Korábban maga Orbán nevezte kockázatosnak az árbefagyasztást, amit szerdán meglépett

Még a novemberi benzinár-befagyasztás előtt beszélt erről a parlamentben.

Szerdán jelentette be a miniszterelnök, hogy a kormány a magas infáció, vagyis a növekvő árak ellen küzdve hat élelmiszer, a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, illetve a 2,8 százalékos tehéntej árát február elsejétől rögzíti, nem lehetnek drágábbak, mint amennyibe 2021. október 15-én kerültek.

Vagyis ugyanúgy jár el velük, mint novemberben a benzinár és a gázolaj ára esetében; a HVG ez utóbbiak bejelentése után írta meg, hogy két héttel korábban még

maga a miniszterelnök beszélt arról a parlamentben, hogy az árbefagyasztás kockázatos lépés.

Orbán az árbefagyasztást javasló jobbikos Dudás Róbert kérdésére akkor azt mondta:

„az árbefagyasztás egy olyan lépés, amelyből nagyon nehéz visszajönni, és összevissza hatásmechanizmusok járnak vele együtt a gazdaságban, és ha azt nem monitorozzuk előre jól, akkor lehet, hogy több kárt okozunk, mint amennyi hasznot hajtunk”.

Ugyan a miniszterelnök már ekkor sem zárta ki ezt a lépést, de azt javasolta, inkább tegyenek meg minden más lépést, ami segít elviselni a növekvő infláció jelentette terheket.

„Támogassuk például a munkavállalókat, emeljük meg a minimálbért, mert ha több a bér, akkor elbír az ember magasabb árakat is”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Ehhez képest két hét múlva váratlanul bejelentette az üzemanyagárak rögzítését, január 12-én szerdán pedig ugyanezt meglépte az említett élelmiszerek árával is.

De vajon monitorozták-e előre jól az élelmiszerárak befagyasztását? Tervezik-e kompenzálni a kereskedőket és a termelőket az ár rögzítése miatti esetleges bevételkiesés miatt?

A téma vélhetően a kormányinfón is előkerül de küldtünk kérdéseket Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőnek is, ha kapunk választ, beszámolunk róla.

FISSÍTÉS (13:27): Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón elmondta:

Az árstop okozta veszteségen valószínűleg osztoznak a kiskereskedőt, a termelők és az élelmiszeripari cégek,

akiket a kormány nem fog kompenzálni.

„Nem vagyunk senkivel szemben sem rosszindulatúak, de úgy gondoljuk, hogy van közös teherviselés” – fogalmazott Gulyás, aki szerint ez az intézkedés biztos jelentős hatással jár, de a kiskereskedelemben keletkező éves profitnak – ami 140-150 milliárd forint – csak a töredékét teszi ki, az árstop okozta bevételkiesés biztosan „nem éri el” a 20 milliárd forintot.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook