Egy évet csúszik a németek vakcinája, nem eléggé hatékony a variánsok ellen

2021.06.17. 16:45

A kérdés, hogy a koronavírus különböző variánsai vagy a vakcina gyenge felépítése miatt nem érte el a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot. Ha az előbbi, akkor a többi mRNS-vakcina hatékonysága kapcsán is kérdések merülhetnek fel.

Egy évet csúszik a németek vakcinája, nem eléggé hatékony a variánsok ellen

47 százalékos hatékonyságú lett a német CureVac gyógyszeripari cég koronavírus elleni mRNS-, azaz géntechnológiás vakcinája, ami azt jelenti, hogy

még a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot sem teljesíti a németek oltása.

A szer hatékonyságát vizsgáló belső elemzést 40 ezer önkéntes bevonásával végezték el Európában és Latin-Amerikában, és a Reuters információ szerint 134 esetben megfertőződtek a beoltottak.

A cég tájékoztatása szerint a 134 megfertőzést 13 különböző vírusvariáns okozta, és mindössze 124 esetben tudták megállapítani, hogy pontosan melyik.

Az eredmény járványtanilag azért érdekes, mert a 134 fertőzésből mindössze egy esetben fordult elő az eredeti, kínai Vuhanból származó koronavírus,

míg az esetek 57 százaléka olyan variánsokhoz köthető, amik könnyebben tudják megfertőzni az embereket.

A cég szerint ennek ellenére a vakcinájuk hatékony lehet a fiatalabbak körében, de 60 év felett a szerük kvázi használhatatlan: a koronavírus számára jobban kitett csoport körében egyáltalán nem számít hatékonynak a szer.

A CureVac vezetője, Franz-Werner Haas szerint kihívást jelentett a koronavírus-variánsok „ilyen széles változatossága”, és mivel még a tesztet nem fejezték be, még legalább 80 további esettel számolnak, ami miatt a vakcina hatékonysága még változhat.

A Reuters Dr. Amesh Adalja infektológust megkérdezte az eredményről, aki szerint a teljes elemzés és eredmények hiányában még korai lenne temetni a németek vakcináját, ugyanis a súlyos betegség kialakulása, a kórházba kerülés és a halálozás ellen még hasznos lehet a németek mRNS-vakcinája, és mint mondta: „Eleve ennyit várnánk el az oltásoktól.” Azonban egy másik megkérdezett virológus, Dr. Peter Hotez szerint a legnagyobb kérdés, hogy a szer vajon a variánsok miatt számít hatástalannak, vagy mert egyszerűen nem tud elég koronavírus elleni antitestet kialakítani a szervezetben.

Ugyanerre hívta fel a figyelmet Boris Palmer, a németországi Tübingen zöld polgármestere is, aki Facebook-posztjában azt írta, hogy a legnagyobb aggodalomra nem a CureVac 47 százalékos eredménye ad okot – elvégre az infleunza elleni vakcinák között ez egy átlagos eredménynek számítana a német járványkezelésért felelős Robert Koch Institut véleménye szerint –, hanem az, hogy

vajon a többi géntechnológiás vakcina, az amerikai-német fejlesztésű Pfizer-BioNTech, illetve az amerikai Moderna mennyire lehet hatásos a különböző variánsokkal szemben.

Ugyanis a Pfizer-BioNTech, illetve a Moderna mRNS-vakcináinak a harmadik fázisú, tömeges tesztelését szintén akkor folytatták le, amikor az eredeti, vuhani variáns volt az elterjedt változat, viszont mint azt a CureVac eredményeiből is látni, az szinte mára teljesen eltűnt.

A cég egyébként a klinikai teszttel is megcsúszott: még korábban úgy számoltak, hogy a harmadik fázist már április végén befejezik, és a szer engedélyeztetését május végére, július elejére várták. Akkor az Európai Parlament meghallgatásán Franz-Werner Haas, a CureVac vezetője azt ígérte, hogy még idén 300 millió adag vakcinát lesz képes legyártani a cég, amit 2022-ben újabb egymilliárd adag követ, azonban ehelyett most abban reménykednek a németek, hogy a vakcinájuk továbbfejlesztésével egy hatékonyabb második generációs koronavírus elleni vakcinát tudnak majd kialakítani. Reményeik szerint 2022 második felében már el is kezdhetnének oltani a továbbfejlesztett vakcinával.

Az Európai Bizottság a német gyógyszeripari céggel még 2020. november 19-én állapodott meg, aminek értelmében az EU 225 millió adag vakcinát vásárol a CureVactól, ha a készítmény biztonságosnak és hatékonynak bizonyul, ami mellé további 180 millió adagra opciós joga van a tagállamoknak. A német gyógyszeripari cég még a fejlesztésre és a gyártásra 75 millió eurós – közel 26,6 milliárd forint – hitelt vett fel az Európai Beruházási Banktól.

Egyébként nem a CureVac az első olyan gyógyszeripari cég, aminek a koronavírus elleni vakcinája első körben hatástalannak bizonyul. A francia-brit együttműködésben készülő Sanofi-GSK subunit-vakcinája is a belső vizsgálatokon 50 év felett hatékonytalannak bizonyult, ezért újra kellett gondolniuk a vakcinájukat: az újat őszre várják a szakértők.

A különböző vakcinák működési elvéről itt és itt, míg a koronavírus elleni védekezés jövőjét jelenthető subunit-vakcinákról itt írtunk bővebben.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek