+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 10. szombat, 10:10
Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kikről is van szó?

A márciusi izraeli választások hasonló eredményre vezettek, mint a megelőző négy:

 

se a Netanjahu-párti jobboldali blokk, se a vele szemben álló, nagyon heterogén tábor nem szerzett egyértelmű többséget.

 

Noha a jobboldali pártoknak együttesen többségük lenne, de nem mindegyikük támogatja, hogy Netanjahu folytassa kormányfőként.

 

Különösen az oroszajkúakat képviselő Otthonunk Izrael párt ellenzi ezt – a párt azonban cionista és arabellenes, azaz a Netanjahu-ellenes tábborral, ahol arabok és baloldaliak is ülnek, szintén nem fogna össze szívesen. Az eddigi előrehozott választásokra is azért volt szükség, mert az Avigdor Lieberman vezette alakulat nem akar Netanjahu mögé beállni: egyrészről magával a likudos politikussal van gondjuk, másrészről pedig a Netanjahu mögötti askenázi és szefárd utraortodox pártokkal. Lieberman ugyanis cionista, de szekuláris Izraelt akar, azaz az utraortodoxok számos előjogát – például, hogy nem kell katonának állniuk, de állami szociális segélyt kapnak – felszámolná.

 

Netanjahu a héten kormányalakítási megbízást kapott – de a természetes szövetségeseivel együtt a 120 fős parlamentben csak 52 mandátuma van. Akikre biztosan számíthat, az a szefárd utraortodox Sasz-párt, az askenázi ultraortodox Tóra Zsidóság és a keményen szélsőjobboldali kispártokat tömörítő Vallásos Cionisták-koalíció.

 

Ahhoz, hogy meglegyen a 61 mandátum, szüksége lehet két másik, szintén jobboldali pártra: a cionista Jaminára és a Likud-szakadár Új Reményre.

 

Netanjahunak ugyanis minden mandátum számít. Ez már a választásokon is megmutatkozott, amikor sikeresen érte el, hogy a szélsőjobboldal szavazatai ne vesszenek el, hanem szintén mandátumot eredményezzenek. Az ő javaslatára álltak össze ugyanis szélsőséges pártok Vallásos Cionisták néven – a pártszövetség végül 6 mandátumot szerzett. Noha mindannyian Netanjahu mellett vannak, a szövetség egyes tagjai annyira radikálisak, hogy mások viszont miattuk nem állnának Netanjahu mellé.

 

A Vallásos Cionisták színeiben szerzett ugyanis mandátumot a Kah-mozgalom egyik híve is. Itamar Ben Gvir az Otzma Yehudit, azaz Zsidó Erő párt elnöke. A párt azon Kah-mozgalom utódja, amelyet Izraelben is mint szélsőjobboldali, terrorista mozgalmat tiltottak be, de az Egyesült Államok vagy az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván. Netanjahu ugyan megígérte, hogy az Otzma Yehudit nem kap miniszteri tárcát, de még ez az egy mandátum is szükséges lehet neki.

 

ITAMAR BEN GVIR FIATALON A TERRORSZERVEZETKÉNT SZÁMON TARTOTT KAH-MOZGALOM TAGJA VOLT, ZSIDÓ ERŐ PÁRTJÁVAL ENNEK SZELLEMISÉGÉT KÉPVISELI. FOTÓ: OTZMA JEHUDIT / FB

 

A Kah-mozgalmat (a Kah annyit jelent, hogy „Így“) egykoron egy brooklyni ortodox rabbi alapította. Meir Kahana már a hatvanas években New Yorkban megszervezte a Zsidó Védelmi Ligát, amely gyakorlatilag

 

egy zsidó neonáci szervezet volt, és akár erőszakosan akarták védeni a zsidó közösséget.

 

Mivel azonban ez fajelmélettel és főleg arabellenességgel társult, nem csupán védelemről, de támadásokról is szó volt. A mozgalom egyik híve terrortámadást követett el 1994-ben Hebronban palesztínok ellen, 29 ember vesztette életét a támadásban – ezután lett a párt Izraelben betiltva.

 

MEIR KAHANA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN SZERVEZTE MEG ELŐSZÖR A CIONISTA SZÉLSŐJOBBOLDALI SZERVEZETÉT. AMIKOR BEKERÜLT AZ IZRAELI PARLAMENTBE, MINDEN KÉPVISELÖ KIVONULT A BESZÉDEI ALATT. FOTÓ: DAVID SECURITY / FB

 

Maga Kahana rabbi 1984-ban mandátumot szerzett az izraeli parlamentben, de beszédei alatt valamennyi másik zsidó párt képviselői mindig kivonultak az ülésteremből. Zsidó rasszizmust képviselt, valamennyi nem zsidó elemet elüldözte volna Izraelből, és a liberális demokrácia helyett vallási diktatúrát akart volna bevezetni. Uri Avnery izraeli író

 

„zsidó nácinak” nevezte Kahanát. 1988-ban ki is zárták a pártot a választásokról.

 

Kahana 1990-ben gyilkosság áldozata lett: New Yorkban egy arab megölte, de a tettest végül mégis felmentették, mert nem volt bizonyítható a részvétele.

 

A Kah-mozgalom azonban 1994-es betiltása után is megmaradt – mármint a szellemisége. Ezt képviseli a 2013-ban alapított Zsidó Erő párt. A párt elnöke, Itamar Ben Gvir szentnek tartja Kahana rabbit, és az ő szellemiségében követeli minden nem zsidó – azaz nem csak a muzulmánok, de a drúzok és keresztények – kitelepítését. Bár később ezt úgy módosította, hogy „csak” azokat kéne kitelepíteni, akik nem lojálisak a zsidó államhoz. Gvir maga is fiatalon tagja volt a Kah-pártnak. Ezzel amúgy nincs egyedül, mert Avigdor Lieberman is Kah-párti volt kezdetben.

 

A Zsidó Erő parlamenti megjelenése ellen az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó lobbiszervezet is tiltakozott, szerintük a párt ellentétes mindazon értékekkel, amelyeken Izrael alapszik. Netanjahu azonban nem tud a pártról lemondani, amely gyakorlatilag Netanjahu-pártibb még a Likudnál is. Gvir például azt mondta, hogy ők csak akkor csatlakoznak egy kormányhoz, ha az azonnal megszünteti – bár nem derült ki, hogyan – a Netanjahu ellen korrupciós vádak miatt folyó büntetőeljárásokat.

 

Nem csak Gvir az egyetlen problematikus személy a Vallásos Cionisták koalícióján belül. Avi Maoz a homofób Noam párt (azaz Könyörület párt) elnökeként szerzett szintén mandátumot. Maoz ellenzi a melegeket, de azt is, hogy a nők katonák lehetnek Izraelben. Maoz szerint

 

a melegek, a reformzsidók és a baloldaliak ugyanazt jelentik a mai zsidóságra, mint egykoron a nácik.

 

AVI MAOZ A HOMOFÓB KÖNYÖRÜLET PÁRTOT KÉPVISELI A KNESSZETBEN. FOTÓ: NAOM / FB

 

A Naom-párt mögött Tzvi Tau csodarabbi áll, aki a jeruzsálemi Har Hamor-jesivát vezeti, és főleg keményen homofób véleményéről ismert az izraeli közéletben.

 

A Kah-utód Zsidó Erő és a homofób Könyörület önerőből nem tudna bejutni a parlamentbe, 2019-ben és 2020-ban is elhasaltak a 3 százalékos bejutási küszöbön. Azzal azonban, hogy

 

Netanjahu összeterelte őket a valamivel nagyobb, de szintén szélsőjobboldali Nemzeti Unióval, mandátumokhoz jutottak – és egy új Netanjahu-kormány éppen az ő szavazataiktól is függhet.

 

A két szélsőséges törpepárt már túl is van az első parlamenti botrányán. A csütörtöki holokausztmegemlékezésen a zsidóerős Gvir is beszédet tartott, ami ellen tiltakozásképpen az egyik arab képviselő kivonult. Gvir erre azt mondta, hogy az arab képviselők mind terroristák. A Könyörület-párti Maoz pedig szóváltásba keveredett az egyik meghívott vendéggel, akinek azt mondta, hogy

 

„kár, hogy nem égették el a maga szüleit [a nácik]”.

 

Közben Netanjahu folytatja a szövetségeskeresést. Csütörtökön már találkozott Naftali Bennettel, a szélsőjobboldali Jamina-párt vezetőjével, aki nem része a Netanjahu-párti blokknak, de kész egy jobboldali kormányt támogatni – bár elképzelhető: éppen azzal a feltétellel, hogy azt ne Netanjahu vezesse. Netanjahuéknak – beleértve a két említett szélsőséges pártot – azonban a Jaminával közösen is csak 59 mandátumuk lenne. Azaz a Likud-szakadár Gideon Szaarra is szüksége lehet: a politkus Új Remény pártja azonban éppen azért vált le egykoron a Likudról, hogy megbuktassa Netanjahut.

 

NAFTALI BENNETT JAMINA PÁRTJA IDEOLÓGIAILAG NEM ÁLL MESSZE A LIKUDTÓL, DE A POLITIKUS CÉLJA NETANJAHU BUKÁSA LEHET. HA NEM ÁLL ODA NETANJAHU MELLÉ, AKKOR MEGINT ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSRA LESZ SZÜKSÉG. FOTÓ: NB / FB

 

Ha Netanjahunak nem sikerült kormányt alakítani, akkor erre más politikus is felkérést kaphat. Azonban egy Netanjahu-ellenes blokk annyira heterogén, hogy még nehezesebben képzelhető el az összefogás, azaz ebben az esetben ősszel ötödszörre is előrehozott választásokra kerülhetne sor két éven belül. A helyzetet az is bonyolítja, hogy az arab pártok is megosztottak. Az iszlamista Raam-párt például ideológiailag éppen azon zsidó szélsőjobboldalhoz áll a legközelebb, amellyel viszont a palesztinkérdés miatt mégsem tudna összefogni. Maga a Likud azonban – amelynek számos arab szavazója is van – nem zárkózna el az arab képviselőktől sem.

 

NYITÓKÉP: Otzma Yehudit-plakátok a márciusi választásokra / OY, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás