+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2020. december 31. csütörtök, 08:08
2000. december 31-én a TV2 akkori elnöke, Pintér Dezső besétált saját csatornájának egyik stúdiójába, hogy pezsgővel a kezében iránymutatást adjon minden magyarnak a 2001-es évre. A beszédét a rengeteg közhely kortalanná teszi, furcsa módon mégis sokat megmutat abból, milyen hely volt Magyarország az ezredforduló környékén.

Önmagában van egy diszkrét bája annak, hogy egy kereskedelmi televízió vezetője úgy érzi, újévkor pont az ő köszöntőjére van szüksége egy országnak. Elsőre akár azt is hihetnénk, hogy itt egyszerűen egy kissé megalomán topmenedzser tolta túl a biciklit – valószínűleg azonban

 

maga Pintér sem volt tisztában azzal, hogy amit 2001-ben a TV2 képernyőjén alkotott, az örök. 2021-ben, 20 évvel a beszéd születése után visszanézve pedig maga a történelem.

 

De nézzük, miről is van szó:

 

 

De ki ez az ember?

 

Pintér Dezső a kilencvenes évek végének és a kétezres évek elejének egyik kereskedelmi tévés topmenedzsere. 1997-ben az ő köszöntőjével indult el a TV2, három nappal a konkurens RTL Klub tesztadása előtt. A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején, mikor még a lakossági internetezés gyerekcipőben járt,

 

a média világában a Pintérhez hasonló tévés menedzserek jelentették a tápláléklánc csúcsát.

 

Pintér egy munkatársa szerint ő volt az, aki kifelé reprezentálta a csatornát, és a politikával is tartotta a kapcsolatot – tulajdonképpen a NER előtti kereskedelmi televíziózás Vaszily Miklósa, csak ő nem döntött be komplett szerkesztőségeket, mint utódja a TV2 élén. Pintér 2004-ben távozott a csatorna éléről, az akkor még létező Heti Válasz szerint nem függetlenül attól, hogy a kétezres évek nagy brókerbotrányához, a Kulcsár-ügyhöz is lehetett köze.

 

Álmodjunk merészen jövőről, hazáról

 

Pintér 2001-es újévi köszöntúje azért tökéletes, mert a benne szereplő közhelycunami teljesen kortalanná teszi. Nézzük csak, hogyan fest a köszöntő évszám nékül!

 

„Boldog újévet [...] mindenkinek! A reményé, az örömteli várakozásé ez a perc. Kívánom, hogy legyen egészségünk, és legyen erőnk a jóra. Álmodjunk merészen jövőről, családról, hazáról.

Nem csalatkozhat, aki a nemzet tehetségére és szorgalmára számít. Ha kezünket egymás felé nyújtjuk, csodákra vagyunk képesek. Mennyi rosszat legyőztünk már, hány megpróbáltatást hagytunk magunk mögött.

Ez a Föld mindenkinek hazája, aki itt él. Öregről, betegről, számkivetettről nem mondhat le senki. Vesztettünk már eleget, mindenkire szükség van. Így, együtt jelentünk igazi értéket. Bárhol éljen a világon, ragaszkodással gondolunk mindenkire, aki Arany János nyelvén szólal meg, és különös megbecsüléssel azokra az európai nemzetekre, amelyekkel talán nemsokára közös családot alkotunk. Boldog évezredet nagyvilág, boldog évezredet Magyarország! Isten éltessen mindnyájunkat.”

 

Egészség, remény, várakozás, haza, család, egymás felé kinyújtott kezek – ezek akár Schmitt Pál, Áder János, vagy bármelyik, szabadon választott köztársasági elnök újévi beszédének közhelyei is lehetnének. Az egyetlen kézzelfogható utalás a később, 2004-ben bekövetkezett EU-csatlakozásra vonatkozik, de magát az évet ebből sem lehet belőni pontosan.

 

Pintér persze 2000-ben olyat húzott, amit azóta sokan mások is megtettek már:

 

a konfliktustól való félelmében értéknyilvánítás vagy tényekre, történésekre való reflektálás helyett inkább a semmitmondást választotta.

 

Egy olyan országban, ami majdnem minden kérdésben végletesen megosztott, rátapintott azonban egy olyan dologra, ami máig képes összekovácsolni a magyar társadalmat: az európai integráció szeretetére (ezt még Orbán Viktor sem volt képes kiölni a magyarokból).

 

A kétezres évek lenyomata

 

Pintér köszöntője azonban a semmimondás mellett közvetett módon mégis sok mindent megmutat a kétezres évek Magyarországából.

 

+ A kertévék hatalmát. A kétezres évek elején a kereskedelmi tévék voltak a média- és hírfogyasztás alfái és omegái. Pintér Dezső jogosan érezhette, hogy szólnia kell a néphez:

 

az általa irányított televízió a korban valószínűleg nagyobb hatással volt a közízlésre és a politikára, mint mondjuk Mádl Ferenc köztársasági elnök.

 

+ Az Európai Unió áhítatát. A beszéd előrevetíti a 2003-as EU-csatlakozásról szóló népszavazás hangulatát (83 százaléknyi igen), és azt, ahogy a magyarok azóta is gondolkodnak az európai integrációról. Szeretik.

 

+ A kereskedelmi média viszonylagos függetlenségét. Bár a közéleti-politikai sajtónak Magyarországon mindig voltak politikai pártoktól függő részei,

 

a kétezres években a kereskedelmi média elsősorban a piactól, és csak másodsorban az államtól függött.

 

A NER kiépülése óta azonban elég csak kinyitni a Ripostot vagy megnézni a TV2 híradóját, a Tényeket, hogy meglássuk, milyen az, ha a politikai hatalom bulvárt is szerez magának.

 

+ A kétezres évek hurráoptimizmusát. Az asztali számítógépek, a Windows XP és az első Orbán-kormány idején senkinek nem volt különösebb oka arra, hogy a világ dolgai miatt szörnyen rosszul érezze magát. Néhány aktivistán kívül akkor még nem sokan látták, hogy a klímaváltozás ekkora bajt fog okozni, ahogy azt sem láttuk előre, hogy Magyarország 2020-ra politikailag teljesen Európa perifériájára sodródik majd. Nem csodálkoznék, ha egy úgynevezett mai fiatal Pintér Dezső 2001-es, utánozhatatlan újévi beszédét csak annyival intézné el:

 

OK, boomer!

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás