Civileknek sikerült megakadályozni egy természetromboló beruházást

2022.01.28. 19:43

Védetté nyilvánították a terjeszkedő ingatlanberuházásokkal szemben a budaligeti Alsó-Jegenye-völgyet. A terület egyes részeit korábban a Nemzeti Vagyonkezelő építési telekként akarta értékesíteni. Ekkor indult a széles körű civil, tudományos és politikai összefogás, elsősorban az ott élő, egzotikus külsejű szalamandrák és az élőhelyükként szolgáló, erdős patakvölgy védelmének érdekében, melyben kulcsszerepe volt a lakossági megfigyeléseknek.

Civileknek sikerült megakadályozni egy természetromboló beruházást

„Nagy veszélyben a szomszédaink, a foltos szalamandrák!” – írták a budaligeti lakosok a II. kerületi és a Fővárosi Önkormányzatnak címzett petícióban. A közelmúltban köztudatba került budai populáció ugyan évtizedekig nem volt ismert a Budai-hegységben, az erdőt kitűnően ismerő lakosok megfigyelték a ritka kétéltűek beköltözését, majd hamar felismerték veszélyeztetett helyzetüket.

„Nem mindennapi, ahogy a nyilvánosság, az önkéntes adatgyűjtők és a tudományos szakma az ügy mögé állt. A társadalmi összefogás ezúttal elérte célját. (...) A tudománykommunikáció és a beérkező megfigyelések láthatósága hozzájárult a szalamandrák népszerűségéhez. Nem gyakori, hogy a városban új populációt észlelnek a lakosok”

– nyilatkozta Bakó Botond a Vadonleső Program civil tudományos kezdeményezés viselkedésökológusa.

A foltos szalamandra – mint minden más kétéltű és hüllő Magyarországon – védett állat. A budaligeti állomány pontos létszámát az ősszel és tavasszal meginduló vándorlás miatt nehéz meghatározni, azonban a hazai civil tudományos adatbázisok, a Herptérkép és a Vadonleső Program is bizonyítja, tényleg népes populációról van szó.

Az ügy rámutat egy fontos és egyre népszerűbb tudományos módszerre, az ún. civil (más néven közösségi) tudományos adatgyűjtésre, melynek során a kutatók önkénteseket vonnak be tudományos kérdések megválaszolásába.

De miért is jó a a civil tudományos adatgyűjtés?

Ezek jellemzően nyilvánosan hozzáférhető megfigyeléseket jelentenek, amelyeket lelkes lakosok osztanak meg szöveg, fotó vagy videó formájában a kutatókkal.

Ezekből olyan sok adat gyűlik össze, amennyit a tudósok egymagukban képtelenek lennének feltérképezni. A beküldések nemcsak tudományos problémák megválaszolásához járulhatnak hozzá, hanem természetvédelmi beavatkozást és környezetpolitikai döntést alapozhatnak meg. A civil tudomány nem ismeretlen módszer.

Egy okostelefonra készülő alkalmazás az elütött sünök számának csökkentésében is segíthet.

Egy okostelefonra készülő alkalmazás az elütött sünök számának csökkentésében is segíthet.

Fotó: Takács András Attila

Harminc fölé tehető a jelenleg is zajló, önkéntesek bevonásával működő kutatások száma Magyarországon, és van olyan, ami évtizedek óta kitűnően működik. Köztük van a Vadonleső Program, ami az első, országos kiterjedésű civil tudományos projektként 2009-ben indult. Bárki küldhet és kérhet adatokat 16 védett illetve fokozottan védett fajról.

Az adatgyűjtés mobiltelefon segítségével egyszerű, hozzájárulhatunk vele az élőhelymegőrzéshez, és nem utolsó sorban emlékezetes élményt nyújthat a megfigyelőknek.

„A szalamandrával különösképpen élményszerű a találkozás”

– tette hozzá Bakó Botond.

Nem csak a tudomány számára előnyös

A kipusztulás szélére sodródott fajokról beérkező adatok nyilvános megosztása a köz és a természetvédelmi szakma tájékoztatását szolgálja; emellett az önkéntesek játékos bevonását és az ökológiai ismeretterjesztés segíti elő.

De vajon vissza lehet élni a közkincsnek tekintett adatokkal?

Decemberben a NAV munkatársai 93 csempészett foltos szalamandrát foglaltak le a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Származási helyükről nem számolt be a sajtó, és a természetvédelmi szakemberek is csak találgatnak, milyen tényezők állhatnak a döbbenetes bűncselekmény mögött. Bakó Botond szerint, ha civil tudományos adatgyűjtésről van szó, aggodalomra nincs okunk:

„A Vadonleső Program adatai nem elégségesek, hogy valaki beazonosítson egy ekkora, időlegesen vonuló populációt. Tizenhárom éve folyik a program és eddig nem volt bizonyított, hogy a Vadonleső Program adataival visszaélés történt volna.”

A védett növények esetében az adatok úgyszintén nyilvánosak. A dísznövényként értékesített hóvirág és kökörcsin elsődleges célpontja az illegális virágkereskedelemnek. A magyar erdők legékesebb virágait hagymástól, virágföldbe rejtve csempészik a nyugat-európai piacokra.

A Vadonleső Programban az ismeretes virágcsempész esetek tudatában a védett növényekre és élőhelyükre vonatkozó, valamint az esetleges emberi beavatkozásra utaló nyomokról (például taposás, ásás nyomok, szemét) gyűjtenek további adatokat.

A nyilvános adatoknak nem kizárólag az ismeretterjesztésben és a védett fajok sérülékenységének jelzésében van szerepük. Más esetekben életet menthet az adatbázis: a Vadonleső Program munkatársai jelenleg egy navigációs programba illesztett veszélyességi térkép megrajzolásán gondolkodnak.

Ugyanis a közutakon elütött sünökről tömegével érkeznek adatok. Az autóval közlekedőknek jó hír lehet, hogy a forgalmi adatok ismeretében a navigációs térkép évszakra és hónapra pontosan lebontva tudja majd jelezni a legveszélyesebb helyszíneket.

Ha veszélyeztetett területen autózik az ember azokban a hetekben, amikor a sünök gyakran kelnek át a műúton, és be lesz kapcsolva a Vadonleső Program navigációs fejlesztése, akkor az figyelmezteti majd a vezetőt, hogy lassítson, annak érdekében, hogy ne üsse el a sünöket.

Ehhez alapvető szükség volt arra, hogy az önkéntesek évekig küldjék az adatokat az elütött állatokról. Az önkéntesek részvétele nélkül a természetvédelmi szakembereknek nem lett volna kapacitása ilyen kiterjedt, élővilág-monitorozó rendszert kiépíteni.

NYITÓKÉP: Foltos szalamandra, fotó: Bajor Zoltán

Czeglédi Alexandra
Czeglédi Alexandra vendégszerző

Környezetantropológus, ökofeminista, a Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) fiatal kutatója

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek