+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. szeptember 30. szerda, 10:23
Magyar idő szerint szeptember 30-án hajnali 3 órakor tartották az első elnökjelölti vitát, ahol Donald Trump republikánus elnök és Joe Biden demokrata elnökjelölt mérkőzött meg egymással. De mi hangzott el a vitán? Mit gondolnak a jelöltek az Egyesült Államokat érintő legfontosabb kérdésekről? És milyen hatással lehet ez a választásokra?

Szeptember 30-án kezdetét vette a kampányfinis a november 30-i amerikai elnökválasztások előtt. Megtartották ugyanis az első elnökjelölti vitát az Ohioban található Clevlandben, ahol a regnáló Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden feszült egymásnak.

 

A vitát a Fox News szervezte, az est moderátora a konzervatív televízió egyik híres újságírója, Chris Wallace volt. Annak ellenére, hogy a Fox News sokszor beáll Trump mögé, és jellemzően összezár a republikánusokkal az elnökkel felhozott vádakkal szemben, Wallace a lehetőségeihez mérten kiegyensúlyozottan moderálta a vitát, és az első percekben úgy tűnt, hogy inkább ő vitázik Trumppal. Az elnök meg is jegyezte Wallacenak, hogy

 

„Én most valójában veled, nem pedig vele (Bidennel) vitázok, de nem is számítottam másra.”

 

Wallace előtt nehéz feladat állt, ugyanis – ahogy azt már a 2016-os viták során is megszokhattuk – Trump sokszor nem engedi vitapartnerének, hogy befejezze a gondolatmenetét, és az este folyamán Wallacenak többször is közbe kellett szólnia, hogy mindkét jelölt kampánycsapata elfogadta, hogy a témákat nyitó 2-2 perces felvezetés után mindenki 1-1 percben reagálhat a másikra, amíg a moderátor át nem vezeti a vitát a következő kérdésre. Trump ezt sokszor nem tartotta be, erre pedig Biden többször is felhívta a figyelmet, sőt, néha láthatóan zavarta is Obama elnökjelöltjét. Az első blokk vége előtt például ezekkel a szavakkal akarta helyretenni az elnököt:

 

„Will you shut up, man?”

 

– azaz „befognád a szád, ember?". Trump erre azonban se Wallace, se Biden kérésére nem volt hajlandó.

 

De nézzük, mit gondolnak a jelöltek az USA legfontosabb ügyeiről, amiket hat, előre bejelentett téma mentén jártak végig.

 

Legfelsőbb Bíróság

 

A vita első témája a Legfelsőbb Bíróság lett volna, de maga a moderátor is ráharapott Biden egészségügyi „csalijára”, és ő is az egészségbiztosítás felé terelte a beszélgetést. Trump szerint üléseznie kell a Legfelsőbb Bíróságnak, és

 

őt nem három és fél évre választották meg a választók, hanem négyre, így jogában áll jelölnie új bírót.

 

Biden ezzel természetesen nem ért egyet, szerinte ahogy 2016-ban, most is közvetetten az emberekre kéne bízni, hogy ki legyen az új legfelsőbb bíra, azaz szerinte az új elnöknek kéne majd jelölnie RBG helyére valakit.

 

A koronavírus-járvány

 

A tavaly kirobbant világjárvány az Egyesült Államokat érinti a legrosszabbul: az áldozatok száma már meghaladta a 210 ezer főt, és a fertőzöttek számában is az Egyesült Államok vezet közel 7,5 millió fővel, így várható volt, hogy ez fontos téma lesz a kampány során is.

 

Biden Trump szemére hányta, hogy az Egyesült Államokban ilyen rossz a járványhelyzet, és szerinte Trumpnak még most sincs terve arra, hogyan kéne kezelni a járványt. Trump arról beszélt, hogy szerinte Biden alatt még rosszabb lenne a helyzet, különben is, leginkább az államok felelőssége a járványkezelés, a szövetségi kormányzat pedig minden segítséget megadott nekik. 

 

Az elnök szerint különösen jó döntés volt az is, hogy lezáratta a határokat Európa és Kína előtt.

 

Miközben az elnök Kínát okolta a vírusért, Biden nem Trumppal vitázott, hanem a szavazókhoz szólt, hogy elhiszik -e a sok hazugságot, amit Trump állít?

 

BIDEN TART BESZÉDET MÉG NEW HAMPSHIREBEN, AZ ELŐVÁLASZTÁSI KAMPÁNY ALATT. FORRÁS: GAGE SKIDMORE / FLICKR.

 

A gazdaság helyzete

 

Bár a moderátor megpróbálta szakpolitikai mederbe terelni a témát, végül mindkét jelölt kizárólag politikai értelemben foglalkozott a gazdasággal: 

 

az elnök szerint a gazdaságot nem lehet leállítani, míg Biden szerint először a járványt kell megoldani, és csak utána lehet a gazdasággal foglalkozni.

 

Trump – aki a koronavírus-járvány előtt a saját elnöksége érdemének tartott gazdasági sikerekkel kívánt kampányolni – arról beszélt, hogy a legjobb gazdaságot építették fel a járvány előtt, hiszen nagyon alacsony volt a munkanélküliségi ráta, és a GDP is jól mutatott. 

 

A vitán az elnök először itt használta a koronavírusra a „kínai pestis” kifejezést.

 

Trump a gazdaság kapcsán is arról beszélt, hogy szerinte Biden tönkre akarja tenni az országot a teljes leállással és lockdownnal.

 

A demokrata jelölt érdemben nem reagált a vádakra, hanem elkezdett arról beszélni a kamerába nézve, hogy Trump csak a piaccal foglalkozik, és míg az átlagembert rosszul érinti a gazdasági leállás, addig a Trumphoz hasonló milliárdosok jól megszegték magukat a járvány alatt. Innen hamar átterelődött a téma Trump adóügyeire, ugyanis a napokban kiderült, hogy 

 

2016-ban Trump mindössze 750 dollár szövetségi adót fizetett be.

 

Trump itt számokkal dobálózva azzal védekezett, hogy a különböző érdekeltségein keresztül mennyi adót fizetett be, illetve hamisnak minősítette a New York Times állításait. Biden ekkor közbevágott, hogy akkor hozza nyilvánosságra az adóvisszatérítéseit – erre Trump csak annyit reagált, hogy majd nyilvánosságra hozza, már régóta dolgoznak rajta, tehát megismételte azt, amit már négy éve folyamatosan állít.

 

Wallace kérdésére, hogy valóban növelné-e az adókat Biden, a demokrata jelölt kitérően reagált. Azt azonban megemlítette, hogy nagyon sok nagyvállalat egy penny adót se fizet, és 20 százalékról 28-ra kellene növelni a nagyvállalatokra kivetett adót.

 

Rasszizmus és a rendőrség ügye

 

A koronavírus-járvány mellett a másik legforóbb ügy, ami Amerikát megosztja, a szisztematikus rasszizmus, illetve a rendőrségi túlkapások ügye.

 

Míg Trump arról beszélt, hogy ő rendet tart, és valójában csak a radikális baloldaliak és az antifák garázdálkodnak az utcákon, akik azt követelik, hogy oszlassák fel a rendőrséget, addig Biden a rasszizmus szításával vádolja Trumpot, és szerinte Amerikában jelen van a szisztematikus rasszizmus. Trump megismételte korábbi állítását, miszerint egy amerikai elnök sem tett annyit az afroamerikaikért mint ő, kivéve talán Abraham Lincolnt.

 

Biden erre csak annyival kontrázott, hogy fiatal fekete nőket ölnek meg az utcán.

 

Trump a moderátor kérdésére nem volt hajlandó nyíltan elítélni a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket, helyette inkább a radikális baloldalról és az antifáról, mint terrorista szervezetről értekezett.

 

GEORGE FLOYDRA EMLÉKEZŐ TÁBLÁK MINNEAPOLISBAN. FOTÓ: LOURIE SHAULL / FLICKR

 

A kortesbeszédek: milyen lenne Amerika jövője?

 

Trump szerint nincs olyan elnök, aki többet tett volna, mint ő az országért. Szerinte Clinton szörnyű munkát végzett volna, és a járvány előtt minden jó volt, és elnöksége alatt még közelebb is került egymáshoz az társadalom.

 

Biden talán ebben a témában tette a legdrasztikusabb kijelentést:

 

szerinte Trump Putyin bábjaként funkcionál.

 

Mindezt azzal magyarázza, hogy Trump nem volt hajlandó fellépni Putyinnal szemben, amikor az oroszok vérdíjat tűztek ki az amerikai katonákra Szíriában. Szerinte Trump a legrosszabb elnök Amerika történetében, hiszen a milliárdosok sokkal gazdagabbak lettek, majd a kamerába nézve elmondta, hogy eközben az amerikaiak otthon sokkal rosszabbul jártak.

 

Klímaváltozás

 

Az amerikai elnök szerint az USA a klímaváltozás ügyében jól áll, és nem lehet erre hivatkozva tönkretenni a gazdaságot és a vállalkozásokat. Biden elmondta, hogy a klímaváltozás valós, és Trump hülyeségeket beszél. Kifejtette, hogy több zöldenergiára lenne szükség, bővíteni kell az elektromos autók töltőhelyeit, és hogy csatlakozna a párizsi egyezményhez.

 

Biden itt élő adásban kijelentette, hogy ő nem támogatja a Green New Dealt,

 

az nem az ő terve, bár fontosnak tartja a zöld ügyeket.

 

Trump ettől függetlenül arról beszélt, hogy Biden és a Green New Deal szerinte hogyan tenné tönkre az amerikai gazdaságot, számolna le a repülőgépekkel, a két autós élettel és a tehenekkel.

 

A választás tisztasága

 

Az est utolsó témája a választás tisztasága volt, ahol leginkább arról kérdezte a jelölteket Wallace, hogy el fogják-e fogadni az eredményt, lesz-e békés hatalomátadás, és vállalják-e, hogy november 3-án nem hirdeti ki senki győztesnek magát – hiszen a levélszavazatok miatt a valódi eredmény  csak későbbre várható.

 

Trump kikerülte a kérdést, és arról beszélt, hogy szerinte már 2016-ban sem volt békés átadás,

 

mivel „Clinton és a többiek” meg akarták puccsolni. Az elnök ezután továbbépítette a hónapok óta csiszolt narratíváját, miszerint a levélszavazatok nem biztonságosak, azokkal könnyű visszaélni.

 

Majd Trump arról beszélt, hogy akár hónapokig nem ismerhetjük majd a valódi eredményeket, mert szerinte a demokraták a levélszavazatokkal csalni fognak,

 

így majd a Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie.

 

Biden szerint a levélszavazással nem lehet csalni, és az FBI is elmondta, hogy ez teljesen biztonságos. Kiemelte, hogy maga Trump is így fog szavazni.

 

Biden kijelentette, hogy ő arra fogja kérni a szavazóit, hogy várják türelemmel az eredményeket, és nem deklarálná magát győztesnek a november 3-i adatok alapján, de erre Trump nem volt hajlandó.

 

Az elnök továbbra is arról beszélt, hogy szerinte a demokrata városokban mindenki több szavazólapot kapott, miközben a rá voksolók szavazatait kidobják a kukába.

 

DONALD TRUMP EGY KAMPÁNYESEMÉNYEN ARIZONÁBAN MÉG A JÁRVÁNY ELŐTT. FOTÓ: GAGE SKIDMORE / FLICKR.

 

A vita mérlege

 

Az egyértelmű, hogy Bident jól felkészítették a vitára: sokszor nem válaszolt olyan kérdésekre, ami kínos fényben tüntette volna fel őt,

 

és kerülte azokat a kijelentéseket is, amikkel a jobboldali médiában riogatni lehetne az embereket.

 

Azonban volt, amikor a demokrata elnökjelölt csapdába került: az, hogy főműsoridőben kijelentette, hogy ő nem támogatja a Green New Dealt, az óriási hatással lehet a baloldali demokrata szavazókra. Már a demokrata jelölőgyűlés előtt több politikus jelezte: nem jó, hogy Biden és a Demokrata Párt programjába nem került bele ez a javaslat.

 

Biden nehéz helyzetben volt: nem könnyű úgy vitázni valakivel, ha a vitapartner sokszor hazudik.

 

Biden ezt úgy próbálta megoldani, hogy Trump légből kapott információira és „tényeire” nem reagált, csupán nevetett rajtuk,

 

majd próbálta olyan mederbe terelni a vitát, ami inkább neki kedvez.

 

Donald Trump a vitán a tőle elvárhatót hozta: mivel nem volt élő tényellenőrzés, ezért sokszor légből kapott kijelentéseket tett.

 

Trump taktikája egyszerű volt: személyében támadni Bident, amíg lehet, és olyan témákról beszélni, amire a saját szavazói rezonálnak.

 

Bident radikális szélsőbaloldali politikusnak állította be, megpróbálta összemosni Bernie Sandersszel és más, az elnök szerint radikális politikusok véleményét tulajdonította neki.

 

Míg a saját szavazóbázisához olyan üzenetekkel szólt, mint a gazdaság előnyben részesítése a klímavédelemmel szemben, ahol lehetett, odaszúrta a mondatai végére Hillary Clintont és a vereséget szerinte nem túl jól viselő demokratákat, akik szerinte lényegében meg akarták puccsolni.

 

A vitának nem volt igazi győztese: mindkét fél leginkább saját táborának beszélt,

 

és a már meglévő kulturális és politikai törésvonalak mentén kommunikált a szavazóinak. A cél leginkább a saját szavazóbázis urnákhoz terelése volt, viszont ez eltérően próbálták elérni: Trump a dicső múltat állította szembe az elkövetkenezdő apokaliptikus jövővel, amit Biden elnöksége jelentene. A demokrata jelölt a kaotikus, rossz jelen és az eljövendő jó jövő toposzát használta fel. 

 

Folytatás jövő héten, október 7-én lesz, amikor az alelnökjelöltek csapnak össze Utahban. Valószínű Mike Pence és Kamala Harris csatája nem tartogat ilyen izgalmakat,

 

bár ha eltekintünk a személyeskedő hangnemtől és a hazugságoktól, akkor a mostani vita sem volt túl konstruktív és előremutató.

 

Biden és Trump legközelebb október 15-én Floridában vitázik majd.

 

FOTÓK: Gage Skidmore / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. Ha mégis a pénzköltés mellett döntesz, teheted azt tudatosan is, de a legjobb az lenne, ha leszoknánk a gazdasági érdekek
környezetiek elé helyezéséről.

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Emellett meghosszabbítják az iskolai szünetet is.

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás