Ezért nem fogják elővenni Varga Juditot a Pegasus-botrány kapcsán

Annyira tág teret ad a titkosszolgálatoknak a lehallgatásokra a törvény, hogy elvben is esélytelen, hogy az azokra engedélyt adó Varga Judit a vádlottak padjára kerüljön egy esetleg törvénytelen megfigyelés kapcsán. Egy strasbourgi ítélet szerint önmagában az sincs rendben, hogy a miniszter bólint rá az adatgyűjtésekre – a kormány mégsem változtat ezen évek óta.

Vasárnap robbant a Pegasus nevű kiberfegyver körüli botrány, melynek lényege, hogy egy tucatnyi újság közös oknyomozása alapján Magyarországon többek között újságírókat, egy médiatulajdonost és egy ellenzéki polgármestert is megfigyelhettek egy olyan kémprogrammal, amely lényegében minden adatot továbbít a telefonunkról, illetve képet és hangot is tud rögzíteni. Ennek kapcsán került a figyelem középpontjába, kit és hogyan lehet titkos eszközökkel megfigyelni és van-e következménye, ha valakit jogellenesen hallgattak le?

Magyarországon belül kétféle módon, folyamatban lévő büntetőügy keretében és nemzetbiztonsági jelleggel lehet valakit megfigyelni. A büntetőügy keretében történő megfigyelés előbb-utóbb kiderül: része lesz a tárgyalási iratoknak, és a vádlott is megismeri, milyen információt szedtek össze róla titkos eszközökkel. A nemzetbiztonsági jellegű lehallgatásról a mostanihoz hasonló szivárogtatásokon kívül az érintettek általában nem tudják meg, hogy mi történt – magyarázza az Azonnali megkeresésére Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.

A Pegasus-botrányban érintett ügyek is nemzetbiztonsági megfigyelések lehettek. Nem valószínű például, hogy Varga Zoltánnak, a Central Mediacsoport többségi tulajdonosának a hírek szerint lehallgatott baráti vacsoráján mindenki ellen épp büntetőügy lett volna folyamatban.

Tágan értelmezett feladatkörök 

„Úgy fogalmaz a nemzetbiztonsági törvény, hogy a titkosszolgálatok a funkcióik ellátásához használhatnak titkos információgyűjtést akkor, hogy ha más módon nem tudják beszerezni ezeket az adatokat”

– emeli ki Remport. A nemzetbiztonsági jellegű adatgyűjtéseket az igazságügyi miniszter engedélyezi a szolgálatok számára, aki jelenleg Varga Judit (a most képbe került ügyek egy része alatt még elődje, Trócsányi László volt hivatalban). Remport hozzáteszi: az egyes titkosszolgálatok – mint a polgári elhárításként működő Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a hírszerző Információs Hivatal – feladatkörei elég elnagyolt módon vannak felsorolva, sok múlik az értelmezésen.

„Ez az eszköz egy kalapács. A kalapácsot milliók használják hasznos tevékenységre, néhányan meg agyonverik vele a feleségüket. Szükséges, hogy a titkosszolgálatoknak legyen ilyen kalapácsa, de ez minden jogállamban szigorúan szabályozott keretek között kell, hogy alkalmazható legyen, ahol körbe van bástyázva az alkalmazás és annak utólagos ellenőrzése, adott esetben a jogorvoslat”

– fogalmaz megkeresésünkre Nemes Dániel informatikai biztonsági szakértő. Szerinte a botrány középpontjába kerülő Pegasust gyártó NSO csoport által felhozott pozitív felhasználási módok védhetők és támogathatók: ilyenek a pedofília, a terrorizmus és a drogkereskedelem elleni fellépéshez használt megfigyelések. Ezek azok az esetek, amikor a „kalapácsot” jó célra használják.

Nemes úgy gondolja, jóval kevesebb embert figyelnek, mint akik ezt feltételezik. Ugyanakkor elmondása alapján az egyik mostani érintett korábban megkereste azzal a gyanúval, hogy lehallgatják.

Mindenhogy törvényes 

„Annyira tágan van megszabva a titkosszolgálatok feladatköre, annyira alacsonyan van a korlát, miszerint máshogy be nem gyűjthető adatok megszerzéséért lehet elrendelni az információgyűjtést, hogy gyakorlatilag nem fog előállni olyan helyzet, amikor ez törvényellenes lesz”

– feleli Remport Ádám arra a kérdésünkre, terhelheti-e büntetőjogi felelősség az adatgyűjtésekre engedélyt adó Varga Juditot vagy valamelyik elődjét, ha olyan eljárásra bólintott rá, amely törvénytelennek bizonyul.

Magyarul azért nem várható, hogy az igazságügyminisztert előveszik a Pegasus-botrány kapcsán, mert az ilyen jellegű lehallgatások gyakorlatilag sehogy sem minősülnek törvénytelennek.

Nem ok nélkül mondta 2016-ban Pintér Sándor belügyminiszter, hogy Magyarországon törvényesen bárki lehallgatható. Remport elmondása szerint egyedül az lehet kifejezetten jogszerűtlen, ha egy titkosszolgálat nem kér engedélyt az adatgyűjtéshez vagy túlterjeszkedik az engedély keretein – ezekben az esetekben ők követnek el bűncselekményt. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a bírósági határozatok gyűjteményében listázott, ezzel kapcsolatos ügyek száma tíz alatti volt.

Nemes Dániel szerint a mostani eset egyik utóhatása kell, hogy legyen egy társadalmi vita arról, hogy a szabályozás kellően körbehatárolt-e, kellő ellenőrzési jogosultságot biztosít-e az érintetteknek.

„Nyilvánvaló, hogy a szabályoknak világosaknak, betarthatóknak és betartottaknak kell lenniük, a kellő indokoltságot körbe kell bástyázni. Senki sem szeretné, hogy azért, mert egy, a szolgálatok látókörébe került ember mellett utazott a buszon, azért a gyerekei fürdőkádas fotóit nézegesse valaki egy hivatalban. Más oldalról mindenki szeretne nyugodtan élni és nem azon idegeskedni, hogy mikor fogják őt felrobbantani”

– fogalmaz.

A parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke a 24.hu-nak nyilatkozva fel is vetette a szabályozás szigorítását. Stummer János szerint a botrány arra mutat rá: az, hogy a nemzeti szuverenitás védelme érdekében is meg lehet figyelni valakit, túl tágan értelmezhető. „Túl puha a szabályozás, ha egy baráti összejövetel csak azért megfigyelhető, mert a megjelentek álláspontja nem egyezik a kormány álláspontjával, és ez az egyetlen »bűnük«. Ez kevés, a jelenleginél cizelláltabb szabályozás szükséges, hogy ne legyenek a jövőben ilyen túlszaladások” – fogalmazott a képviselő.

Jogsértő, mégis maradt

Remport szerint az egyetlen jogorvoslati lehetőség, ha az érintett pert indít – a TASZ is képvisel embereket ilyen perekben. Ám a jogász elmondása alapján itt is akkor tudnak érdemi eredményt elérni, ha elviszik az ügyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Ennek akár lehet a célja kártérítési igény benyújtása, illetve kimondhatják, hogy egy jogszabály nem alkalmas arra, hogy megfelelően kordában tartsa a titkosszolgálatok működését.

„Ha valaki olyan jogrendszerben él, amelyik nem biztosítja a megfelelő védelmet a titkosszolgálati beavatkozásokkal szemben, az önmagában a magánélethez való jog sérelmét jelenti” – summázza.

Kérdésünkre, hogy akkor lényegében bárki perelhetne-e, azt feleli, eléggé széles körben lehet erre lehetőség, de ez attól függ, mit fogadnak be a bíróságok.

Felidézte, hogy két mostani kollégájuk ­– Szabó Máté és Vissy Beatrix – ügyében a strasbourgi testület úgy döntött, hogy a megfigyelések miniszteri engedélyezése emberijogsértő. A magyar kormány azonban az azóta eltelt öt évben sem változtatott ezen a rendszeren, mivel az Európa Tanács alá tartozó szervnek nincs olyan jogköre, amely ennek ellenkezőjére kényszerítené őket. 

CÍMLAPKÉP: Varga Judit / Facebook