+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István & Vass Csaba
2020. december 21. hétfő, 07:08
Kipróbáltuk a játékot, ami 2020-ban igazi felüdülés és hiánypótló a magyar játékpiacon. Mindig is szeretted Bukarestet? Foglald el! Kipróbáltuk az Előzd meg Trianont! társasjátékot.

Amikor először kinyitottuk a magyar fejlesztésű Előzd meg Trianont! társasjátékot, nagyon hamar, már a szabályok elolvasásakor kiderült, hogy itt bizony nem egy Monopolyval vagy egy egyszerű Catanhoz hasonló játékkal van dolgunk. Az Előzd meg Trianont! ugyanis nehézsúlyú versenyző.

 

A játék neve egyébként kicsit becsapós, hiszen nem is arra megy ki a játék, hogy egyben tudjuk tartani a történelmi Magyarországot, hanem

 

maximum arra, hogy egyben tudjuk tartani az Osztrák-Magyar Monarchiát – ez pedig azért egyáltalán nem mindegy.

 

Ezzel az erővel lehetne a neve Előzd meg a versailles-i békét! vagy az Előzd meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat! is. Az utóbbi egyébként a játék szempontjából még relevánsabb is lenne (később el is mondjuk, miért), de egyelőre ne akadjunk fent a részleteken.

 

De mi ez az egész?

 

A társasjáték mostani formájában (2019-ben az első kiadása jelent meg, amit azóta javítottak) a trianoni békeszerződés centenáriumának évében jött ki, tervezője és kiadója pedig Almási-Kecskés Konrád Gusztáv.

 

Ha egy mondatban kellene elmondanunk, hogy miről szól az egész, akkor azt mondanám, hogy

 

ez egy köralapú táblás játék, ahol egy Európát, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet ábrázoló térképen lehet háborúkat vívni és stratégiázni az első világháborúban még létező birodalmakkal.

 

A játékosoknak vannak flottái, lovassága, gyalogsága, tábornokai, szóval minden, ami egy rendes világháborúhoz kell, és van két dobókocka is, ami egy valamire való táblás társasjáték esetében szintén elengedhetetlen.

 

ÍGY NÉZ KI A HADSZÍNTÉR. TARTOMÁNYOK, KÜLÖNBÖZŐ SZÍNEKKEL JELÖLT ORSZÁGOK, A HADSEREGEKET MÉG NEM HELYEZTÜK FEL, AZ ÉPPEN FOLYAMATBAN VAN.

 

A dobozon található információk szerint a játékidő három és hat óra közöttire tehető, de – szerintünk – ha nem vagy hajlandó a társasjáték YouTube-csatornáján megnézni a játékszabályokról szóló videókat és ismertetőket, akkor legalább még másfél órád biztosan el fog menni azzal, hogy megértsd, mit is kell csinálnod, hogyan és mit kell lépned.

 

A hűbelebalázsoknak éppen ezért mindenképpen ajánljuk, hogy a játék kezdete előtt, és két Nem, nem soha! kiáltás között mindenképpen nézzék meg ezeket a videókat, amelyek – szerintünk – sokkal érthetőbben adják át a játékszabályokat, mint a játék honlapján leírtak.

 

Hogyan megy a játék?

 

Fontos elmondani azt is, hogy a játékmenetet lehet bonyolítani is olyan huncutságokkal, mint egy munkásforradalom előidézése az Orosz Birodalomban,

 

de mielőtt hungaroleninné avanzsálódnánk, nem árt megérteni az egyszerű játékmenetet.

 

Ugyan számunkra is rendkívül vonzónak tűnt, hogy legalább a játékban előidézzünk egy forradalmat, azért mégis csak maradtunk a szimpla játékmenetnél, ahol felosztottuk egymás között a térképet (két játékos esetében egyszerre több birodalmat is irányítanod kell). A történelmi hűség jegyében egyikünk a központi hatalmak, míg másikunk az antant országait vette magához. Ha párban játszik az ember, akkor ezt nem is lehet másképp.

 

A különböző országok különböző haderővel, diplomáciai befolyással és ipari erővel rendelkeznek, emiatt a játék elején már lehet cselezni, hogy melyiket választjuk –

 

mert bár dobog a szívünk az Osztrák-Magyar Monarchiáért, azért az Orosz Birodalom katonai szempontból ütőképesebb

 

a játék kezdetén, persze ez aztán változhat.

 

KOLLÉGÁNK ÉPPEN A NÉMET CSAPATOKAT PAKOLJA FEL A HADSZÍNTÉRRE.

 

A területekért folytatott harc természetesen többlépcsős, hadseregünket a birodalmak iparának erősségétől függően fejleszthetjük, arra pedig már a játék elején fény derült, hogy melyik országnak hova kell helyezni az ipari pontjait, amiket szintén lehet és kell is fejleszteni.

 

Természetesen a diplomáciai ügyességünkre is szükségünk van, hiszen ezáltal késlelteni tudjuk azoknak a játékban szereplő országoknak a hadba lépését (Románia, Bulgária, Görögország, Egyesült Államok), akik a játék (és egykor a világháború) kezdetén még nem tartoznak sehova.

 

A játékban konkrétabban az Osztrák-Magyar Monarchia, a Német Császárság, az Oszmán Birodalom, az Orosz Birodalom, a Francia Köztársaság és a Brit Birodalom közül lehet választani.

 

Aki pedig az Orosz Birodalmat választja, az automatikusan megkapja az Olasz Királyságot is, csak ki kell várnia, hogy 1915 tavasza legyen,

 

mert a valóságban az olaszok csak akkor léptek hadba.

 

Az idő körönként telik, így a játékba akkor lehet csak bekapcsolni a különböző országokat, amikor azok valóban beléptek a háborúba. Az Orosz Birodalom 1917 nyarán például meg is szűnik és eltűnik a térképről, leszámítva azokat a területeket, amelyeket az ellenségei elfoglaltak. A háborút a Német Császárság kezdi, ők ügyeskedhetnek elsőként, majd őket követik az angolok, az oroszok, a franciák, az osztrákok/magyarok, a törökök és az olaszok szépen sorban.

 

A diplomáciai ügyességünkre azért van szükség, mert bizonyos, a játék során szerzett befolyáspontjaink (minden országnak meghatározott befolyáspontja van, amelyet körönként kap) segítségével késleltetni vagy siettetni tudjuk, hogy a játék elején még semleges országok hadserege (bolgárok, románok, amerikaiak, görögök) belépjenek a háborúba.

 

Ebből például olyan helyzetek adódnak a játékban, hogy

 

Románia hadbalépését el tudja odázni a Monarchiát birtokló játékos akkor, ha nem helyez haderőt Brassó területére, és átadja azt a románoknak.

 

A LAPTOP ÉS A YOUTUBE A SZABÁLYOK MEGÉRTÉSÉHEZ ERŐSEN JAVASOLT.

 

Érted már? Ha igen, miért nem?

 

Bonyolult? Igen! És az egész játékban az a legdurvább, hogy amikor azt hiszed, hogy már érted a szabályokat, akkor mindig valahogy sikerül újabb nehézségekbe és kérdésekbe ütköznöd. Például, hogy

 

muszáj-e Romániát mindenképpen hadba állítani, nem lehetne csak simán megegyezni abban, hogy hagyjuk szépen magára békében?

 

Mert elméletileg van erre lehetőség, de természetesen egy társasjáték esetében a lényeg, hogy győzedelmeskedjünk, és levetkőzzük a történelmi traumáinkat, és ahogyan egy jó Hohenzollern-Sigmaringenhez illik (ők a román királyi dinasztia, akik rokonságban álltak II. Vilmos német császárral, az I. világháborúban mégis ellene fordultak), csak a saját érdekeinket nézzük, és legyünk minél okosabbak.

 

A játék hosszú téli esték izgalmassá tételéhez alkalmas lehet, de kizárólag akkor próbálkozzunk vele, vagy olyannak ajándékozzuk, aki:

 

+ szeret taktikázni,

 

+ imádja a történelmet.

 

+ fáj neki Trianon,

 

+  vagy szeretett volna ott lenni Lengyelország megalapításánál, mert bizony a játék keretén belül erre is van lehetőség – de ez a művelet már annyira bonyolult és kifinomult stratégiát igényel, hogy inkább el se kezdjük magyarázni.

 

Foglald el Bukarestet szenteste!

 

Mi mindenesetre – történelemrajongóként – megegyeztünk abban, hogyha kamaszkorunkban egy ilyen játékot találtunk volna a karácsonyfa alatt, akkor örömünkben biztosan elfoglaltuk volna Bukarestet még szenteste.

 

Akik haladó szinten űzik a társasjátékokat, azok számára is kihívás lehet az Előzd meg Trianont!, másrészről pedig rettentő izgalmas taktikai játék, ami komoly koncentrációt és előrelátást igényel. A konzervatív játékosokat például az motiválhatja, hogy a játék végére minél nagyobbra duzzasszák az Osztrák-Magyar Monarchia területét, de ebben a játékban a baloldaliak is kirobbanthatnak egy jó kis munkássztrájkot.

 

Játékra fel, és vesszen,

 

mindegy, hogy mi, csak az apró figurák és kellékek ne, hogy újra lehessen játszani majd velük!

 

Vásárolni erre lehet.

 

NYITÓKÉP, FOTÓK: Antal Róbert-István / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás