+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2021. május 9. vasárnap, 15:10
Fekete-Győrék nemcsak a szavak szintjén foglakoznának a határon túli magyarokkal és a külföldön élőkkel.

 

A Momentum két listás képviselőt küld a parlamentbe, akik „a külhoni és a külföldi magyarokat” képviselik majd

 

jelentette be a Fekete-Győr András Momentum-elnök, a párt miniszterelnök-jelöltje a Momentum Facebook-oldalán.

 

Fekete Győr szerint erre azért van szükség, mert „2020-ban minden hatodik magyar gyermek külföldön született meg”, és „több mint 2 millió magyar honfitársunk él az ország határain túl”, köztük azok, akiket „az országhatár lépett át”, azok, akiket „a kommunista rendszer üldözött el”, és azok a százezrek, akik ma

 

elmenekülnek „Orbán Viktor rendszeréből jobb megélhetést és boldogabb életet keresve”. 

 

Fekete-Győr kiemelte: az Orbán-rendszer nemcsak „magasról tesz” a Berlinben, Londonban, Párizsban dolgozó magyarokra, hanem Erdélyből is skanzent csinál. A momentumosok elbeszélgettek a „külhoni fiatalokkal”, akik „nem a Fidesz üres magyarkodó álomvilágában akarnak élni”. 

 

A külföldön élő és dolgozó magyarokat Csillag Tamás, a Momentum nemzetközi szervezetének tagja fogja képviselni.

 

A határon túli magyarokat pedig Sepsiszentgyörgyön született Tomos Endre.

 

A videóban a jelöltek is megszólalnak. 

 

Csillag Tamás elmondta, szeretnék elérni, hogy minden külföldön élő magyar szavazhasson levélben, és külföldön is lehetővé tesznek „egy gördülékeny, kiszámítható életet”, ahol nem kell több száz kilométert utazni egy hivatalos ügyintézés miatt. 

 

Tomos Endre úgy látja, hogy nem az a Magyarország épül, amit Orbán Viktor a kétezres években ígért. Tomos szerint Orbán kormányzása nem közelebb hozta, hanem szétválasztotta a Kárpát-medence magyarságát, a „külhoni magyarság csak egy kijátszható politikai kártya” lett, a Momentumban viszont „egy sokszínű, többközpontú, autonóm kárpát-medencei magyarságban” gonolkodnak.

 

Mivel nem egyéni képviselő-jelöltekről van szó, a bejelentés nem érinti az ellenzéki előválasztást.

 

A külföldön élő magyarok levélben szavazásával a politikusból vloggerré vált Vona Gábor is foglalkozott: március elején online népszavazásnak elnevezett petíciót indított, amiben azért gyűjtött aláírásokat, hogy a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező magyarok is szavazhassanak levélben. Nekik ugyanis, ha szavazni szeretnének, el kell menniük valamelyik konzulátusra, ellentétben azokkal a magyar állampolgárokkal, akiknek nincs magyarországi lakcímük – ők szavazhatnak levélben, de csak a pártlistára, egyéni jelöltre nem. 

 

NYITÓKÉP: Fekete-Győr András / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás