+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. november 24. kedd, 10:53
A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

Hétfőn jelentette be a brit AstraZeneca gyógyszergyártó a saját koronavírus elleni vakcinájának klinikai tesztelési eredményeit: ezek szerint azok körében, akik egy hónapos különbséggel kaptak egy-egy teljes adag oltóanyagot, 70,4 százalékban alakult ki védettség a vírussal szemben. Akiknél viszont úgyszint egy hónapos különbséggel, ám először csak fél, majd egy egész adagot fecskendeztek be, azok körében a vakcina 90 százalékos hatékonyságot ért el.

 

Az eredmények ismeretében Iskra Reic, az AstraZeneca európai és kanadai régióért felelős ügyvezető alelnöke már be is jelentette:

 

relatíve gyors engedélyeztetési folyamatra számít az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) – ezt követően kezdhetné meg a cég a vakciánja forgalmazását az EU-ban.

 

Mint azt az Azonnalin is részletesen körüljártuk, egy-egy vakcina három fázisból álló klinikai tesztelését (amiben azt nézik, hogy a leendő gyógyszer biztonságos és hatékony-e a koronavírussal szemben) a vakcinatulajdonos gyógyszergyártó cég végzi – így a tesztelés eredményei is elfogultak lehetnek.

 

Éppen ezért az Unióban egy további szűrőn is át kell esnie a vakcináknak a forgalomba hozatal előtt: az EU szakmai intézménye, az Európai Gyógyszerügynökség áttekinti a tesztelés dokumentációját, és ha ők is mindent rendben találnak, akkor lehet a készítménnyel uniós állampolgárokat is beoltani. Van azonban egy jogi kiskapu is, ami lehetőséget ad arra a tagállamoknak, hogy az EMA-t megkerülve hozzanak forgalomba vakcinákat – ezt használhatja ki Magyarország például az orosz Sputnik-vakcina esetében.

 

Az AstraZeneca azonban a hosszabb, EMA-engedélyeztetéssel egybekötött utat választja, aminek kapcsán Iskra Reic a Euronewsnak kifejtette:

 

„Teljességgel meg vagyok győződve és magabiztos vagyok, hogy a remélt EMA-engedély megadása után nagyon gyorsan képesek leszünk szétosztani a vakcinát az EU-s tagállamokban viszonylag egyidőben.”

 

A klinikai tesztelés eredményeihez Iskra Reic hozzátette azt is:  jobban meg kell érteniük az okait és a biológiai hátterét az eredményeknek, hogy miért eltérő a vakcina hatékonysága a különböző dózisban beoltottak között – erre az elemzésre az elkövetkező hetekben beérkező adatok alapján kerülhet sor.

 

Mindazonáltal a vakcinapiacon vannak más ígéretes termékek is: az amerikai-német Pfizer-BioNTech páros vakcinája például 95 százalékban volt hatékony a klinikai tesztek alapján, és ezt az értéket az amerikai Moderna vakcinája is majdnem elérte – tehát mindkettő hatékonyabbnak tűnik az AstraZeneca készítményénél.

 

Iskra Reic azonban óvva intett attól, hogy a különböző készítmények teszteredményeit egymáshoz viszonyítsuk. Szerinte az egyes tesztelések adatai egyáltalán nem összehasonlíthatóak, tekintve, hogy mind a tesztelés módszertana, kivitelezése, mind a beoltott kísérleti alanyok mások voltak. És egyébként is:

 

„Ez egyáltalán nem verseny, a világnak több, mint egy, kettő vagy három vakcinára van szüksége, ha tényleg minden embert rövid időn belül be akarunk oltani globálisan.”

 

NYITÓKÉP: Bicanski / Pixnio

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás