+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. május 14. péntek, 16:11
A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány siralmasan magas.

Megjelentek a magyar népesség alakulására vonatkozó hivatalos adatok 2021. első negyedévére, az Átlátszó adatújságírói pedig egyből kiszámolták, hogy az adatok alapján a covidjárványnak hány halálos áldozata volt 2021 januárja, tehát nagyjából a harmadik hullám kezdete óta hazánkban.

 

A számítások alapján kiderült két fontos dolog:

 

+ a magyar hatóságok igazat mondtak akkor, amikor azt állították, a hivatalos halálozási adatokban felülmérik a járvány áldozatainak számát, hiszen minden olyan elhunytat covidáldozatként rögzítenek, akinél a fertőzést kimutatták, de mégsem közvetlenül ebbe halt bele;

 

+ nagyon rosszak a magyarországi kórházi körülmények, ha valaki súlyos covidfertőzéssel kerül be ilyen helyre, elég rosszak a túlélési esélyei.

 

De hogy is jött ki ez a két szám, és mennyivel kevesebb akkor a konkrét covidáldozat az operatív törzs statisztikáiban szereplő számoknál, amibe mindenki belekerül, aki covidpozitívként halt meg? A KSH adatait az Átlátszó csapata összehasonlította 2020 első negyedévének halálozási számával és ehhez hozzávették a két járványévet megelőző első negyedévek ötéves átlagszámát is. Az jött ki, hogy míg 2021. első három hónapjában összesen 42 875-en haltak meg, 2020-ban ugyanebben a negyedévben 34 540-en, ezelőtt pedig 2015-2019 között az ötéves halálozási átlag az első negyedévben 37 451 volt.

 

 

2021 első negyedévében 5 424-gyel többen haltak meg a 2015-2019-es évek első negyedévének átlagához képest,

 

8 335-tel többen pedig 2020 első negyedévéhez képest, míg a 2021. január-február-márciusi időszakban a hivatalos adatok szerint a vírusban elhunytak száma 11 738.

 

De mit jelent mindez?

 

Az Átlátszó újságírói szerint egyszerűen összegezve azt, hogy a hazai koronavírus-járványba szigorú értelemben véve 2021 első három hónapjában maximum 5424 ember halhatott bele.

 

A másik tanulság az, hogy ha valaki súlyos, krónikus szervi probléma mellett kapja el a fertőzést, és kórházba kerül, azt egyszerűen nem tudja a magyar egészségügy megóvni a halálos betegségtől.

 

Tehát ha nem a magyar egészségügy munkaerőhiányos, és jócskán elmaradott rendszerébe kerülnek be, hanem egy fejlettebbe, ők minden bizonnyal nagyobb eséllyel tudták volna túlélni a covidot.

 

És mi okozhatja az erősen túlbecsült magyar számokat?

 

A WHO ajánlása szerint a járvány alatti halálozásnál a klinikailag megerősített halálesetek mellett a valószíűleg koronavírusba belehalt emberek számát is meg kell jeleníti a halálozási adatokban.

 

A magyar hatóságok viszont minden fertőzöttként regisztrált elhunytat a járvány áldozatának tekintenek a hivatalos napi számokban,

 

miközben érdemes lehet megkülönböztetni a koronavírus következtében elhunytakat az ugyan koronavírussal fertőzött, de nem ebbe belehaló emberektől.

 

Lengyelországban, Szlovákiában, Szerbiában ennél sokkal szigorúbb a rendszer. Itt csak azok kerülnek be a statisztikába akiknek megállapított koronavírus-fertőzése igazoltan hozzájárult a halálukhoz – tehát lényegében biztosan a járvány áldozatai.

 

Az Átlátszó által ezzel a módszerrel korrigált halálozási adataiból pedig

 

az jön ki, hogy messze nem a legrosszabb nálunk a halálozási arány, sőt, a térségben adatainkkal a középmezőnyt foglaljuk el:

 

ha a KSH-többlethalálozásból indulunk ki, megelőz minket az elhunytak számában Csehország, Szlovákia és Bulgária is. A halálozási arány azonban így is mintegy 20 százalékkal az EU-s átlag fölött van.

 

 

A hivatalos halálozási adatok 2020 március 16. – vagyis az első regisztrált koronavírus-fertőzés – óta természetesen jóval magasabbak, azok alapján Magyarország a járványhalálozási lista szomorú élmezőnyébe tartozik a százezer főre eső covidhalálozásban csakúgy, mint az elhunytak összesített számában.

 

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás