A korona visszavág: újabb fordulatok az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában

Az amerikai elnökválasztási kampány fimszerűen gyorsult fel, az esélyek és lehetőségek nagyon bonyolultak. Hogyan tudja folytatni Trump kórházból a kampányt? Miként beszélhet Biden egy „beteg” ember ellen?

Ez itt a Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból. A Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból Fehér Zoltánnak, a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársának mostantól rendszeresen jelentkező rovata az Azonnalin. Jó olvasást kívánunk hozzá!

Az amerikai elnökválasztás éve mindig a kampány jegyében telik, ez így alakult 2020 első kilenc hónapjában is.

A tél végén, a tavasz elején az Egyesült Államokat is elérte a koronavírus-járvány, március közepe óta ez uralja elsősorban a politikai napirendet és magát az elnökválasztási kampányt is. Júniusban a fekete bőrű George Floyd rendőri erőszak okozta halála nyomán utcai tiltakozássorozat indult a Black Lives Matter szervezet és jelszó égisze alatt, amely hónapokig szűnni nem akaró tömegtüntetéseket, helyenként erőszakos zavargásokat, szobordöntögetéseket és fosztogatást is hozott, de még fontosabb, hogy az egész amerikai társadalmat, benne az üzleti világot, a médiát és az egyetemeket is közvetlenül érintő antirasszista politikai mozgalmat indított útjára, amelynek

A koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések mindeközben a gazdaság részleges leállásához, hatalmas munkanélküliséghez és idővel recesszióhoz vezettek. Mindez természetesen nagy hatással volt az elnökválasztási kampány tematikájára és a jelöltek, a hivatalban lévő Donald Trump elnök és Joe Biden korábbi alelnök esélyeire.

Az elmúlt héten azonban még a korábbiakhoz képest is felgyorsultak az események, és két fordulat is bekövetkezett. Kedd este lezajlott a hosszú egyeztetések után létrejött elnökjelölti vitasorozat első alkalma, amely egyértelműen botrányba fulladt. A vita során Trump elnök megállás nélkül közbeszólt és belebeszélt ellenfele válaszaiba, s így a közel 80 millió néző által követett vita gyakorlatilag véget nem érő veszekedéssé és kiabálássá fajult. Trump a vita során „kizárólag” akkor beszélt, (1) amikor őt illette a szó, (2) amikor Biden volt soron, valamint (3) amikor a moderátor kérdezett, tehát az elnök a szabályokat és a moderátor egyre határozottabb „dorgálásait” teljesen figyelmen kívül hagyva folyamatosan mondta a magáét.

A moderátor Chris Wallace-nak, a jobboldali Fox News csatorna talán egyetlen valóban független módon tudósító sztárriporterének minden igyekezetével sem sikerült szabályozott mederbe terelnie a beszélgetést. Trump elnöknek valószínűleg a tanácsadói javasolták, hogy legyen proaktív és támadó, de úgy tűnik, az elnök túllőtt a célon, hiszen az első közvéleménykutatások szerint

Bár a teljesen kaotikus vitában elsikkadt a lényeg, vagyis az elnökjelöltek egyes fontos ügyekben képviselt álláspontja, Trump és Biden néhány csörtéje és megszólalása így is említésre méltó. A nyáron indult rasszizmus elleni tüntetéssorozat és politikai mozgalom nehéz helyzetbe hozta Bident, mint a Demokrata Párt jelenlegi vezetőjét, hiszen az antirasszisták balról előzik a párt irányvonalát majdnem minden releváns kérdésben. Trump próbálta is sarokba szorítani ezzel Bident, aki válaszul meglepő határozottsággal határolódott el mind az antirassztista radikálisok követeléseitől (többek között a rendőrség költségvetési támogatásának megvonásától és így elsorvasztásától), valamint a Kongresszusban hangadó demokratikus szocialisták ún. Green New Deal nevű környezetvédelmi csomagjától.

A moderátor hasonló állásfoglalásra kérte Trumpot is a fehér felsőbbrendűséget hirdető radikális és szélsőjobboldali csoportok kapcsán, amelyre az elnök nem volt hajlandó. Dodonai válaszában – a nézők megdöbbenésére – üzenetet intézett az őt támogató egyik szélsőjobboldali militáns csoport, a Proud Boys tagjai felé a következő szavakkal: „Büszke Fiúk, egyelőre lépjetek hátra, de maradjatok készenlétben!”

Szintén emlékezetes pillanata volt a vitának, amikor a koronavírus amerikai kormányzati kezelése kapcsán csapott össze Trump és Biden. Amikor a demokrata elnökjelölt éles hangon kritizálta Trump járványkezelési kudarcát,

míg ő Bident az elmúlt hónapokban mindig, minden körülmények között, még akkor is, amikor a demokrata politikus egyedül volt, a létező legnagyobb méretű maszkban látta. Biden pedig azzal támadta Trumpot, hogy az már februárban tudta, milyen veszélyekkel járna, ha a vírus berobbanna Amerikában, ennek ellenére mégsem hívta fel a társadalom figyelmét erre, majd hozzátette: „Már sokan meghaltak, és még sokan meg fognak halni, ha [Trump] nem lesz nagyon hamar sokkal okosabb.” Trump rögtön ráripakodott ellenfelére, mondván: „soha ne használd az okos szót, ha velem beszélsz, mert benned semmi okos nincsen.” A jelöltek tehát nem finomkodtak egymással a koronavírus kapcsán (sem).

Ezeket a pillanatokat már csak azért is érdemes felidézni a kedd esti vitából, mert itteni idő szerint péntek hajnalban jött az újabb fordulat: Trump bejelentette, hogy mind az ő, mind felesége, Melania koronavírus-tesztje pozitív lett. Biden is rögtön megvizsgáltatta magát és feleségét, az ő tesztjeik negatív eredményt hoztak. Ezek fényében még problematikusabbnak (és ha még lenne kedvünk ironizálni: ironikusabbnak) tűnik mindaz, amit Trump a vitában mondott a járványkezelés és a maszkviselés kapcsán, továbbá mindaz, amit az elnök az elmúlt nyolc hónapban mondott és tett, de főleg, amit elmulasztott mondani és tenni a járvánnyal kapcsolatban.

Nem történt azonban más, csak ami borítékolható volt. A Fehér Ház és a republikánusok hónapok óta bagatellizálják a vírus veszélyességét, kisebbítik a jelentőségét, hosszú ideig nem viseltek maszkot, és másokat is lebeszéltek a maszkviselésről. Mindezzel magát a valóságot tagadták le. Most pedig

A koronavírusban az Egyesült Államokban eddig több, mint 7 millió ember fertőződött meg, a vírusba 200 ezren már belehaltak, a járvány terjedése azonban továbbra sem látszik lassulni.

Trump elnököt pénteken a Walter Reed Országos Katonai Kórházba szállították, az elnöknél magas láz, köhögés és orrdugulás tüneteit jelentették. A kórházban a saját elmondása szerint a lehető legjobb ellátást kapja, többek között a Regeneron biotechnológiai cég által kifejlesztett, egyelőre még kísérleti antitest-kezelés egy dózisát, majd a csak súlyos állapotú koronavírus-betegek számára ajánlott dexametazon nevű szteriodot adták be neki.

Egyrészt Trumpnak le kell mondania a következő néhány hétre tervezett kampányszerepléseit, és a további elnökjelölti viták előre meghatározott időpontjai (október 15. és 22.) is veszélybe kerültek. A kampánygyűlések elmaradása komolyan árthat Trump esélyeinek, hiszen az elnök egyik erőssége a kampánygyűléseken való megszólalás, elemében érzi magát ezeken a tömegrendezvényeken, és szinte lubickol a saját tábora általi ünneplésben.

amely a legendás Ruth Bader Ginsburg bírónő szeptember 18-án bekövetkezett halála miatt vált szükségessé, és amelynek keretében Trump a jelenleg szövetségi bíróként szolgáló konzervatív Amy Coney Barrettet kívánta jelölni. Az ellenzéki Demokrata Párt felháborodással fogadta, hogy Trump nem várná meg az elnökválasztás eredményét és a jelölést a voksolásig hátralévő néhány hétben keresztül kívánja erőltetni, de a republikánusok által dominált Szenátusban meglett volna a szükséges szavazati arány az új legfelsőbb bíró megválasztásához.

Coney Barrett megválasztása esetén pedig olyan szilárd konzervatív többség alakulhatna ki a – mind a bírósági rendszer csúcsán álló, mind pedig az alkotmánybíróság szerepét betöltő – Legfelsőbb Bíróságon, amely akár évtizedekre meghatározhatná a fontos társadalmi kérdések eldöntésének irányát, többek között jelenthetné az 1973-as Roe v. Wade döntéssel legalizált abortusz ismételt tiltásának bevezetését is.

Az, hogy az elnök elkapta a vírust, kórházba került, és így egyelőre kiesett a kampányolásból is, új dimenzióba helyezi azt a kérdést, amelyet Trump hónapok óta hangsúlyosan sulykol, és amely szintén teret kapott a botrányba fulladt kedd esti elnökjelölti vitában. Trump újraválasztási esélyei a koronavírus-járvány kezelése és a gazdasági visszaesés miatt hónapok óta nagyon csekélynek látszanak. Ezzel párhuzamosan a koronavírusra tekintettel a demokraták a legtöbb államban sürgették a levélszavazás intézményének kiterjesztését, lehetőségének szélesebb körű biztosítását. Annak ellenére, hogy a választójogilag Floridában regisztált elnök (a floridai Palm Beach-ben van az egyik nyaraló-ingatlankomplexuma)

Trump korábbi interjúiban arra sem volt hajlandó egyértelmű választ adni, hogy veresége esetén elfogadná-e az eredményt és biztosítaná-e a békés átmenetet saját és utódja adminisztrációja között.

Trump keddi megszólalásai az elnökjelölti vitában ugyanezt a narratívát igyekeztek erősíteni. Az elnök azt hangsúlyozta: amikor őt megválasztották, az Obama-adminisztráció sem volt partner a békés hivatalátadásban, sőt, egyfajta puccsot próbáltak végrehajtani ellene (ezekre a vádakra nincsen semmilyen bizonyíték – a szerző megjegyzése), hozzátéve:

Elmondta továbbá: a levélszavazatok csalásra adnak alkalmat, csak az elmúlt időszakban több millió olyan szavazólapot küldtek ki, amelyek nem névre szóltak, sőt, az egyik demokrata választókerületben minden szavazónak két szavazólapot küldtek ki, máshol pedig olyan levélszavazatokat találtak, amelyek egy patakban, illetve egy szemétkosárban landoltak.

A szélsőjobbal kapcsolatos, fent már idézett, keddi kijelentéseivel együtt ezek a nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy a hivatalban lévő amerikai elnök arra készülhet, hogy veresége – vagy a várhatóan elhúzódó eredményhirdetés – esetén már a választás éjszakáján csalást kiált, esetleg nem is lesz hajlandó átadni hivatalát, továbbá utcai tiltakozásra mozgósítja szavazóit, azon belül különösen szélsőjobboldali militáns támogatóit. Ilyen eseményekre az amerikai demokrácia történetében eddig nem volt példa – ez inkább a jogállamiságot és a politikai váltógazdaságot még csak tanulgató vagy fél-autoriter országokra volt idáig jellemző. Az amerikai társadalom többsége – benne a republikánusok nagy része is – reméli, hogy ilyen eseményekre most sem kerül sor. A republikánus többségű Szenátus is elhatárolódott a békés demokratikus hatalmi átmenet bármiféle megkérdőjelezésétől.

Természetesen a kampány hátralévő négy hetének alakulása attól is függ, Trumpot milyen gyorsan sikerül meggyógyítania a Walter Reedben körülötte dolgozó világszínvonalú egészségügyi csapatnak. Az elnök érdeke természetesen, hogy minél előbb visszatérjen a ringbe, hiszen komoly hátrányt kellene így is behoznia az elnökválasztás napjához közeledve. Szombat este közzétett videóüzetében

és egyelőre nem kívánták megjósolni, meddig kell az államfőnek a kórházban maradnia. Biden eddig sem tartott tömeggyűléseket, sőt kampánya meglehetősen visszafogott volt, inkább arra épít, hogy a Trumppal szembeni elégedetlenség és az elnök arrogáns stílusa tereli majd hozzá az újabb szavazókat. Ráadásul a demokraták nagy számban szavaznak levél formájában, és a levélszavazatok beküldése számos államban már hetek óta tart.

Az elnökválasztási év és az elnökjelölti kampány – ha lehet – még az eddiginél is bizarrabbá, kaotikusabbá vált az elmúlt egy hét folyamán. A választási idény ezekkel a „békeidőben” csak a filmvásznon elképzelhető fordulatokkal már többszörösen is felszolgált olyan, az amerikai politika harcedzett veteránjai által csak „októberi meglepetésnek” nevezett jelenséget, amely ilyenkor érkezve alapjaiban befolyásolhatja a választás kimenetelét. Jósolni már annyira nehéz, hogy szinte lehetetlen. És még közel egy hónap hátravan a választás napjáig, november 3-ig.

Fehér Zoltán, a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársa mostantól kéthetente rendszeresen az Azonnalin! Hozzászólnál, vitáznál vele? Írj!