+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fehér Zoltán
2020. október 7. szerda, 19:00
Az amerikai elnökválasztási kampány fimszerűen gyorsult fel, az esélyek és lehetőségek nagyon bonyolultak. Hogyan tudja folytatni Trump kórházból a kampányt? Miként beszélhet Biden egy „beteg” ember ellen?

Ez itt a Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból. A Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból Fehér Zoltánnak, a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársának mostantól rendszeresen jelentkező rovata az Azonnalin. Jó olvasást kívánunk hozzá!

 

Az amerikai elnökválasztás éve mindig a kampány jegyében telik, ez így alakult 2020 első kilenc hónapjában is.

 

Az elnökválasztási kampány általában hoz meglepetéseket is, idén azonban minden évszak váratlan eseményeket produkált.

 

A tél végén, a tavasz elején az Egyesült Államokat is elérte a koronavírus-járvány, március közepe óta ez uralja elsősorban a politikai napirendet és magát az elnökválasztási kampányt is. Júniusban a fekete bőrű George Floyd rendőri erőszak okozta halála nyomán utcai tiltakozássorozat indult a Black Lives Matter szervezet és jelszó égisze alatt, amely hónapokig szűnni nem akaró tömegtüntetéseket, helyenként erőszakos zavargásokat, szobordöntögetéseket és fosztogatást is hozott, de még fontosabb, hogy az egész amerikai társadalmat, benne az üzleti világot, a médiát és az egyetemeket is közvetlenül érintő antirasszista politikai mozgalmat indított útjára, amelynek

 

hangnemét és követeléseit is többnyire a radikális baloldal kérlelhetetlensége és intoleranciája határozza meg, befolyása mégis jelentős a társadalom fősodrára is.

 

A koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések mindeközben a gazdaság részleges leállásához, hatalmas munkanélküliséghez és idővel recesszióhoz vezettek. Mindez természetesen nagy hatással volt az elnökválasztási kampány tematikájára és a jelöltek, a hivatalban lévő Donald Trump elnök és Joe Biden korábbi alelnök esélyeire.

 

Az elmúlt héten azonban még a korábbiakhoz képest is felgyorsultak az események, és két fordulat is bekövetkezett. Kedd este lezajlott a hosszú egyeztetések után létrejött elnökjelölti vitasorozat első alkalma, amely egyértelműen botrányba fulladt. A vita során Trump elnök megállás nélkül közbeszólt és belebeszélt ellenfele válaszaiba, s így a közel 80 millió néző által követett vita gyakorlatilag véget nem érő veszekedéssé és kiabálássá fajult. Trump a vita során „kizárólag” akkor beszélt, (1) amikor őt illette a szó, (2) amikor Biden volt soron, valamint (3) amikor a moderátor kérdezett, tehát az elnök a szabályokat és a moderátor egyre határozottabb „dorgálásait” teljesen figyelmen kívül hagyva folyamatosan mondta a magáét.

 

A vita hangulata ennek megfelelően rendkívül feszült, sőt ellenséges volt, a jelöltek egymást hazugnak, bohócnak, butának és hasonlóknak titulálták.

 

A moderátor Chris Wallace-nak, a jobboldali Fox News csatorna talán egyetlen valóban független módon tudósító sztárriporterének minden igyekezetével sem sikerült szabályozott mederbe terelnie a beszélgetést. Trump elnöknek valószínűleg a tanácsadói javasolták, hogy legyen proaktív és támadó, de úgy tűnik, az elnök túllőtt a célon, hiszen az első közvéleménykutatások szerint

 

a vita Biden egyértelmű győzelmét hozta, Trump ámokfutását nagyon negatívan értékeli a választók többsége.

 

Bár a teljesen kaotikus vitában elsikkadt a lényeg, vagyis az elnökjelöltek egyes fontos ügyekben képviselt álláspontja, Trump és Biden néhány csörtéje és megszólalása így is említésre méltó. A nyáron indult rasszizmus elleni tüntetéssorozat és politikai mozgalom nehéz helyzetbe hozta Bident, mint a Demokrata Párt jelenlegi vezetőjét, hiszen az antirasszisták balról előzik a párt irányvonalát majdnem minden releváns kérdésben. Trump próbálta is sarokba szorítani ezzel Bident, aki válaszul meglepő határozottsággal határolódott el mind az antirassztista radikálisok követeléseitől (többek között a rendőrség költségvetési támogatásának megvonásától és így elsorvasztásától), valamint a Kongresszusban hangadó demokratikus szocialisták ún. Green New Deal nevű környezetvédelmi csomagjától.

 

A moderátor hasonló állásfoglalásra kérte Trumpot is a fehér felsőbbrendűséget hirdető radikális és szélsőjobboldali csoportok kapcsán, amelyre az elnök nem volt hajlandó. Dodonai válaszában – a nézők megdöbbenésére – üzenetet intézett az őt támogató egyik szélsőjobboldali militáns csoport, a Proud Boys tagjai felé a következő szavakkal: „Büszke Fiúk, egyelőre lépjetek hátra, de maradjatok készenlétben!”

 

Szintén emlékezetes pillanata volt a vitának, amikor a koronavírus amerikai kormányzati kezelése kapcsán csapott össze Trump és Biden. Amikor a demokrata elnökjelölt éles hangon kritizálta Trump járványkezelési kudarcát,

 

a republikánus elnök többek között azzal ütött vissza gunyorosan: ő hordja a maszkot a vírus megelőzése érdekében, de csak akkor, amikor emberek közelében van,

 

míg ő Bident az elmúlt hónapokban mindig, minden körülmények között, még akkor is, amikor a demokrata politikus egyedül volt, a létező legnagyobb méretű maszkban látta. Biden pedig azzal támadta Trumpot, hogy az már februárban tudta, milyen veszélyekkel járna, ha a vírus berobbanna Amerikában, ennek ellenére mégsem hívta fel a társadalom figyelmét erre, majd hozzátette: „Már sokan meghaltak, és még sokan meg fognak halni, ha [Trump] nem lesz nagyon hamar sokkal okosabb.” Trump rögtön ráripakodott ellenfelére, mondván: „soha ne használd az okos szót, ha velem beszélsz, mert benned semmi okos nincsen.” A jelöltek tehát nem finomkodtak egymással a koronavírus kapcsán (sem).

 

Ezeket a pillanatokat már csak azért is érdemes felidézni a kedd esti vitából, mert itteni idő szerint péntek hajnalban jött az újabb fordulat: Trump bejelentette, hogy mind az ő, mind felesége, Melania koronavírus-tesztje pozitív lett. Biden is rögtön megvizsgáltatta magát és feleségét, az ő tesztjeik negatív eredményt hoztak. Ezek fényében még problematikusabbnak (és ha még lenne kedvünk ironizálni: ironikusabbnak) tűnik mindaz, amit Trump a vitában mondott a járványkezelés és a maszkviselés kapcsán, továbbá mindaz, amit az elnök az elmúlt nyolc hónapban mondott és tett, de főleg, amit elmulasztott mondani és tenni a járvánnyal kapcsolatban.

 

Az elmúlt napokban még nyolc további, a Fehér Házban dolgozó tisztviselőről, illetve az elnökkel együtt kampányoló republikánus politikusról derült ki, hogy elkapták a Covidot.

 

Nem történt azonban más, csak ami borítékolható volt. A Fehér Ház és a republikánusok hónapok óta bagatellizálják a vírus veszélyességét, kisebbítik a jelentőségét, hosszú ideig nem viseltek maszkot, és másokat is lebeszéltek a maszkviselésről. Mindezzel magát a valóságot tagadták le. Most pedig

 

a valóság (és a vírus) rájuk törte az ajtót.

 

A koronavírusban az Egyesült Államokban eddig több, mint 7 millió ember fertőződött meg, a vírusba 200 ezren már belehaltak, a járvány terjedése azonban továbbra sem látszik lassulni.

 

Trump elnököt pénteken a Walter Reed Országos Katonai Kórházba szállították, az elnöknél magas láz, köhögés és orrdugulás tüneteit jelentették. A kórházban a saját elmondása szerint a lehető legjobb ellátást kapja, többek között a Regeneron biotechnológiai cég által kifejlesztett, egyelőre még kísérleti antitest-kezelés egy dózisát, majd a csak súlyos állapotú koronavírus-betegek számára ajánlott dexametazon nevű szteriodot adták be neki.

 

Az elnök megbetegedése teljesen felborítja a kampány és a washingtoni politika menetrendjét.

 

Egyrészt Trumpnak le kell mondania a következő néhány hétre tervezett kampányszerepléseit, és a további elnökjelölti viták előre meghatározott időpontjai (október 15. és 22.) is veszélybe kerültek. A kampánygyűlések elmaradása komolyan árthat Trump esélyeinek, hiszen az elnök egyik erőssége a kampánygyűléseken való megszólalás, elemében érzi magát ezeken a tömegrendezvényeken, és szinte lubickol a saját tábora általi ünneplésben.

 

Felborulhat a Legfelsőbb Bíróság új bírájának jelölési procedúrája is,

 

amely a legendás Ruth Bader Ginsburg bírónő szeptember 18-án bekövetkezett halála miatt vált szükségessé, és amelynek keretében Trump a jelenleg szövetségi bíróként szolgáló konzervatív Amy Coney Barrettet kívánta jelölni. Az ellenzéki Demokrata Párt felháborodással fogadta, hogy Trump nem várná meg az elnökválasztás eredményét és a jelölést a voksolásig hátralévő néhány hétben keresztül kívánja erőltetni, de a republikánusok által dominált Szenátusban meglett volna a szükséges szavazati arány az új legfelsőbb bíró megválasztásához.

 

Coney Barrett megválasztása esetén pedig olyan szilárd konzervatív többség alakulhatna ki a – mind a bírósági rendszer csúcsán álló, mind pedig az alkotmánybíróság szerepét betöltő – Legfelsőbb Bíróságon, amely akár évtizedekre meghatározhatná a fontos társadalmi kérdések eldöntésének irányát, többek között jelenthetné az 1973-as Roe v. Wade döntéssel legalizált abortusz ismételt tiltásának bevezetését is.

 

Barrett legfelsőbb bírói beiktatása a választás előtt lelkesítheti a republikánus szavazókat, de akár mozgosíthatja a demokrata tábort is.

 

Az, hogy az elnök elkapta a vírust, kórházba került, és így egyelőre kiesett a kampányolásból is, új dimenzióba helyezi azt a kérdést, amelyet Trump hónapok óta hangsúlyosan sulykol, és amely szintén teret kapott a botrányba fulladt kedd esti elnökjelölti vitában. Trump újraválasztási esélyei a koronavírus-járvány kezelése és a gazdasági visszaesés miatt hónapok óta nagyon csekélynek látszanak. Ezzel párhuzamosan a koronavírusra tekintettel a demokraták a legtöbb államban sürgették a levélszavazás intézményének kiterjesztését, lehetőségének szélesebb körű biztosítását. Annak ellenére, hogy a választójogilag Floridában regisztált elnök (a floridai Palm Beach-ben van az egyik nyaraló-ingatlankomplexuma)

 

évek óta levélben adja le szavazatát a választásokon, Trump a levélszavazás intézményét támadva próbálja már jó ideje előre kétségbe vonni a novemberi elnökválasztás tisztaságát és eredményességét.

 

Trump korábbi interjúiban arra sem volt hajlandó egyértelmű választ adni, hogy veresége esetén elfogadná-e az eredményt és biztosítaná-e a békés átmenetet saját és utódja adminisztrációja között.

 

Trump keddi megszólalásai az elnökjelölti vitában ugyanezt a narratívát igyekeztek erősíteni. Az elnök azt hangsúlyozta: amikor őt megválasztották, az Obama-adminisztráció sem volt partner a békés hivatalátadásban, sőt, egyfajta puccsot próbáltak végrehajtani ellene (ezekre a vádakra nincsen semmilyen bizonyíték – a szerző megjegyzése), hozzátéve:

 

„úgyhogy ne beszéljetek nekem békés átmenetről”.

 

Elmondta továbbá: a levélszavazatok csalásra adnak alkalmat, csak az elmúlt időszakban több millió olyan szavazólapot küldtek ki, amelyek nem névre szóltak, sőt, az egyik demokrata választókerületben minden szavazónak két szavazólapot küldtek ki, máshol pedig olyan levélszavazatokat találtak, amelyek egy patakban, illetve egy szemétkosárban landoltak.

 

A szélsőjobbal kapcsolatos, fent már idézett, keddi kijelentéseivel együtt ezek a nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy a hivatalban lévő amerikai elnök arra készülhet, hogy veresége – vagy a várhatóan elhúzódó eredményhirdetés – esetén már a választás éjszakáján csalást kiált, esetleg nem is lesz hajlandó átadni hivatalát, továbbá utcai tiltakozásra mozgósítja szavazóit, azon belül különösen szélsőjobboldali militáns támogatóit. Ilyen eseményekre az amerikai demokrácia történetében eddig nem volt példa – ez inkább a jogállamiságot és a politikai váltógazdaságot még csak tanulgató vagy fél-autoriter országokra volt idáig jellemző. Az amerikai társadalom többsége – benne a republikánusok nagy része is – reméli, hogy ilyen eseményekre most sem kerül sor. A republikánus többségű Szenátus is elhatárolódott a békés demokratikus hatalmi átmenet bármiféle megkérdőjelezésétől.

 

Természetesen a kampány hátralévő négy hetének alakulása attól is függ, Trumpot milyen gyorsan sikerül meggyógyítania a Walter Reedben körülötte dolgozó világszínvonalú egészségügyi csapatnak. Az elnök érdeke természetesen, hogy minél előbb visszatérjen a ringbe, hiszen komoly hátrányt kellene így is behoznia az elnökválasztás napjához közeledve. Szombat este közzétett videóüzetében

 

Trump nem tűnt sem túlságosan elcsigázottnak, sem fizikailag megtörtnek, de orvosai és legközelebbi tanácsadói szerint további kezelést igényel,

 

és egyelőre nem kívánták megjósolni, meddig kell az államfőnek a kórházban maradnia. Biden eddig sem tartott tömeggyűléseket, sőt kampánya meglehetősen visszafogott volt, inkább arra épít, hogy a Trumppal szembeni elégedetlenség és az elnök arrogáns stílusa tereli majd hozzá az újabb szavazókat. Ráadásul a demokraták nagy számban szavaznak levél formájában, és a levélszavazatok beküldése számos államban már hetek óta tart.

 

Biden mostani dilemmája természetesen az, hogyan lehet a következő hetekben egy kórházban fekvő, beteg elnökkel szemben kampányolni hatékonyan, de nem ízléstelenül.

 

Az elnökválasztási év és az elnökjelölti kampány – ha lehet – még az eddiginél is bizarrabbá, kaotikusabbá vált az elmúlt egy hét folyamán. A választási idény ezekkel a „békeidőben” csak a filmvásznon elképzelhető fordulatokkal már többszörösen is felszolgált olyan, az amerikai politika harcedzett veteránjai által csak „októberi meglepetésnek” nevezett jelenséget, amely ilyenkor érkezve alapjaiban befolyásolhatja a választás kimenetelét. Jósolni már annyira nehéz, hogy szinte lehetetlen. És még közel egy hónap hátravan a választás napjáig, november 3-ig.

 

Fehér Zoltán, a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársa mostantól kéthetente rendszeresen az Azonnalin! Hozzászólnál, vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás