Baloldali radikalizmus a nemi egyenlőség és a környezetvédelem a szlovák titkosszolgálat szerint

A titkosszolgálat éves jelentése egy olyan meg nem nevezett radikális baloldali csoportról ír, ami nagyon hasonlít a liberális Progresszív Szlovákia pártra.

December elején megjelent a szlovák titkosszolgálat, a SIS éves jelentése, ami jelentős felzúdulást okozott a szlovák közéletben.

A SIS egyszerre lát el a belföldi és külföldi hírszerző feladatokat, ennek megfelelően sok területet lefed a gazdasági bűncselekményektől kezdve a külföldi hírszerzésen át a különféle biztonságpolitikia fenyegetésekig, ideértve a terrorizmus mellett például a vallási szektákat, a „szociálisan mellőzött közösségeket”, és a radikalizmust is.

A jelentés külön bekezdést szentel a jobboldali és a baloldali „extrémizmusnak”, utóbbiról azt írja, hogy

„a baloldali-extrémista szubjektumok követőinek tevékenysége elsősorban a szlovák jobboldali-extrémista szcéna képviselőinek bírálatásra és nevetségessé tételére irányult, ami főleg a jobboldali-radikálisok politikai aktivitásával függött össze”,

illetve hogy baloldali radikálisok leginkább látható tevékenysége az volt, hogy megzavarják a 2020-as parlamenti választáson induló széljobberek kampányeseményeit.

A SIS a jelentéseiben soha nem nevez meg konkrét személyeket és szervezeteket, viszont

a baloldali radikáisok aktivitásainak leírása tökéletesen ráillik a balliberális Progresszív Szlovákia pártra.

A PS és a vele szövetségben induló jobbközép Spolu ugyanis a 2020-as választási kampányának az egyik fő témájává tette a jobboldali radikalizmus fenyegetését – a Marian Kotleba-féle szélsőjobboldali Mi Szlovákiank Néppártot (ĽSNS) a közvélemény-kutatások a második-harmadik legerősebb pártnak mérték a választás előtt –, és

a PS/Spolu aktivistái rendre megzavarták az ĽSNS választási gyűléseit.

PS: Biztos rólunk van szó

Mivel a leírás a PS-re illik, a párt elnöke, a roma származású jogász és emberi jogi aktivista, Irena Bihariová a Denník N-nek azt mondta, „kétségtelen, hogy a jelentés szerzői a Progresszív Szlovákiáról beszélnek”, ráadásul Bihariová szerint a jelentés pont azokkal a kifejezésekkel írja körül a szélsőbaloldali „szubjektumot”, amikkel a szélsőjobb szokta jellemezni a PS-t.

A jelentés ugyanis azt írja, hogy a baloldali-extrémista szcéna fő képviselői leginkább

a klíma- és környezetvédelem témájával, a nemi egyenlőség támogatásával és a reprodukciós jogok jogi szabályozásának problematikájával tették magukat láthatóvá.

Bihariová szerint az külön abszurd és egyben rendkívüli, hogy az alkotmányos alapjogok védelme a baloldali radikalizmus meghatározó jellemzőjévé vált a SIS jelentésében.

SIS: Nem is a PS-ről van szó

A baloldali radikalizmus legfőbb célpontjára, a jobboldali radikálisokra a jelentés szerint azért fordított a szokásosnál is nagyobb figyelmet a SIS, mert azok a járványt tették meg a fő témájukká, megkérdőjelezték a súlyosságát vagy tagadták a létét, és felléptek a járványügyi intézkedések ellen.

A radikalizmust a jelentés a belföldi biztonsági fenyegetésekről szóló fejezetben tárgyalja, így a Progresszív Szlovákia – vagyis a rá nagyon hasonlító „szubjektum” – nemcsak a jobboldali radikálisokkal került egy polcra, hanem a terrorfenyegetéssel, az idegen országok – főleg Oroszország és Kína – kémeivel, a dezinformációs propagandát terjesztőkkel, az illegális bevándorlásban segédkezőkkel, a szervezett bűnözéssel – köztök gazdasági bűncselekményekben utazó orosz, uktán és balkáni csoportokkal, meg albán drogkereskedőkkel –, fegyverkereskedőkkel és a vallási szektákkal is.

A titkosszolgálat azonban tagadja, hogy a jelentés baloldali radikalizmusról szóló részében a PS-ről lenne szó a jelentésében.

Hogy konkrétan kiről, azt nem árulhatják el, de a SIS szóvivője hangsúlyozta, hogy

semmilyen esetben sem végeznek hírszerző tevékenységet szabályos és törvényesen bejegyzett politikai pártokkal és mozgalmakkal szemben.

Hiába lett államfő a jelöltjük, a parlamentbe már nem jutottak be

A Progresszív Szlovákia sokáig annak a pártnak tűnt, amit fel fog emelni a 2018-as Kuciak-gyilkosság miatti elégedetlenségi hullám. 2018 őszén az általuk támogatott Matúš Vallo lett a főváros, Pozsony főpolgármestere, 2019 ben az ő jelöltjük, Zuzana Čaputová nyerte meg az elnökválasztást.

A 2020-as parlamenti választásra azonban az Igor Matovič vezette jobboldali-populista OĽaNO-nak sikerült a leginkább tematizálni a korrupciót, és ezzel megnyerni a választást.

A PS/Spolu szövetség végül a parlamentbe sem jutott be, mert egy hajszállal lemaradt a pártszövetségekre vonatkozó 7 százalékos bejutási küszöbről. (Végül a 10-12 százalékra mért ĽSNS is csak szűk 8 százalékos eredményt ért el, és azóta szétszakadt.) A PS-t a legutóbbi közvélemény-kutatások 8 százalék körülre mérik – ezúttal már önállóan.

NYITÓKÉP: A PS jobboldali radikálisok elleni egyik tüntetése 2020 januárjában. FOTÓ: Michal Truban / Facebook