+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ágoston Dániel
2021. május 24. hétfő, 08:10
Dr. Végh Lászlónak és körének története valószínűleg a magyar underground egyik legambivalensebb története egy olyan korból, amikor a forradalom leverése utáni depresszió és experimentalizmus az avantgárd felé hajtott néhány művészt azért, hogy totál idiótát csináljanak a hatalomból. Ennek egyik eszköze pedig éppen az akkor születő elektronikus zene volt.

Általában, aki egy technóbulira gondol (vagy bármilyen elektronikus zenei bulira), jellemzően ordító négynegyedes tuc-tuc zenét, szétkészült embereket és epileptikus sokkot okozó gyorsasággal villogó stroboszkópot lát maga előtt. Kívülről nézve nem is téved nagyot az illető, de persze ez a végletes leegyszerűsítés csupán a felszín kapargatása. 

 

Magyarországon ugyanis a hatvanas években működő szubkulturális, avantgárd művészeti körökben, az úgynevezett második nyilvánosságban indult ez az egész. A második nyilvánosság főleg és elsősorban a szamizdatkiadványokat jelentette, olyan dolgokat, amelyekről akkoriban nem lehetett beszélni a hivatalosan engedélyezett nyilvánosságban.

 

Ide tartozott többek között a mindenféle fém eszközökkel felvett, elektromosan modulált hangokból előállított konkrét zene is.

 

– mint például a Stockhausen vagy a The Electrosonics. Az ő zenéjüket paradox módon egyébként az 1964-ben induló, a szocialista MTV-n futó Delta című ismeretterjesztő műsorban is használták főcímdalként.

 

 

Dr. Végh László (aki egyébként röntgenorvos volt) meghatározó személyisége volt a hatvanas évek magyarországi underground köreinek. A nonkonformista orvos és zeneszerző szülei lakásában és más helyeken úgynevezett informális találkozókat szervezett, ahol kísérleti zenedarabokat mutatott be, ismeretterjesztő előadásokat tartott, felolvasóesteket, vitákat rendezett.

 

Az összejövetelek jellege nem állt távol a házibulik hangulatától, mivel a megjelentek száma szinte minden alkalommal a rendelkezésre álló tér maximális kihasználását tette szükségessé. Az első konkrét és elektronikus zeneművek komponálásával, valamint az akcionizmus bevezetésével pedig nem kevesebbet tett, minthogy

 

megágyazott Magyarországon az úgynevezett heppeningeknek, amivel óhatatlanul is előkészítette a ma ismert rave-ek alapkoncepcióját.

 

Dr. Végh azonban nemcsak komponált, de népszerűsítette is a hivatalos kultúra kánonján kívül eső modernista, kísérleti zeneműveket, előadásokat. Beszélt róluk különböző szubkulturális terekben, összejöveteleket szervezett (melyeket ő maga egyébként soirée-knak nevezett), zenehallgatással, felolvasással, vitával, jelmezbállal vagy más performatív programmal, jellemzően magánlakásokban.

 

Rave-be érve

 

Hogy mindez mennyire cseng egybe a rave eseményekkel bizonyos tekintetben, arról az RTL klub néhány évvel ezelőtt riportjában Kisfaludy András mesélt. Történetesen egy olyan esetet említ, mikor az egyik ilyen heppeningre Végh doktor roppant fáradtan és demotiváltan érkezett, majd

 

nagyjából fél marék gyógyszer bevétele után mégis felpörögve hallgatta a zenét az ott összegyűltekkel együtt.

 

Magától értetődő, hogy a heppeningek és a rave-ek összehasonlítása némileg sántít, hiszen a heppeningeknek, vagy soirée-knak teljesen más jellege és intellektuális töltete volt. Figyelembe véve azonban az elektronikus zene, illetve a szubkultúra alakulását, alighanem nyugodtan megállapítható a kontinuitás, melynek a következő nagy fordulópontja a ma ismert technó, illetve house bulik irányába a rendszerváltás környékén, illetve után történt Király Tamás divattervező első acid bulijával, a Bernathy család tevékenységével, illetve Kömlődi Ferenc munkásságával.

 

Olyannyira, hogy

 

V. doktorék úgy gondolták, hogy nem csupán a kész alkotás jelenti a művészetet, hanem maga az esemény is, aminek nem szükséges célt adni, illetve kívül helyezhető az időn is.

 

Ma ez a filozófia világosan a ravekultúrában teljesedik ki, ahol ugyanígy az esemény áll a középpontban, ahol elektronikus zene szól, a legtöbb esetben nincs direkt cél azon kívül, hogy az emberek a pillanatban, adott esetben drogok hatása alatt léteznek. Ám akkoriban ez (látszólagos értelem hiányában) a kommunista hatalom számára – nem meglepő módon – teljesen értelmezhetetlen volt, úgyhogy a biztonság kedvéért veszélyesnek nyilvánították,

 

dr. Végh és avantgárd körének tagjai pedig automatikusan megfigyelés alá kerültek, így tevékenységük (tehát az elektronikus zene is) a hatalmi elnyomás elleni lázadás egyik eszköze lett.

 

VÉGH LÁSZLÓ MINT GREGOR SAMSA (KAFKA ÁTVÁLTOZÁS C. NOVELLÁJÁBÓL) AZ IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN, 1963. FÉNYKÉP FORRÁSA: AZ ARTPOOL MŰVÉSZETKUTATÓ KÖZPONT - SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM JÓVOLTÁBÓL.

 

Árulók között

 

Ennek a sajátosan magyar történetnek pedig van egy fájó tragédiája. A hazai underground talán első epicentrumának árulója éppen az volt, aki köré az egész szerveződött:

 

dr. Végh László „Orvos” néven folyamatosan jelentett az államhatalomnak mindarról, amit maga köré szervezett, és azokról, akik körülötte voltak.

 

Mielőtt még magabiztosan kijelentenénk, hogy a magyar elektronikus zenei szubkultúra árulásban fogant, érdemes leszögezni, hogy bár Végh valóban hosszantartó kapcsolatot ápolt az állambiztonsággal, őt magát 1951-ben, húszéves korában zsarolással szervezték be. Ezután több mint tíz éven át működött a titkosszolgálat ügynökeként, főleg egyházi és egészségügyi vonalon jelentett.

 

Hamar ráébredt azonban, hogy tartói olyan ügyekről kérdezik, amelyekről már más forrásból is tudomásuk van, ezért a számára fontosabb dolgokkal kapcsolatban szelektíven jelentett. Miután ez kiderült, kizárták a hálózatból, éppen akkoriban, amikor művészetmediátori tevékenysége igazán beindult. A kezdetben titkosszolgálati kezdeményezésre létrejövő házi összejövetelek így kikerültek a szolgálati kontroll alól, így radikalizálódtak, és az eseményeken megjelenő fiatal művészek számára folyamatos inspirációforrást jelentettek.

 

Bár a kommunisták a tőlük megszokott módon sikítófrászt kaptak mindentől, amit nem értettek, a második nyilvánosság szubkultúrájának tagjai pedig sokáig nem kaptak semmiféle lehetőséget, a legtehetségesebbek mégis kiharcolták a sikert. Tudtukon kívül annyira elől jártak, hogy

 

tevékenységükkel lényegében már a hatvanas években megteremtették a nyugati típusú modernizmus kontinuitását és a demokratikus nyilvánosság illúzióját,

 

amellyel akaratlanul is több generációt kapcsoltak össze egymással.

 

NYITÓKÉP: Kortárs zenehallgatás Fóth Ernő műtermében (jobbról dr. Végh László), 1965. Fotó: az Artpool Művészetkutató Központ,  Szépművészeti Múzeum jóvoltából

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás