+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. január 15. péntek, 17:48
A német törvényhozásban úgy kell berendezkedni a faxtalan életre, hogy közben a kormány még mindig 900 faxgépet használ. Az ősi technológiát 2020-ban sem érdemes teljesen leírni, biztonságosabb is lehet, mint az e-mail

Miközben Németországban mindenki azzal van elfoglalva, hogy vajon ki kerül majd szombaton a CDU élére, csütörtökön csöndben a német parlamentben, a Bundestagban történelmi intézkedést hoztak:

 

a 2021 szeptemberében megválasztandó következő parlamentben nem lehet majd faxolni.

 

A döntést egész pontosan a Bundestag egyik testülete, a Bölcsek Tanácsa hozta – itt hosszú politikai múlttal kell rendelkezni a tagsághoz, és a feladata az, hogy a Bundestag mindennapi, gördülékeny munkájához biztosítsa a feltételeket.

 

A faxolás – vagyis hogy a dokumentumaink továbbítását, beolvasását és nyomtatását az erre kitalált, telefonvonalat használó faxkészülék segítségével oldjuk meg – az 1970-es évektől lett népszerű: az Egyesült Államokban például alig egy évtized alatt 30 ezerről 300 ezerre nőtt a lakosság által használt faxkészülékek száma.

 

Aztán az e-mail és a modern nyomtatók elterjedésével a fax szépen lassan kiszorult a magánéletből és a munkahelyekről – már ahol. A német jobboldali liberális Szabad Demokraták (FDP) például megkérdezték, hogy az Angela Merkel vezette CDU/CSU-SPD-kormány tulajdonképpen mennyi faxkészüléket is használ a munkája során:

 

a tavaly októberi válaszból kiderült, hogy több, mint 900-at.

 

Különösen nagy a faxok iránti rajongás az SPD-s Heiko Maas vezette Külügyminisztériumban, ahol tavaly októberben még több, mint 200 fax üzemelt, de az úgyszint SPD-s Hubertus Heil Munkaügyi Minisztériuma sem volt sokkal lemaradva 135 aktív készülékkel. A dobogó alsó fokára az SPD-s Olaf Scholz vezette Pénzügyminisztérium fért fel 130 faxgéppel.

 

Hogy a kormányban azóta visszaszorultak-e a kőkorszakinak nevezhető készülékek, nem tudni, az viszont biztos, hogy a Bundestagban be kell rendezkedni a leendő kormánytagoknak is a faxtalan életre.

 

Vannak persze, akik ennek örülnek: az FDP parlamenti titkára, Marco Buschmann például úgy kommentálta a Bölcsek Tanácsának döntését, hogy „a Bundestag megérkezett a 21. századba!”. Van azonban olyan is, aki bosszankodhat a faxok eltűnése miatt: a Die Linke színeiben politizáló Cornelia Möhring viccesen arra panaszkodott, hogy ő éppen csak megtanult faxolni, és tessék, erre kivezetik a faxokat a parlamentből.

 

A faxkészülékeket egyébként azért tartják meg világszerte több állami intézményben és irodában, mert megfelelő körülmények és óvintézkedések mellett biztonságosabban lehet rajtuk kommunikálni, mint online csatornákon keresztül – de azért közel sem feltörhetetlenek.

 

NYITÓKÉP: BrokenSphere / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás