+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Dercsényi Dávid
2021. január 7. csütörtök, 12:49
Súlyos következményei lehetnek Trumpra nézve, hogy felhergelte a Kongresszus épülete előtt tüntető tömeget. Bukhatja a szokásosnak mondható kegyelmet is, rengeteg peres eljárás várhat rá, és sok republikánus szenátornak is elege van belőle. Vermes Ádám Amerika-szakértő az Azonnalinak.

Puccskísérletnek tekinthető a Kongresszus szerdai ostroma, mondja az Azonnalinak Vermes Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa, Amerika-szakértő. Az ostrom mögött ugyan nem állt Donald Trump,

 

de felelőssége van abban, hogy az ostromot megelőző tüntetésen felhergelte az embereket

 

azzal, hogy elismételte eddig nem igazolt vádjait az elcsalt elnökválasztásról.

 

Későbbi megszólalásaiból is az derült ki, alapvetően nem ítéli el a rendbontókat, megérti őket, mondja Vermes, a Twitter törölte is egy erről szóló posztját. Addig azért Trump nem ment el, hogy ne szólította volna fel a tiltakozókat arra, hogy menjenek haza, és legyenek békések – ezeket megtette.

 

Azonban mint kiderült, a Nemzeti Gárdát nem az elnök, hanem Mike Pence alelnök mozgósította, aki a törvényhozás feje is, ebbéli minőségében léphetett – erről egyébként vita alakult ki, Pence-nek jogában állt-e ez.

 

Pedig Trump feladata lett volna megvédeni a törvényhozás épületét

 

– mondja Vermes. Képzeljük el például, hogy a tömeg betör nálunk a Parlamentbe, és csak az Országgyűlési Őrség néz szembe a rendbontókkal, a rendőrség nem – valami ilyesmi zajlott le Washingtonban is.

 

Elvileg a Washington DC-ben állomásozó Nemzeti Gárdát csak az elnök mozgósíthatná, de nézőpont kérdése, hogy Trump akadályoztatva volt-e, mert eltűnt, nem volt elérhető, legfeljebb tweetelt hosszú ideig – az Alkotmány nem fogalmaz erről egyértelműen. Arról is volt vita korábban, hogy vajon Pence érvényteleníthet-e elektori szavazatokat, megakadályozandó Biden választási győzelmét.

 

Az is felmerült, hogy vajon most érvénybe léptetik-e az Alkotmány 25. módosítását, így alkalmatlanság miatt leváltva az elnököt, vagy a Képviselőházban a Demokraták benyújtják-e az impeachmentet. Ez utóbbi meg fog történni Vermes szerint, a Demokrata többségű Képviselőházon – megint – átmehet az impeachment. A kérdés az, a Szenátusban megkaphatja-e a szükséges kétharmados támogatást az eljárás – erre van esély, tekintve, hogy

 

sok republikánus szenátornak lett most elege Trumpból,

 

mondja Vermes.

 

Az alkalmatlanságot az alelnök vagy a kabinet többsége mondhatja ki, akár erre is lehet esély Vermes szerint. Így

 

szimbolikus jelentőségű lenne, hogy az elnök nem magától adja át a hatalmat, hanem lemondatják.

 

Sikeres impeachmentre még nem volt példa az amerikai történelemben, Richard Nixon valószínűleg belebukott volna a Watergate-ügy miatt 1973-ban, de lemondott, és az alelnöke, Gerald Ford kegyelmet adott neki. Trump esetében a lemondás eddig is csak elvi opció volt, Pence adhatna neki kegyelmet a következő két hétben. A másik ilyen eljárás pedig elbukott, Bill Clintont a Monica Lewinsky-ügy miatt végül 1999-ben felmentették.

 

Ha Trump átadja a hatalmát, rá is elnöki kegyelem várhat az ellene folyó ügyekben, legalább is ez a hagyomány. De lehet, hogy ezek után Biden nem ad neki kegyelmet, vélekedik a szakértő. A kegyelem ráadásul csak szövetségi ügyekre vonatkozik, tehát az államok szintjén folyó perekre nem, és könnyen elképzelhető, hogy emiatt Demokrata vezetésű államok megindítanák a Trump elleni jogi eljárásokat, ami után

 

évekig járhat majd bíróságokra.

 

Az ostrom rámutat az amerikai társadalom megosztottságára, mondja Vermes, arra, hogy Trumpnak vannak olyan hívei, akik nem riadnak vissza az erőszaktól, és egy ilyen komoly, négy halálos áldozatot követelő zavargástól sem. A Republikánus Párt elitje elhatárolódik ettől, még a trumpista politikusok is. Az más kérdés, hogy a trumpista szavazókban hogy ülepedik le mindez, egy részükben,

 

a keménymagban megerősítéként fog szolgálni, hogy vannak, akik nem hagyják, hogy úgy maradjon a szerintük „elcsalt választás” ügye,

 

és elmennek a végsőkig. Másokat, korábbi republikánus szavazókat pedig el fogja idegeníteni a párttól ez az incidens.

 

NYITÓKÉP: Donald Trump / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás