Az összefogás titkos fegyvere: eldöntheti-e a választást a külföldön élő magyarok szavazata?

A logikus stratégia a magyar választási rendszerben az, hogy a szoros, billegő körzetekre fókuszálja az erőfeszítéseit az összefogás, és minden olyan eszköz, ami néhány százalékot hozhat itt, döntő lehet: ha 4-5 kritikus körzetben a külföldön élő magyarok 0,5-1 százalékos szavazatarányával nyer az ellenzék, azon már könnyedén múlhat a parlamenti többség is, és ezzel a kormányváltás. Emiatt az ellenzéknek mindenképpen érdekében áll, hogy minél több szavazót mozgósítson tavaszra a Kárpát-medencén kívül is.

Időről-időre fellángoló kérdés a hazai közbeszédben a Magyarország határain túl élő állampolgárok szavazati joga, aktuálisan Angliában élő magyarok kezdtek el aláírást gyűjteni, hogy a jelenleginél több helyen szavazhassanak, amit az NVB gyorsan le is söpört az asztalról.

Bár a kommentszekciókban ritkán jut túl a vita az, „aki nem adózik, ne is szavazzon” és az „aki magyar állampolgár, annak mindenképpen jár a szavazati jog” érveken (általában kevéssé szofisztikált kiegészítő jelzőkkel),

érdemes azt is megvizsgálni, hogy számít-e, számíthat-e érdemben a határon túliak szavazata a választásokon?

A lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, kizárólag a pártlistákra. Ez elsősorban a Kárpát-medencében élő külhoni magyarokat érinti, akik döntő többségben a Fidesz-KDNP listájára szavaztak, és bár ez 2018-ban egyetlen mandátumot sem hozott a kormánypártoknak, most is aktívan buzdítják őket a szavazásra.

Ezzel szemben a Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyarok viszont csak a konzulátusokon szavazhatnak személyesen, ami sok száz kilométerre is lehet a lakhelyüktől, megnehezítve a részvételüket.

A Fidesz mint törpe minoritás

Cserébe a lakcímük szerinti egyéni választókerületek (OEVK) jelöltjeire is szavazhatnak, és a magyar választási rendszer felépítése miatt a 2022-es választás az OEVK-kban, elsősorban a billegő, nagyon szoros OEVK-kban fog eldőlni.

A Kárpát-medencén kívül (külföldön) élő magyarok körében többségben vannak az ellenzéki szimpatizánsok.

Ez tisztán látszik a 2014-es és 2019-es EP-választások eredményeiből, és még nagyobb ellenzéki fölényt sejtet a külföldön jóval több embert megmozgató 2018-as parlamenti választás londoni exit pollja, ahol 10 százalékot sem ért el a Fidesz-KDNP.

A három adatpont egyike sem tekinthető tökéletesnek – az EP-választásokra csak az igazán elkötelezett szavazók mennek el (és a pártok szimpatizánsainak sem egyformán fontos ez a választás), a londoni exit poll pedig csak egy nagykövetség szavazóbázisát mérte le – de közvélemény-kutatások hiányában erre tudunk támaszkodni.

Összeségében azért erősen gyanítható, hogy a 2022-es választások külföldi szavazatainak többségét az ellenzéki összefogás fogja megszerezni,

a mozgósítás sikerességétől függően a szerző becslése szerint 60-75 százalék közötti eredménnyel.

Márpedig a magas arányú mozgósításra van potenciál: akár félmillió honfitársunk is lakhat külföldön, és az innen érkezett szavazatok száma 2010 óta minden országgyűlési választáson legalább megduplázódott. A valasztas.hu adatai szerint 2006-ban és 2010-ben is kicsit kevesebb mint 7000-en szavaztak külképviseleten (a választások első fordulóiban), de ez a szám 2014-re már 24 000 fölé nőtt, 2018-ban pedig közel 52 000-t ért el. Ilyen trend mellett 2022-ben akár 100 000 szavazó megjelenése is lehetséges a konzulátusokon!

A mérleg nyelve

Ez az átlagos magyar részvételi arányok mellett közel az összes szavazat 2 százalékát jelentheti, ami a szoros körzetekben már számottevő lehet. Ugyanakkor a külföldön élő magyarok nem egyenlő elosztásban érkeztek az anyaországból, általában városokban magasabb, falvakban alacsonyabb a külföldi szavazatok aránya.

Az igazán szoros 25-30 OEVK, ahol a Fidesz és az ellenzék közti különbség néhány százalékos, és ahol a következő választások eldőlhetnek, jellemzően közepes- és kisvárosias jellegű és a külföldön élő szavazók aránya ezekben a körzetekben 2018-ban 0,6 és 1,8 százalék között mozgott a valasztas.hu adatai szerint.

Ha a külföldi szavazók száma ismét megduplázódik a legutóbbi választáshoz képest egy erős külföldi mozgósításnak köszönhetően, akkor akár a szavazóknak 1,2-3,6 százaléka is jöhet külföldről választókerületenként a legkritikusabb OEVK-kban.

Ez a lineáris növekedés azért is elképzelhető, mert a legutóbbi országgyűlési választáson is megfigyelhető volt sok ilyen típusú körzetben: a 2014-es választáshoz képest a külföldön regisztrált szavazók száma 2018-ra megduplázódott, hasonlóan az országos átlaghoz.

Ennek pedig komoly hatása lehet, és könnyen a 2020-as amerikai elnökválasztáshoz hasonló jeleneteknek lehetünk tanúi, ahol a később megszámolt levélszavazatokkal nyertek több helyen a demokraták.

Példának okáért, a békéscsabai, várhatóan szorosnak ígérkező körzetben magas külföldi részvétellel a 2018-as 1 százalékos külföldi arány akár 1,8-2 százalékra is nőhet. Így ha a választás estéjén Herczeg Tamás Fideszes képviselőjelölt 0,5 százalékos előnnyel zárja a napot az ellenzéki ellenfele, Stummer János előtt,

nem lehet biztos a győzelmében – hiszen ha a hazaérkező, napokkal később megszámolt külföldi szavazatoknak a kétharmadát az ellenzéki jelölt nyeri, már meg is fordul az eredmény az ellenzék javára.

Az előválasztásokon is volt már hatása a külföldön élő magyarok szavazatainak. Az online szavazatok közel 11 százaléka (az összes szavazat több mint 2 százaléka) érkezett külföldről az első fordulóban.

Döntött az online szavazás

A legszorosabb eredményű körzeteket átnézve több olyat is lehet találni, ahol online szavazatokkal tudott fordítani a nyertes, és ezek közül a 2018-as külföldi szavazati arányokat és a jelöltek pártjait figyelembe véve háromban is a külföldi szavazók lehettek a döntőek.

A budapesti 18-as választókerületben egyértelműen nem tudott volna nyerni a külföldi szavazatok nélkül a momentumos Tóth Endre.

A szintén momentumos Kiss László (Bács-Kiskun 06) és Buzinkay György (Pest 03) pedig eldönthetetlen, hogy győzelmet arattak volna-e a külföldi szavazatok nélkül – akár egy számjegyű szavazaton is múlhatott volna így a nyertes jelölt személye.

Jó helyzetben a Momentum

A jelöltek pártjai azért fontosak, mert az ellenzéken belül is egyértelmű pártpreferenciája van a külföldön élő magyaroknak. Feltűnő, hogy a fent említett három nagyon szoros körzet győztesei mind momentumosok, nem véletlenül: a 2019-es EP választáson (ahol elsősorban az igazán elkötelezett szavazók mennek el szavazni, hasonlóan egy előválasztáshoz)

a Momentum a külföldi szavazók között népszerűbb volt mint az összefogás összes többi pártja összesen.

Ennek persze oka lehet az is, hogy a Momentum az egyetlen párt, amelynek aktív külföldi hálózata van és a 2022-es választásokra készülve bejelentette, hogy dedikált külföldi magyarokat képviselő jelöltet tesz a listájára. Ez pedig egy titkos fegyvere lehet az ellenzéknek tavaszi választásokra.

A logikus stratégia a magyar választási rendszerben az, hogy a szoros, billegő OEVK-kra fókuszálja az erőfeszítéseit az összefogás, és minden olyan eszköz, ami néhány százalékot hozhat itt, döntő lehet:

ha 4-5 kritikus körzetben ezzel a 0,5-1 százalékkal nyer az ellenzék, azon már könnyedén múlhat a parlamenti többség is, és ezzel a kormányváltás.

A külföldi magyarok ellenzéki preferenciája miatt mindenképpen érdekében áll az ellenzéknek, hogy minél több szavazót mozgósítson tavaszra a Kárpát-medencén kívül is – mert ha a belföldi szavazás elég szoros eredményt hoz, akkor eldöntheti a választást a külföldön élő magyarok szavazata.

Hozzászólnál? Vitatkoznál vele? Írj nekünk!