+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. január 7. csütörtök, 13:04
Egy napja történt, hogy Trump-szimpatizánsok behatoltak az amerikai törvényhozás épületébe, a közvélemény-kutató cégek máris jól jártak: lehet kérdezni az állampolgárokat az eseményről. A számok azt mutatják, hogy az amerikai társadalom megosztott.

Január 6-án szerdán, miközben a Szenátus és a Képviselőház közösen ülésezett, hogy felnyitva az államok által elküldött választási tanúsítványokat, elfogadják az elektori kollégium elnökválasztásról szóló döntésének eredményét, Donald Trump hívei – mármint azok, akik nem hajlandók elismerni a választás eredményét –

 

megostromolták a Kongresszust.

 

A rendbontókat végül sikerült kiszorítani az épületből. Az események során négy ember halt meg, többen megsérültek.

 

Az ostrom apropóján a YouGov 1367 regisztrált szavazó részvételével felmérést készített, amelyből az látszik, hogy

 

a megkérdezetteknek majdnem kétharmada, pontosabban 62 százalékuk az amerikai demokrácia minőségére nézve veszélyesnek tartotta a szerdai eseményeket.

 

A kutatás során olyan regisztrált szavazókat kérdeztek, akik hallottak az eseményekről, véleményük van róla és hajlandóak voltak nyilatkozni.

 

A közvélemény-kutatás során rákérdeztek a szavazók pártpreferenciájára is: a demokraták hatalmas többsége (93 százalékuk) gondolta veszélyesnek a Kapitólium ostromát, de még a magukat egyik párthoz sem sorolók enyhe többsége (55 százalékuk) is hasonlóan vélekedett. A republikánus szavazók viszont homlokegyenest másképp látják a szerdai eseményeket: csak egynegyedük (27 százalék) gondolta azt, hogy a demokráciára veszélyes esemény történt szerdán, kétharmaduk (68 százalék) úgy látja, hogy nem.

 

A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy azok a szavazók, akik úgy gondolják, hogy a november 3-i elnökválasztás során választási csalások történtek, inkább hajlanak arra, hogy elfogadják a Kapitólium-ostromlók akcióját. Konkrétan

 

a választási csalásban hívők 56 százaléka szerint jogos volt az ostrom.

 

 Az események felelőse tekintetében viszont megoszlanak a vélemények.

 

az összes válaszadó több mint fele (55 százalék) szerint a leköszönő elnök, Donald Trump a felelős a történtekért,

 

míg 42 százalékuk szerint maguk a kongresszusban ülő republikánusok is, mert ők előzetesen azt nyilatkozták, hogy nem fogják elfogadni az elektori szavazatok eredményét. A megválasztott elnök, a demokrata Joe Biden inkább a republikánus szavazók körében felelős: Bident 52 százalékuk okolja a helyzet eszkalálódásáért. Saját kedvencüket, Donald Trumpot csupán 28 százalékuk, míg a republikánusokat csak 26 százalékuk tartja felelősnek.

 

A válaszadók megosztottak voltak abban a kérdésben is, hogy az ostromlók minek tekinthetők: patriótáknak, szélsőségeseknek, vagy terroristáknak?

 

A válaszadók kicsit több mint fele (52 százalékuk) szerint a szélsőséges kifejezés alkalmazható az ostromlókra,

 

49 százalékuk pedig a belföldi terrorista kifejezést sem tartja indokolatlannak az esetükben. 41 százalékuk pedig a sima bűnözőt tartja elfogadhatónak. Patriótának viszont az összes válaszadók csupán 15 százaléka tartotta a szerdai eseményben résztvevőket, azonban ez az arány emelkedik az elkötelezett republikánusok (a válaszadók 30 százaléka) és azok körében, akik szerint választási csalás történt november 3-án (a válaszadók 40 százaléka).

 

NYITÓKÉP: Flikcr / Thru_the_Glass

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás