azt a választ kaptunk, hogy a honvédség hadrendjében már évek óta nincsenek MiG-29-es vadászgépek, ezen eszközök vagyonfelügyeleti jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. birtokolja.

Megküldött válaszukban kiemelték, hogy a kormány már többször is kijelentette: „mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerüljük Magyarország belesodródását ebbe a háborúba.

Ezért Ukrajnába sem katonát, sem pedig fegyvert nem küld, és nem enged át fegyverszállítmányokat, az emberi élet kioltására alkalmas eszközöket az ukrán-magyar határon”.

NYITÓKÉP: Egy MiG-29-es a 2016-os angliai repülőnapon. FOTÓ: Airwolfhound / Flickr (CC BY-SA 2.0)
CIKKÖZI KÉP: Rob Schleiffert / Flickr (CC BY-SA 2.0)