Mi lesz a CDU-val Merkel távozása után?

Angela Merkel 16 év után otthagyja a politikát, amivel nemcsak pártját, hanem a német politikát is alaposan felforgatta. De mire lehet képes Merkel nélkül a CDU/CSU? Kik voltak eddig a Merkel-párt szavazói? És miért okoz óriási problémát Merkel hiánya a CDU-nak? Egy új tanulmányból mindez kiderül.

Pár nappal a szeptember 26-án esedékes német választások előtt úgy néz ki, hogy a 16 évnyi hivatalban töltött idő után távozó Angela Merkel kancellár jobbközép pártjának, a CDU-nak a klasszikus konzervatívok mellett korábban számos más választói csoportot is sikerült bevonzania, akik most fájóan hiányoznak a történelmi mélyponton lévő pártnak.

Az adatok szerint kifejezetten ilyen szavazói voltak a nők, illetve az idősebb korosztály, de a centristák körében is népszerű volt a CDU.

Az adatok szerint egyetlen ok miatt szavaztak korábban ezek a csoportok a CDU/CSU-szövetségre, méghozzá korábbi kancellárjelöltjük, Angela Merkel miatt.

Merkel ugyanis ritkán mondott olyat, amivel megsértett volna bárkit, így nehéz volt őt nem kedvelni, sokan támogatták, akik egyébként nem szavaztak volna a CDU-ra – összegzi a Politico brüsszeli kiadásának Marcel Dirsus, a Kieli Egyetem politikatudományi munkatársa, hogy miért esett vissza az uniópártok támogatottsága Merkel visszavonulása miatt. Dirus emellett kifejtette, számos okból a 16 évig kancellári posztot betöltő Merkel volt a tökéletes centrista politikus.

Hogy Merkel személye mennyire összeforrt a párttal, jól mutatja, hogy a közvéleménykutatók szerint az uniópártok minden harmadik szavazója kifejezetten Merkel miatt voksolt rájuk,

akik most helyettük a közvélemény-kutatásokat 5 százalékponttal vezető, a korábban már többször temetett szociáldemokrata SPD és más pártok felé fordulnak a most vasárnapi voksolás előtt. A CDU/CSU mostani kancellárjelöltje, a CDU elnöke, egyben az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, Armin Laschet ugyanis egyelőre elég népszerűtlen, így kérdéses, vissza tudják-e szerezni Merkel eddigi támogatói bázisát.

Sok múlik az idős nők szavazatán

A 2005-ben első női kancellárnak megválasztott, később számos alkalommal a világ legnagyobb hatalmú nőjeként aposztrofált vezető különösen az idő női szavazók között hasított nagyot.

2017-ben pártja 6,3 százalékkal kapott több szavazatot a női voksolók körében: a pártra ekkor a szavazók 27 százaléka szavazott, de a 70 feletti nőknél ez az arány már 40 százalék volt.

Rajtuk kívül még testvérpártjuk, a mindössze Bajorországban induló Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) erős az idősek körében. Azonban az augusztusi és szeptemberi közvélemény-kutatások szerint ez a választói csoport már eltávolodott a korábban Angela Merkellel fémjelzett CDU-tól; a Politico elemzése szerint kancellársága kezdete óta először van több férfi szavazója a pártnak, mint nő.

Mint arra a lap emlékeztet, a német választók többsége 50 év feletti – csaknem 23 millió voksoló, mintegy 38 százalék –, közöttük pedig egyértelműen többségben vannak a nők.

Ráaádásul – ahogyan az a világ más részein, így Németországban is – az idősek választási aktivitása is magasabb szokott lenni,

így kifejezetten rossz hír az uniópártoknak, hogy ebben a kulcsfontosságú választói csoportban elpárolgott a párt korábbi hatalmas előnye. A legutóbbi Bundestag-választás alkalmával a 60-69 éves korosztály 80 százaléka ment el szavazni, ezzel a legmagasabb részvételi arány az ő korosztályuké volt, míg a legkevesebben a legfiatalabb 18-29 évesek közül mentek el kiválasztani a számukra legszimpatikusabb jelöltet.

Lemaradtak a szocdemek mögött

A Politico felmérései szerint augusztus vége előtt a

most 25 százalékon álló SDP átvette a vezetést a CDU/CSU-tól, akiket a legfrissebb adatok szerint 22 százalékon mérnek.

Ezzel legalább már nincsenek 20 százalék alatt; a szeptemberben ugyanis voltak olyan felmérések, amik 18-19 százalékpontra tették a CDU/CSU-t. Harmadik helyen a történelmük során első kancellárjelöltjüket állító Zöldek szerepelnek 16 százalékkal, a lezárásellenességet remekül tematizáló jobboldali-liberális FDP-t és a szélsőjobboldali AFD-t 11-11, a szélsőbaloldali, a NATO-ellenességéről is híres Die Linkét pedig 6 százalékra mérik a lap által összesített közvélemény-kutatások.

A Politiconak nyilatkozó politikai elemző, Peter Matuschek szerint egyértelműen látszik négy évvel ezelőtthöz viszonyítva a CDU problémája a mozgósítással, amely szerinte egyértelműen a jelöltjükhöz köthető.

A Forsa közvéleménykutató cég által végzett kutatás szerint

a korábbi CDU-szavazók 43 százaléka ugyanis Laschetet nevezte meg a politikai formációtól való elpártolása okaként,

míg 29 százalékuk a párt közelmúltbeli irányvonalát. Így nem meglepő, hogy a választások előtt pár nappal Laschet és a CDU egy teljes kampányeseményt építettek arra, aminek a lényege mindössze annyi volt, hogy Laschet találkozott Angela Merkellel.

Az adatok alapján a korábban Merkel személye miatt az uniópártokra szavazó németek jelentős részét az SDP kancellárjelöltje, Olaf Scholz jelenlegi alkancellár és pénzügyminiszter nyerhette meg magának,

aki kampánya mellett a három kancellárjelölti vitán is magát Merkel eddigi határozott, pragmatikus vezetési stílusának folytatójaként pozícionálta.

Ugyanakkor mint minden közvélemény-kutatás, ez is csak egy pillanatfelvétel, és a vasárnapi választásokig még sok víz lefolyhat a Rajnán: a CDU például idén Szász-Anhaltban úgy nyerte meg simán a tartományi választást a szavazatok 35 százalékát bezsebelve, hogy előtte mindössze 27 százalékra mérték, amivel megállították az év eleji bukássorozatukat. Így sokat számít majd, hogy az utolsó napokban hogyan győzi meg Laschet Merkel korábbi szavazóit, hogy ő a merkeli örökség utódja. 

Hiába vezet Scholz, még nem lefutott a mérkőzés

Ugyanakkor ha a közvélemény-kutatások eredményeiből indulunk ki, a német választási rendszer miatt még akkor sem biztos, hogy Olaf Scholz és az SPD a valószínűsíthető választási győzelmükkel (jelenleg hibahatáron belül van az SPD és a CDU/CSU) a kancellári széket is megszerzik.

Ugyanis jelenleg úgy tűnik, a királycsináló szerepben a jobboldali-liberális FDP és vezetőjük, Christian Lindner lesz,

jelenleg ugyanis nehezen elképzelhető egy olyan kormány, amiben a liberális párt nem kapna szerepet.

A közvélemény-kutatások, illetve a pártok vezetőinek korábbi nyilatkozatai alapján két kormánykoalíció valószínűsíthető:

• Az ún. közlekedésilámpa-koalíció, amit az SPD piros, az FDP sárga és a Zöldek zöld pártszínjei miatt hívnak így;
• illetve a Jamaika-koalíció, amiben a fekete CDU/CSU-szövetség mellett a Zöldek és az FDP venne részt.

Elméleti esélye van egy piros-zöld-vörös, azaz egy SPD-Zöldek-die Linke-koalíciónak, de vélhetően így nem lenne meg a többség az új kormánynak.

Ugyanúgy csak elméleti esély van Mickeyegér-koalíciónak (vagy Deutschland-koalíciónak) nevezett koalícióra, hiszen fekete uniópártok, piros SPD és sárga FDP között olyan ideológiai törésvonalak vannak, amik miatt nehezen elképzelhető, hogy meg tudnának állapodni, ahogyan ugyanezen okokból a Kenya-koalíció is csak feltételes módban létezik (fekete uniópártok, piros SPD, zöld Zöldek).

Emellett Armin Laschet, az uniópártok kancellárjelöltje és a CDU elnöke még korábban jelezte: juniorpartnerként nem lenne hajlandó belépni egy kormánykoalícióba.

Ugyanakkor a Christian Lindner vezette FDP már többször is kijelentette:

az FDP nem kér Olaf Scholzból és az SPD-ből, és inkább Armin Laschettel és a CDU/CSU-val kormányoznának közösen,

de ebből még nem következik, hogy a Jamaika-koalíció meg is valósul, hiszen az is elképzelhető, hogy a Jamaika-koalíció megvalósulását 2017-ben egyszer már megdöntő Lindner csak így próbál jobb tárgyalási pozíciót kiharcolni Scholzéktól, mivel Lindner már korábban bejelentette, hogy mi az ára, ha pártját valaki be akarja venni egy új kormányba: Lindner a Merkel-érát lezáró új szövetségi kormányban pénzügyminiszter akar lenni.

De miért ilyen igazalmas az idei Bundestag-választás? Mi lesz Németország sorsa a Merkel-éra után? És milyen jövőt képzelnek el Németországnak a pártok? Olvasd el a témában írt korábbi cikkeinket és elemzéseinket!

CÍMLAPKÉP:Tobias Koch / CDU, Facebook