Hiába a sikerpropaganda, a magyar oltáskampány nem XXI. századi

Renczes Ágoston

Szerző:
Renczes Ágoston

2021.04.26. 19:22

Miért a háziorvosoknak kellett hívogatniuk az oltás miatt az embereket, amikor ez tipikus callcenteres meló lenne?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A kormány a saját hatalmas sikereként adja el az oltáskampányt. Azt nem is lehet vitatni, hogy az átoltottság tekintetében tényleg jól állunk. A kormány immár hagyományos különutaságának ezúttal nemcsak a saját szemszögéből látszik az értelme, hiszen az, hogy ennyire jól állunk, annak is köszönhető, hogy az uniós beszerzési mechanizmuson kívül máshonnan is szerzünk vakcinát.

 

A sikerben ennyi a kormány szerepe; az viszont, hogy az emberek odamennek az oltóhelyre, és ott megkapják az oltást, az – mint annyi minden más – azért működik, mert az országot egyben tartó, erőn felül teljesítő emberek végzik el azt a melót, amit a kormány másokkal is elvégeztethetne.

 

Mielőtt azonban erre rátérünk, nézzük meg először is az örömteli fejleményt.

 

Hétfőtől már egészen 21. századi módon lehet időpontot foglalni oltásra. Ez igazán vérpezsdítő hír abban az országban, ahol a hivatali ügyintézés és állami egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, vagy egyáltalán: bármilyen állami szolgáltatás igénybevétele esetenként roppant körülményes lehet.

Az időpontfoglalóban hétfőre, keddre és szerdára lehet időpontot foglalni a Sinopharm-vakcinára. Ennek megfelelően nem is lehet kiválasztani a vakcina típusát, de valószínű, hogy akik összerakták ezt a rendszert, meg tudnák oldani, hogy ha többféle vakcina lenne elérhető, akkor azt is ki lehessen választani.

 

Mindenesetre az önmagában jó, hogy van egy ilyen rendszer – feltéve, hogy működik: Szlovákiában és Csehországban durva pofáraesés lett, amikor hasonlóval próbálkoztak: akadozott és leállt a rendszer, gyakran előfordult, hogy mire az ember végigcsinálta a foglalást, már nem volt elérhető az időpont, vagy épp többen tudtak regisztrálni valamelyik oltópontra, mint amennyi vakcina ott rendelkezésre állt. Bízzunk benne, hogy nálunk nem lesz ilyen; a szlovák és a cseh problémák még az oltáskampány elején voltak, amikor óriási volt az érdeklődés a vakcina iránt.

Eddig azonban alapvetően úgy lehetett oltást kapni, hogy az embert felhívta a háziorvosa,

 

aki felajánlotta neki az épp elérhető oltást meg az időpontot. Hogy ez miért problémás – mármint az, hogy a háziorvosnak kellett hívogatni a pácienseit –, ahhoz először lépjünk párat hátra, és nézzük meg a magyar egészségügyet, aminek az egyik központi problémájára mutat rá az a jelenség.

Az egészségügy logisztika is

Ha az egészségügyről beszélünk, akkor elsősorban azokról a speciális tudással bíró emberekre gondolunk, akik fel tudják ismerni, hogy milyen betegség gyötör minket, tudják, mit kell tenni, hogy meggyógyuljunk, adott esetben olyan beavatkozásokat tudnak végrehajtani a testünkön, amiket a birtokukban levő speciális tudás nélkül nem lehet csak úgy megcsinálni. Az orvosokról és a nővérekről van szó, azonban

 

az egészségügy nemcsak gyógyításból áll, hanem – ahogy bármelyik másik iparág – logisztikából és folyamatszervezésből is.

 

A magyar egészségügynek nem csak a szakemberhiány a problémája, és nem csak az, hogy a meglévő szakemberek alulfizetettek. Igaz, hogy az orvosok kaptak egy komoly fizetésemelést – cserébe a kormány erőből átalakította az egész rendszert –, és a nővérek bérfejlesztése is évek óta folyik, ez azonban

 

nem oldja meg sem a hosszú várólisták, sem az otthonról hozott WC-papír problémáját.

 

Ezeknek a problémáknak a megoldásához ugyanis nem az orvosok és a nővérek speciális tudása szükséges, hanem másfajta tudás, ami azonban bőségesen elérhető a piacon, ahol az egymással versengő vállalatok csiszolják egyre hatékonyabbá a működésük folyamatait. 

Az emberek egészségügyi ellátása nyilván különbözik egy szupermarket áruval való ellátásától, de az egészségügy rendszerszintű reformjában ezt a tudást is fel kellene használni – ahogy azt az egészségüggyel foglalkozó szakirodalom magától értetődőként kezeli. 

Az egészségügyi dolgozók részéről erre lenne is igény, ahogy a Magyar Orvosi Kamara részéről is. A gond megint ott van, ahol a kasszakulcs: az egészségügy átfogó reformjához a kormánynak is partnernek kellene lennie,

 

azonban a kormány eddig erőből, az érintettekkel való érdemi egyeztetés nélkül verte át az akaratát az egészségügyön is

 

– ahogy az az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény esetében is látszott.

A magyar egészségügy a fentiek miatt eleve rossz állapotban volt, a járvány pedig még nagyobb nyomást helyezett rá. A pandémia egyben egy olyan új helyzetet teremtett, aminek a kezelésére nem voltak bejáratott módszereink, az azonban ebben az esetben is igaz, hogy a rendelkezésre álló piaci szaktudás jól használható. 

Callcenter-nagyhatalom

Vissza a háziorvosokhoz: akik tehát kaptak már oltást vagy épp mostanában kapják, azokat általában a háziorvosuk hívta fel telefonon, és szólt nekik, hogy melyik vakcinával van épp lehetőségük beoltatni magukat. Hogy kit hívjanak fel, azt egy listán kapták meg a központtól. 

De miért nekik kellett akkor telefonálgatni?

Nyilván rengeteg embert kell felhívni, amire érthető módon nincs kapacitása a kormánynak. Ezért logikusnak tűnhet, hogy szétosszák a feladatot a háziorvosok között: mindenki hívja fel a saját pácienseit. Csakhogy amikor a háziorvosok telefonálgatnak, akkor pont nem azt a speciális munkát végzik, amihez ők értenek, hanem olyan munkát, amit az ő speciális tudásuk nélkül is el lehet végezni.

 

Ráadásul ebben a munkában pont Budapest egy igazi regionális nagyhatalom.

 

Budapest fittyet hányva a huszadik századra újra a Kárpát-medence gazdasági fővárosa, ez pedig főleg azon látszik, hogy rengeteg multi tartja itt a regionális callcenterét. Ugyanis Budapest az a város, ahol nagyon könnyen találni olyan embert, aki beszéli valamelyik szláv nyelvet vagy a románt, és mellé beszél még németül vagy angolul is – már csak emiatt is kézenfekvő idehozni a multiknak a callcentereiket.

Egy adatbázisban szereplő emberek – esetünkben az oltásra regisztráltak – végighívogatása pedig tipikusan callcenteres meló lenne. Oltjuk a 80 év felettieket? Az adatbázisból kiszűrjük őket, mehet a lista a callcenternek az elérhető időpontokkal. A callcenteres munkatárs egy számítógép előtt ül, a hívásokat a rendszer indítja, ő pedig a beszélgetésnek megfelelően bejelöli, hogy a hívottnak jó-e a felajánlott vakcina meg a felajánlott időpont. 

A kormány biztosan könnyedén meg tudna egyezni valamelyik céggel – vannak callcenterek, amik eleve vállalnak bérmunkát, és elvégzik cégek számára a telefonos értékesítési vagy éppen a piackutatási feladatokat – az oltáskampány telefonos részének kiszervezéséről a megfelelő adatkezelési, -védelmi és -biztonsági garanciák mellett.

Viszont nem az életkor az egyetlen adat, ami alapján eldől, hogy valaki kaphat-e vakcinát, hanem az is, hogy az illető kockázati csoportba tartozik-e. Ehhez pedig szükségesnek tűnik a háziorvosi közreműködés, hiszen ő látja, hogy a páciense kockázati csoportba tartozik-e – bár az új időpontfoglaló esetében nincs, vagy legalábbis nem látszik, hogy lenne háziorvosi közreműködés. De még mindig kevesebb meló a háziorvos számára az, hogy kap egy listát, amit végignéz, és bejelöli rajta azokat, akiknek valamelyik vakcina ellenjavallt, mint az hogy végighívogatja az összeset. Egy tudományos-fantasztikus párhuzamos valóságban legalábbis így működik.

Digilugu

Ezt tudományos-fantasztikus párhuzamos valóságot úgy hívják, hogy Észtország.

Kedves balti nyelvrokonainknál – akik állítólag nagyon büszkék erre a nyelvrokonságra, pedig épp összehasonlíthatatlanul menőbbek nálunk – a digitalizáció elképesztően előrehaladott állapotban van. Az integrált egészségügyi rendszerük tárolja az összes páciens adatait – természetesen a megfelelő adatkezelési , -védelmi és -biztonsági garanciák mellett –, így például ha valaki mondjuk balesetet szenved, akkor az őt ellátó orvosnak elég, ha becsipogja a személyi igazolványát ahhoz, hogy lássa, a betegnek van-e gyógyszerallergiája, szed-e épp gyógyszert, milyen a vércsoportja, vagy esetleg terhes-e.

Észtországban az oltáskampány is ebben a keretben szerveződik. Mivel az oltás önkéntes, jelentkezni az észteknél is kell rá, de erre nincs külön oldal, ami külön adatbázis épít, hanem a digilugu nevű páciensportálra belépve lehet oltásra jelentkezni. A kockázati csoportok is ez alapján a központi nyilvántartás alapján határozták meg: elmúlt öt év kiállított számlái és felírt gyógyszerei alapján minden egyes háziorvos számára elküldték az általuk összeállított listát a kockázati csoportokról, amit a háziorvosoknak át kellett nézniük és szükség esetén korrigálniuk, a kockázati csoportba tartozó idősekkel pedig nekik kellett telefonon megbeszélniük az oltást.

 

Mindenki más az egészségügyi oldalra belépve tud az oltásra jelentkezni: amennyiben az oltási tervnek megfelelően már elérhető számára az oltás, választhat az elérhető vakcinák és az elérhető helyszínek között (az észtek az egészségügyi és szociális dolgozókkal kezdték, az idősekkel és a frontvonalban dolgozókkal folytatták, májustól szeretnék mindenki számára elérhetővé tenni az oltást).

Bár Magyarország egészségügyi ellátása világ jobbik felébe – sőt jobbik harmadába – tartozik a Healthcare Access and Quality Index (az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének és minőségének indexe) szerint, az észt modelltől – legalábbis a digitalizációt tekinve – még fényévekre vagyunk. A koronavírus-járvány azonban kikényszeríteni látszik néhány kézenfekvő megoldást, és lehet hogy az egészségügy átfogó reformjának halaszthatatlansására is jobban ráirányítja a kormány figyelmét. 

A járvány kellett ahhoz, hogy a gyógyszer kiváltásához ne kelljen kinyomtatott papír,

 

hiszen a papíron szereplő információ eleve ott volt a „felhőben”. Az oltásra való online időpontfoglalás is előrelépésnek tűnik – napokon belül kiderül, mennyire működik. Az uniós helyreállítási alapból származó pénz egyhatodát – 983 milliárd forintot – Magyarország az egészségügyre költené – mint az kiderül a társadalmi vitára bocsátott „Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéből”, és abban a kórházreform mellett többek között a digitalizáció is fontos szerepet játszik. Bízzunk benne, hogy a piaci tudás is szerepet játszik majd a megvalósításában.

 

A szerző fordulatos pályafutása során dolgozott callcenterben is. Olvass még Renczes Ágostontól az Azonnalin! Vitáznál? Írj!

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől
Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek