A legjobb helyek Budapesten, amiken keresztülgázolt a NER

Szerző: Renczes Ágoston
2021.03.20. 14:10

Dürer, Városliget, Közvágóhíd: helyek, amiket a NER arroganciája és vasbetonfétise formál újra, és elveszítik mindazt, ami miatt igazán szeretni lehetett őket.

A legjobb helyek Budapesten, amiken keresztülgázolt a NER

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Mivel nem messze lakom tőle, hetente többször látom Zuglóban a Dürer épületét. Ha elmegyek mellette, a leláncolt kapuszárnyak közötti hézagon keresztül be szoktam nézni az üres udvarra: láttam, ahogy egyre kisebb lett, és végül eltűnt a terület másik részéről a szocmodern toronyház meg a többi újabb épület. 

Valahogy mégis csak akkor tudatosult bennem véglegesen, hogy már nem lesz Dürer a Városliget mellett, amikor olvastam az egyébként örömteli hírt, hogy a kultikus szórakozóhely más helyszínen folytatja.

A Dürer szétzavarása

Nem vagyok nagy koncert- és bulilátogató, koncerten összesen kétszer voltam a Dürerben. meg tavaly novemberben lettem volna a The Dead South-on – mennyire menő már, hogy a Dürer ilyen bandákat tud elhozni Budapestre –, ha az nem marad el a járványnak köszönhetően, de a Dürer bezárása miatt amúgy is az Akváriumban tartották volna.

Én a Dürert a budapesti kulturális életben betöltött szerepétől függetlenül is szerettem, egyszerűen azért, mert nekem

 

a Dürer kertje volt az a nyugis hely, ahova a Városligetből hazafele tartva délutánonként be tudtunk ülni a feleségemmel és a kislányunkkal.

 

Olyankor általában nem volt nyüzsgés, az udvarba nem hallatszott be a forgalom dübörgése az Ajtósi Dürerről, egyszerűen egy békés sziget volt a forgalmas utaktól felszabdalt városrészben, ahol a kislányunk is jól elvolt.

A DÜRER EGYKORI NYUGIS KERTJE. DÜRER KERT / FACEBOOK

Mint az köztudott, a Dürernek azért kellett elköltöznie, mert a területet bekebelezte a NER. A lebontott épületek helyére superfancy modern lakótömb épül, a történelmi épületeket felújítják, ami jó, de bizonyára azok is valami olyan funkciót kapnak majd,

 

ami már nem lesz kompatibilis a délutáni kisgyerekes, családi lazulással.

Hello, megalománia!

A szomszédban, a Városligetben is aggasztó dolgok történnek. Ahogy arról már korábban is írtam, a Liget Projekttel az a fő gond, hogy a Városligetnek nem a közparki funkcióját bővíti és állítja vissza. A Ligetet rendszeresen látogatók ugyanis azért mennek oda, hogy természetszerű környezetben töltsenek egy kis időt, mozogjanak, fröccsözzenek, beszélgessenek, kutyát, gyereket sétáltassanak. 

A nagyvárosi ember számára ugyanis ez a legnagyobb hiánycikk:

 

a természetszerű környezet, amiért nem kell különösebben messzire menni,

mondjuk még Budára sem. Itt van ugyanis a Belvárosból tömegközlekedéssel percek alatt elérhető, négy sűrűn lakott kerülettől övezett Liget, ami a Zugló belső területein, Külső-Teréz- és Erzsébetvárosban, meg a XIII. kerület szomszédos részén élők számára az elsőrendű célpont, ha egy kis lazulásra vágynak, de nem akarnak messzebbre menni.

A Liget Projekt azonban a felülírja a puszta közparki funkciót, és megalomán kalandparkot meg kilátóballont telepít a Ligetbe,

 

hogy még több ember látogassa a pusztán a közparki funkciójában is túlhasznált Ligetet.

Hogy mekkora igény van olyan helyekre, ahol a városi ember kikapcsolódhat, vagy ahol van elég tér a gyerek mozgásigényének kielégítésére, azt az is mutatja, hogy mekkora tömegek járnak a Nagyjátszótérre, amit szinte parodisztikusan eltúloztak, és a Városliget Zrt. intenzív Facebook-kampányokkal csábítja oda családok minél nagyobb tömegét. Ezt az igényt pedig nem úgy kellene kielégíteni, hogy egyetlen megalomán helyre csábítunk rengeteg embert, akik aztán egymás sarkát tapossák, hanem úgy, hogy városszerte több erre alkalmas helyet is biztosítunk. 

 

A NAGYJÁTSZÓTÉR. TÚLZÁSNAK TŰNIK. VÁROSLIGET / FACEBOOK

 

Hogy máshol mire van lehetőség, azt a Liget Projekten nyilván nem lehet számonkérni, viszont mivel a Liget Projekt természetesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, így amellett, hogy nem kell megfelelnie az építkezésekre vonatkozó helyi szabályozásoknak, az is elképzelhetetlen, hogy szervesen illeszkedjen egy átfogó fővárosi fejlesztési koncepcióba, vagy bármilyen módon figyelembe vegye a tágabb környezetét.

Vasbetonfétis

És akkor még nem beszéltünk az épülő és a tervezett múzeumokról, amik a mostani tömegen felül is még több embert vonzanak majd a Ligetbe – olyanokat, akik a múzeum miatt jönnek majd, és ha a múzeumok máshol lennének, akkor ők oda mennének.

 

Nincs semmilyen normális érv amellett, hogy pont a Ligetben épüljenek meg ezek a múzeumépületek

 

– a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene háza pedig már szerkezetkész, a Nemzeti Galéria építése viszont még nem kezdődött el, sorsa bizonytalan. A múzeumoknak a város bármely másik pontján lehetett volna alkalmas helyet találni, a Magyar Zene Háza meg csak egyszerűen teljesen felesleges. 

ÉPÜL A MAGYAR ZENE HÁZA. LIGET BUDAPEST / FACEBOOK

Az építkezések miatt évekre építési területté változott a Liget jelentős része, amit ha csak parkként rehabilitáltak volna, akkor egyrészt

 

már rég kész lenne, és a kisgyerekeseknek nem kellett volna hónapokon keresztül babakocsival kerülgetniük a dömpereket meg a markolókat,

 

másrészt sokkal olcsóbb lett volna. Utóbbi nyilván nem szempont, hiszen minden nagy állami beruházásnak pont az a lényege, hogy minél drágább legyen, és minél több megrendelést biztosítson a nemzeti oligarchia vállalkozásainak. 

Hogyan fosszuk meg a várost az esszenciájától

A másik jelenség, amivel szintén a héten szembesültem, hogy – mivel a Facebook szerint engem érdekelnek a személyes pénzügyek, 35 és 55 év közötti vagyok, és Budapesten élek – pont a célcsoportja vagyok az elpusztított Közvágóhíd helyén épülő lakópark lakásainak, és elkezdtek rám záporozni a hirdetések, amik arra biztatnak, hogy kihagyhatatlan bevezető áron előre vásároljak a City Pearl névre keresztelt lakópark majdani lakásaiból.

A hirdetések pedig újra emlékeztettek rá, hogy

 

a Közvágóhíd lerombolása a NER-nek Budapest épített öröksége ellen elkövetett számtalan vétke közül a leggusztustalanabb, leggyalázatosabb és leghitványabb.

A Közvágóhídhoz pedig lazább kapcsolat fűzött, mint a Dürerhez. Koncerten ott sosem voltam; egy haverom hardcore-punk bandájának próbáján voltam csak kétszer, de akárhányszor jártam a Közvágóhíd környékén, mindannyiszor

 

megbabonázott az elvadult park mögött álló, macskaköves út által övezett hatalmas, mágikus épületegyüttes,

 

a kapu két ikonikus szoborral, és mögöttük az udvar mélyén a nem kevésbé ikonikus víztoronnyal.

 

Az ilyen sűrű hangulatú helyek adják a város igazi lényegét. A turistáknak az ilyen helyek miatt érdemes messze letérni a bejáratott turistaútvonalakról, a Budapesten élőket pedig az ilyen helyek kárpótolják azért, hogy a turisták elveszik tőlük a belvárost.

És ez még csak maga az épület, ami pusztán a kora és a története okén védelemet érdemelt volna, és ami ráadásul egy csomó zenekar próbatermének adott helyet.

 

Minden megvolt benne ahhoz, hogy egy minden szempontból különleges, ikonikus közösségi térré váljon, ami Budapest világhírű helyeinek sorát gazdagíthatta volna.

 

Ezt az épületegyüttest gyalulták le szinte teljesen azért, hogy a miniszterelnök török haverja lakóparkot építsen a helyére. A projektet szintén nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították, hogy semmilyen akadály ne gördülhessen elé, és semmilyen szabálynak ne kelljen megfelelnie. Környezeti hatástanulmány sem készült például, amiben felmérték volna, hogy milyen hatással lesz az eleve forgalmas Soroksári út-Rákóczi híd csomópontra az, ha többezer ember jár majd ide naponta tömegközlekedéssel vagy autóval. 

A KÖZVÁGÓHÍD BONTÁSA. FOTÓ: RÓZSA TAMÁS (A SZERZŐ ENGEDÉLYÉVEL)

Nem maradt más a Közvágóhídból, csak a két szobor és egy épület a bejárat mellett, meg a víztorony, illetve visszaépítik az udvari nagy csarnokok egy-egy homlokzatát  – mindez

 

a látványtervek tanúsága szerint olcsó kulisszává degradálódik egy „Las Vegas kínai másolata”-típusú giccslakótelepen.

Ahelyett, hogy mondjuk az eredeti épület kreatív átalakításával ide költöztették volna a Nemzeti Galériát, vagy bármilyen más funkciót – a régi ipari épületeknek ugyanis tényleg minden funkció jól áll a lakásoktól a műtermeken, a múzeumokon, koncerttermeken át egészen a bevásárlóközpontig. 

Minden, csak nem konzervativizmus

Csak hát egy ilyen átalakítás sokkal kevesebb munkát biztosít a nemzeti oligarchia válallatainak, mint amennyi pénzt egy hatalmas épület lebontásából, és a helyére egy még nagyobb monstrum felépítéséből lehet szerezni. A Közvágóhíd csak az egyike Ferencváros előző, fideszes vezetésnék gyalázatos ügyei közül – gondoljunk csak a parkolási botrányra –, és nem az egyetlen ocsmány műemlék-rombolás: ugyanezt kicsiben eljátszották az Erkel utcában is, ahol egy ritka, romantikus bérházat bontottak le, hogy egy zavaros hátterű cég egy jellegtelen hodályt építsen a helyére (és van még egy sor másik ügy is).

Úgy tűnik, a NER vasbetonba önt mindent, amit nem talál alkalmasnak a „méltóságos uram”-nosztalgia erőltetésére,

köztük olyan épületeket is, amiknek a megőrzésénél elképzelni sem lehetne tipikusabb konzervatív toposzt. Hogy lehet konzervatívként egyetérteni egy olyan többszörös történelmi emlékhelynek a szinte teljes lebontásával, mint a Radetzky-laktanya? Hogy lehet konzervatívként egyetérteni Budapet egyik legjelentősebb tizenkilencedik századi ipari emlékének elpusztításával?

Hosszan tudnám sorolni, mi minden miatt nem hiszem el egy pillanatig se, hogy a világot a konzervativizmusra hivatkozva telerinyáló kormánytagok, meg a kormányt kiszolgáló megmondóemberek tényleg konzervatívok lennének. A konzervativizmusuk leglátványosabb cáfolata a Radetzky-laktanya épületébe belemaró bontógép,

 

meg a Közvágóhíd helyén maradt sivár pusztaság.

Olvasnál még Renczes Ágostontól? Itt megteheted. Vitáznál vele? Írj!

 

NYITÓKÉP: Liget Budapest / Facebook; Dürer Kert / Facebook; Rózsa Tamás

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek