Kiszámolták, hány tényleges áldozata volt itthon a koronavírusnak

2021.05.14. 16:11

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány siralmasan magas.

Kiszámolták, hány tényleges áldozata volt itthon a koronavírusnak

Megjelentek a magyar népesség alakulására vonatkozó hivatalos adatok 2021. első negyedévére, az Átlátszó adatújságírói pedig egyből kiszámolták, hogy az adatok alapján a covidjárványnak hány halálos áldozata volt 2021 januárja, tehát nagyjából a harmadik hullám kezdete óta hazánkban.

A számítások alapján kiderült két fontos dolog:

+ a magyar hatóságok igazat mondtak akkor, amikor azt állították, a hivatalos halálozási adatokban felülmérik a járvány áldozatainak számát, hiszen minden olyan elhunytat covidáldozatként rögzítenek, akinél a fertőzést kimutatták, de mégsem közvetlenül ebbe halt bele;

+ nagyon rosszak a magyarországi kórházi körülmények, ha valaki súlyos covidfertőzéssel kerül be ilyen helyre, elég rosszak a túlélési esélyei.

De hogy is jött ki ez a két szám, és mennyivel kevesebb akkor a konkrét covidáldozat az operatív törzs statisztikáiban szereplő számoknál, amibe mindenki belekerül, aki covidpozitívként halt meg? A KSH adatait az Átlátszó csapata összehasonlította 2020 első negyedévének halálozási számával és ehhez hozzávették a két járványévet megelőző első negyedévek ötéves átlagszámát is. Az jött ki, hogy míg 2021. első három hónapjában összesen 42 875-en haltak meg, 2020-ban ugyanebben a negyedévben 34 540-en, ezelőtt pedig 2015-2019 között az ötéves halálozási átlag az első negyedévben 37 451 volt.

2021 első negyedévében 5 424-gyel többen haltak meg a 2015-2019-es évek első negyedévének átlagához képest,

8 335-tel többen pedig 2020 első negyedévéhez képest, míg a 2021. január-február-márciusi időszakban a hivatalos adatok szerint a vírusban elhunytak száma 11 738.

De mit jelent mindez?

Az Átlátszó újságírói szerint egyszerűen összegezve azt, hogy a hazai koronavírus-járványba szigorú értelemben véve 2021 első három hónapjában maximum 5424 ember halhatott bele.

A másik tanulság az, hogy ha valaki súlyos, krónikus szervi probléma mellett kapja el a fertőzést, és kórházba kerül, azt egyszerűen nem tudja a magyar egészségügy megóvni a halálos betegségtől.

Tehát ha nem a magyar egészségügy munkaerőhiányos, és jócskán elmaradott rendszerébe kerülnek be, hanem egy fejlettebbe, ők minden bizonnyal nagyobb eséllyel tudták volna túlélni a covidot.

És mi okozhatja az erősen túlbecsült magyar számokat?

A WHO ajánlása szerint a járvány alatti halálozásnál a klinikailag megerősített halálesetek mellett a valószíűleg koronavírusba belehalt emberek számát is meg kell jeleníti a halálozási adatokban.

A magyar hatóságok viszont minden fertőzöttként regisztrált elhunytat a járvány áldozatának tekintenek a hivatalos napi számokban,

miközben érdemes lehet megkülönböztetni a koronavírus következtében elhunytakat az ugyan koronavírussal fertőzött, de nem ebbe belehaló emberektől.

Lengyelországban, Szlovákiában, Szerbiában ennél sokkal szigorúbb a rendszer. Itt csak azok kerülnek be a statisztikába akiknek megállapított koronavírus-fertőzése igazoltan hozzájárult a halálukhoz – tehát lényegében biztosan a járvány áldozatai.

Az Átlátszó által ezzel a módszerrel korrigált halálozási adataiból pedig

az jön ki, hogy messze nem a legrosszabb nálunk a halálozási arány, sőt, a térségben adatainkkal a középmezőnyt foglaljuk el:

ha a KSH-többlethalálozásból indulunk ki, megelőz minket az elhunytak számában Csehország, Szlovákia és Bulgária is. A halálozási arány azonban így is mintegy 20 százalékkal az EU-s átlag fölött van.

A hivatalos halálozási adatok 2020 március 16. – vagyis az első regisztrált koronavírus-fertőzés – óta természetesen jóval magasabbak, azok alapján Magyarország a járványhalálozási lista szomorú élmezőnyébe tartozik a százezer főre eső covidhalálozásban csakúgy, mint az elhunytak összesített számában.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek