A begombázott Makovecz-tanítvány és a NER Sztálin-szobra: így állnak a városligeti óriásberuházások

Szerző: Renczes Ágoston
2021.08.08. 17:00

Pszichedelikus modernizmus és nemzeti brutalizmus – körbejártuk a Liget két, már szerkezetkész új épületét. Fotóriport erősen szubjektív kommentárral!

A begombázott Makovecz-tanítvány és a NER Sztálin-szobra: így állnak a városligeti óriásberuházások
A Liget Budapest látványtervének részlete a tervezett új épületekkel. A nagyszabású tervet a 2019-es önkormányzati választás fővárosi ellenzéki győzelme akasztotta meg. Az akkor már megkezdett Néprajzi Múzeum (balra lent) és a Magyar Zene Háza (a lyukacsos paca kicsit feljebb) immár szerkezetkész, a Múzeum Mélygarázs már működik. A Nemzeti Galéria (a nagy fehér teraszos épület), illetve az újjáépíteni tervezett Közlekedési Múzeum (fent középtájon) és Városligeti Színház (a jobb alsó sarokban) egyelőre úgy tűnik, nem épül meg, bár messze nem egyértelmű, hogy a kormány letett-e a projekt megvalósításának szándékáról.

A Liget Budapest látványtervének részlete a tervezett új épületekkel. A nagyszabású tervet a 2019-es önkormányzati választás fővárosi ellenzéki győzelme akasztotta meg. Az akkor már megkezdett Néprajzi Múzeum (balra lent) és a Magyar Zene Háza (a lyukacsos paca kicsit feljebb) immár szerkezetkész, a Múzeum Mélygarázs már működik. A Nemzeti Galéria (a nagy fehér teraszos épület), illetve az újjáépíteni tervezett Közlekedési Múzeum (fent középtájon) és Városligeti Színház (a jobb alsó sarokban) egyelőre úgy tűnik, nem épül meg, bár messze nem egyértelmű, hogy a kormány letett-e a projekt megvalósításának szándékáról.

Fotó: Liget Budapest / Facebook
A Liget Budapest támogatói azzal érvelnek az új épületek mellett, hogy a Városliget mindig is többfunkciós tér volt, a múzeumi negyed pedig ebbe a hagyományba illeszkedik, és különben is olyan helyeken építkeznek, ahol eddig is épületek álltak. A projekt ellenzői szerint ez azonban rossz hagyomány, az emberek alapvetően azért mennek a Ligetbe, hogy természetszerű környezetben töltsék az időt, így a lebontott épületek helyét is parkosítani kellene. Múzeumot építeni szinte bárhol lehetne a városban – például a rozsdaövezetekben –, a Ligetben viszont alapvetően nem erre van igény, hanem a zöldfelület növelésére. A képen a lebontott Petőfi Csarnok helye látható, ide álmodta meg Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a Liget Budapest miniszteri biztosa az új Nemzeti Galéria többszintes, óriási épületét.

A Liget Budapest támogatói azzal érvelnek az új épületek mellett, hogy a Városliget mindig is többfunkciós tér volt, a múzeumi negyed pedig ebbe a hagyományba illeszkedik, és különben is olyan helyeken építkeznek, ahol eddig is épületek álltak. A projekt ellenzői szerint ez azonban rossz hagyomány, az emberek alapvetően azért mennek a Ligetbe, hogy természetszerű környezetben töltsék az időt, így a lebontott épületek helyét is parkosítani kellene. Múzeumot építeni szinte bárhol lehetne a városban – például a rozsdaövezetekben –, a Ligetben viszont alapvetően nem erre van igény, hanem a zöldfelület növelésére. A képen a lebontott Petőfi Csarnok helye látható, ide álmodta meg Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a Liget Budapest miniszteri biztosa az új Nemzeti Galéria többszintes, óriási épületét.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
A Közlekedési Múzeum végül nem a Városligetben valósul meg, hanem a célnak sokkal inkább megfelelő Északi Járműjavító területén. A múzeum lebontott, korábbi épületének körbekerített helyén ma munkagépek parkolnak, és földet meg építkezési anyagokat tárolnak rajta. Ha itt nem épülne semmi, a Ligetből szép kilátás nyílna a környék legrégebbi ikonikus épületére, a Hild József tervezte Hermina-kápolnára, amit korábban kitakart a Közlekedési Múzeum.

A Közlekedési Múzeum végül nem a Városligetben valósul meg, hanem a célnak sokkal inkább megfelelő Északi Járműjavító területén. A múzeum lebontott, korábbi épületének körbekerített helyén ma munkagépek parkolnak, és földet meg építkezési anyagokat tárolnak rajta. Ha itt nem épülne semmi, a Ligetből szép kilátás nyílna a környék legrégebbi ikonikus épületére, a Hild József tervezte Hermina-kápolnára, amit korábban kitakart a Közlekedési Múzeum.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
Az egykori Budapesti Nemzeti Vásár irodáinak a helyén már szerkezetkész állapotban áll a Magyar Zene Háza, ami a látványtervek alapján egyszerre idézi a szocializmus szoborépítészetének lendületességét és a szoborépítészettől szintén nem idegenkedő organikus architektúrát. A ház különleges, hullámzó, átlyuggatott födéme a természetben és a gasztronómiában egyaránt előforduló formákra emlékeztet – olyan, mintha egy begombázott Makovecz-tanítvány a sámán-szakrális formavilágtól megszabadulva alkotott volna valami ösztönöset. A tervezőnek azonban semmi köze a Makovecz-iskolához; a hullámzó, átlyugatott födém a japán Sou Fujimoto stílusjegye, amit már több alkalommal is elsütött, például wellnessközpontnak.

Az egykori Budapesti Nemzeti Vásár irodáinak a helyén már szerkezetkész állapotban áll a Magyar Zene Háza, ami a látványtervek alapján egyszerre idézi a szocializmus szoborépítészetének lendületességét és a szoborépítészettől szintén nem idegenkedő organikus architektúrát. A ház különleges, hullámzó, átlyuggatott födéme a természetben és a gasztronómiában egyaránt előforduló formákra emlékeztet – olyan, mintha egy begombázott Makovecz-tanítvány a sámán-szakrális formavilágtól megszabadulva alkotott volna valami ösztönöset. A tervezőnek azonban semmi köze a Makovecz-iskolához; a hullámzó, átlyugatott födém a japán Sou Fujimoto stílusjegye, amit már több alkalommal is elsütött, például wellnessközpontnak.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
Mivel azonban madártávlatból soha senki nem fogja látni az épületet, az átlyuggatott födém csak a látványterveken és a légi felvételeken csodálható meg teljes terjedelmében. A Napozórét felől nézve maga az épület is alig látszik, ami bár hatalmas, fák ölelik körbe, amik kizöldülve már-már diszkrétté teszik. A fák minden épületnek jól állnak, különösen igaz ez a Magyar Zene Házára, amit dicséretes módon eleve úgy terveztek, hogy az kölcsönhatásban legyen a fákkal.

Mivel azonban madártávlatból soha senki nem fogja látni az épületet, az átlyuggatott födém csak a látványterveken és a légi felvételeken csodálható meg teljes terjedelmében. A Napozórét felől nézve maga az épület is alig látszik, ami bár hatalmas, fák ölelik körbe, amik kizöldülve már-már diszkrétté teszik. A fák minden épületnek jól állnak, különösen igaz ez a Magyar Zene Házára, amit dicséretes módon eleve úgy terveztek, hogy az kölcsönhatásban legyen a fákkal.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
Az Olof Palme sétány felől már több látszik a Magyar Zene Házából. A Liget Projekt ellenzői előszeretettel polemizálnak azon, hogy a megépítendő új múzeumok rondák, a Liget Projekt viszont előszeretettel dicsekszik azzal, hogy ezeket nemzetközi sztárépítészek tervezték, és már terv formájukban több rangos nemzetközi díjat is elnyertek – bár ezek többnyire olyan versenyek voltak, ahol minden, a nevezési díjat befizető induló kapott valamilyen elismerést. 

Az Olof Palme sétány felől már több látszik a Magyar Zene Házából. A Liget Projekt ellenzői előszeretettel polemizálnak azon, hogy a megépítendő új múzeumok rondák, a Liget Projekt viszont előszeretettel dicsekszik azzal, hogy ezeket nemzetközi sztárépítészek tervezték, és már terv formájukban több rangos nemzetközi díjat is elnyertek – bár ezek többnyire olyan versenyek voltak, ahol minden, a nevezési díjat befizető induló kapott valamilyen elismerést. 

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
Ha azonban az épületeket önmagukban nézzük, eltekintve a politikai csatározásoktól – hol és kik építik őket, mekkorák és mennyire feleslegesek –, nem nehéz arra jutnunk, hogy ezek az épületek tényleg elég menők.

Ha azonban az épületeket önmagukban nézzük, eltekintve a politikai csatározásoktól – hol és kik építik őket, mekkorák és mennyire feleslegesek –, nem nehéz arra jutnunk, hogy ezek az épületek tényleg elég menők.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
A Magyar Zene Háza esetében a látványtervek pszichedelikus modernizmusát azonban jelentősen tompítja, hogy a födémet alulról a fast fashion boltok enteriőrjének eleganciáját idéző díszekkel dekorálták ki. Ha majd zene is lesz benne, a vendégek könnyen kaphatják magukat azon, hogy az akciós nadrágokat keresik.

A Magyar Zene Háza esetében a látványtervek pszichedelikus modernizmusát azonban jelentősen tompítja, hogy a födémet alulról a fast fashion boltok enteriőrjének eleganciáját idéző díszekkel dekorálták ki. Ha majd zene is lesz benne, a vendégek könnyen kaphatják magukat azon, hogy az akciós nadrágokat keresik.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
A Ligetből kihasított egykori Felvonulási tér sivár betonplaccának helyén – ahelyett, hogy azt egyszerűen újraparkosították volna – egy háromszintes mélygarázs épült, a Múzeum Mélygarázs, fölötte pedig egy promenádot alakítottak ki. A promenád jelentős részét – hungarikum – térkővel burkolták, a fák pedig igazán nagyra sosem nőhetnek itt, hiszen alattuk mélygarázs van. Ez csak az egyik része az egykori Felvonulási térnek, a másik részén – szintén az egyszerű és összehasonlíthatatlanul olcsóbb újraparkosítás helyett – épül a Néprajzi Múzeum új épülete.

A Ligetből kihasított egykori Felvonulási tér sivár betonplaccának helyén – ahelyett, hogy azt egyszerűen újraparkosították volna – egy háromszintes mélygarázs épült, a Múzeum Mélygarázs, fölötte pedig egy promenádot alakítottak ki. A promenád jelentős részét – hungarikum – térkővel burkolták, a fák pedig igazán nagyra sosem nőhetnek itt, hiszen alattuk mélygarázs van. Ez csak az egyik része az egykori Felvonulási térnek, a másik részén – szintén az egyszerű és összehasonlíthatatlanul olcsóbb újraparkosítás helyett – épül a Néprajzi Múzeum új épülete.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
A hazai NAPUR Architect építésziroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete esetében még egyértelműbb, hogy egy szupermenő alkotással van dolgunk. Vannak, akik óriási gördeszkapályának látják, mások pedig flódninak, amit összenyomtak a közepén. 

A hazai NAPUR Architect építésziroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete esetében még egyértelműbb, hogy egy szupermenő alkotással van dolgunk. Vannak, akik óriási gördeszkapályának látják, mások pedig flódninak, amit összenyomtak a közepén. 

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
Ha a Magyar Zene Házának stílusát pszichedelikus modernizmusként azonosítottuk, a Néprajzi Múzeum stílusát nevezhetjük nemzeti brutalizmusnak. A Néprajzi Múzeum szimbolikus helyszínen épül: a Felvonulási tér ezen szakaszán állt, amíg 1956-ban le nem döntötték, Sztálin szobra. Ma az 56-os emlékmű magasodik a helyén, ennek két oldalán nőtt ki a földből az új múzeumépület. Ahogy a Sztálin-szobor az ötvenes évek jelképe volt, a Néprajzi Múzeum épülete is érzékletesen jelképezi az érett NER-t.

Ha a Magyar Zene Házának stílusát pszichedelikus modernizmusként azonosítottuk, a Néprajzi Múzeum stílusát nevezhetjük nemzeti brutalizmusnak. A Néprajzi Múzeum szimbolikus helyszínen épül: a Felvonulási tér ezen szakaszán állt, amíg 1956-ban le nem döntötték, Sztálin szobra. Ma az 56-os emlékmű magasodik a helyén, ennek két oldalán nőtt ki a földből az új múzeumépület. Ahogy a Sztálin-szobor az ötvenes évek jelképe volt, a Néprajzi Múzeum épülete is érzékletesen jelképezi az érett NER-t.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
Hatalmas méretével kiválóan ábrázolja az autoriter rendszerek görcsös nagyot alkotni akarását, a „meghosszabbítjuk Bicskéig” csakazértis-pökhendiségét és a nemzeti oligarchia hizlalásának „építsünk minél több pénzért minél nagyobbat”-módszerét, stílusában pedig azt a skizofrén igényt, hogy olyan dolgok épüljenek, amiket a lesajnált hanyatló nyugat is díjakkal ismer el és nagyra tart.

Hatalmas méretével kiválóan ábrázolja az autoriter rendszerek görcsös nagyot alkotni akarását, a „meghosszabbítjuk Bicskéig” csakazértis-pökhendiségét és a nemzeti oligarchia hizlalásának „építsünk minél több pénzért minél nagyobbat”-módszerét, stílusában pedig azt a skizofrén igényt, hogy olyan dolgok épüljenek, amiket a lesajnált hanyatló nyugat is díjakkal ismer el és nagyra tart.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
A képen az Eredet című film híres jelenete látható, amiben az „építész” kedve szerint alakítja az álom kulisszáit. A domboldalként felívelő tető a befüvesítés és parkosítás után – ami itt már el is kezdődött – bizonyára a mostaninál is hatásosabban fest majd, az oromzatáról pedig addig soha nem látott szemszögből lehet majd megcsodálni a Ligetet és a Dózsa György út forgalmi dugóit.

A képen az Eredet című film híres jelenete látható, amiben az „építész” kedve szerint alakítja az álom kulisszáit. A domboldalként felívelő tető a befüvesítés és parkosítás után – ami itt már el is kezdődött – bizonyára a mostaninál is hatásosabban fest majd, az oromzatáról pedig addig soha nem látott szemszögből lehet majd megcsodálni a Ligetet és a Dózsa György út forgalmi dugóit.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
A matyómintás Megatron kimászik a földből. A Néprajzi Múzeum épületére egy külső héjat szerelnek, amit magyar népi motívumok díszítenek meglehetősen visszafogottan. Ahogy a Magyar Zene Háza esetében, itt is örvendetes, hogy az architektúra nélkülözi mind a sámán-szakrális elemeket, mind a Nemzeti Színházat vagy a Szabadság téri megszállási emlékművet jellemző nemzeti posztmodernt, helyette a klasszikus modernista hagyományokat folytató és túltekerő brutalizmust alkalmazva próbál létrehozni valami fancyt.

A matyómintás Megatron kimászik a földből. A Néprajzi Múzeum épületére egy külső héjat szerelnek, amit magyar népi motívumok díszítenek meglehetősen visszafogottan. Ahogy a Magyar Zene Háza esetében, itt is örvendetes, hogy az architektúra nélkülözi mind a sámán-szakrális elemeket, mind a Nemzeti Színházat vagy a Szabadság téri megszállási emlékművet jellemző nemzeti posztmodernt, helyette a klasszikus modernista hagyományokat folytató és túltekerő brutalizmust alkalmazva próbál létrehozni valami fancyt.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
Ahogy a new yorki Central Park látképéhez hozzátartoznak az őt körülölelő Manhattan felhőkarcolói, a Városliget látképét is meghatározzák Zugló, Erzsébet- és Terézváros épületei. A Dózsa György út eklektikus bérpalotáiban vagy modern irodaházaiban viszont nem lehet többé a Ligetből nézve szabadon gyönyörködni, mert közbetüremkednek a Néprajzi Múzeum hatalmas lejtői.

Ahogy a new yorki Central Park látképéhez hozzátartoznak az őt körülölelő Manhattan felhőkarcolói, a Városliget látképét is meghatározzák Zugló, Erzsébet- és Terézváros épületei. A Dózsa György út eklektikus bérpalotáiban vagy modern irodaházaiban viszont nem lehet többé a Ligetből nézve szabadon gyönyörködni, mert közbetüremkednek a Néprajzi Múzeum hatalmas lejtői.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
A Néprajzi Múzeum épülete a Fidesz Lendvay utcai székháza irányából nézve. Az új épület stílusával és tömegével példásan illeszkedik a Műcsarnok klasszicizáló-eklektikus épületéhez, mintegy párbeszédbe elegyedve vele. Vagy nem, inkább olyan, mintha rá akarna ugrani hátulról.

A Néprajzi Múzeum épülete a Fidesz Lendvay utcai székháza irányából nézve. Az új épület stílusával és tömegével példásan illeszkedik a Műcsarnok klasszicizáló-eklektikus épületéhez, mintegy párbeszédbe elegyedve vele. Vagy nem, inkább olyan, mintha rá akarna ugrani hátulról.

Fotó: Renczes Ágoston / Azonnali
Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek