+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. szeptember 27. vasárnap, 19:19
A svájci népszavazáson hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna. És nem csak az EU-s állampolgárok légezhetnek fel.

Svájcban vasárnap öt kérdésben szavazhattak a polgárok országos szinten: az EU-val fennálló, szabad mozgást és munkavállalást szabályozó szerződések felmondása mellett – amit a szélsőjobboldal támogatott – az apasági szabadság bevezetése, új vadászgépek vásárlása, a gyereknevelés utáni adójóváírás és a farkasok könnyebb kilövését lehetővé tevő új vadászati törvény szerepelt a szavazólapokon.

 

A szélsőjobboldali Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió (SVP/UDC) 2010-ben kezdődött sikerszériája megtörni látszik:

 

a párt 2010-ben sikeresen vitte végig népszavazáson az elítélt külföldiek kitoloncolását, 2014-ben pedig az EU-val fennálló szabad mozgást és munkavállalást szabályozó szerződések lazítását. Utóbbinak a végrehajtásával azonban elégedetlen volt a párt – Bern ugyanis nem mondta fel a szerződéseket –, ezért idén ismét népszavazásra vitte a kérdést. A párt, amely 2015-ben és 2019-ben is megnyerte a parlamenti választásokat, elszámolta magát: a svájciak nem követték, és nagy többséggel mondtak nemet a teljes szakításra az EU-val.

 

Ennek az is lehet az oka, hogy a Svájc és EU közötti kapcsolatokat úgynevezett guillotine-szabály alapján rendezik az egyezmények. Csomagban kötötték meg a személyek szabad mozgásáról és a különféle gazdasági könnyítésekről szóló egyezményeket, ha pedig az egyik szerződést felmondja bármely fél, az a többit is felmondottá teszi. Márpedig a svájciak nem szerették meg jobban az EU-t, de nem akarnák teljesen beszüntetni a kapcsolatokat, amelyekből az alpesi ország is profitál.

 

Az eredmények értelmében

 

38,3 százalék szavazott igennel, és 61,7 százalék nemmel. Ezzel eldőlt: Svájc nem kezd tárgyalásokat Brüsszellel, hogy 12 hónap alatt megszüntesse a szabad mozgást és munkavállalást.

 

A kantonok közül két alpesi kanton, Glarus és Schwytz, két félkanton (a picike Appenzell Innerrhoden és Appenzell Ausserrhoden) szavazott igennel a széljobb kezdeményezésére, a nagy kantonok közül egyedül az olasznyelvű Ticinóban ment át az igen (53 százalékkal). Ennek két oka lehet. Egyrészről az egyetlen teljesen olasznyelvű svájci kantonban a Lega dei Ticinesi révén a helyi szélsőjobboldalnak saját pártja is van, amely helyben nagyon erős. Másrészről – és persze ez magyarázza a Lega erejét is – Ticinóban nagyon nagy az ellenérzés az Olaszországból átjáró vendégmunkásokkal szemben.

 

A többi nagy kantonban óriási volt az elutasítás: Genfben 69 százalék, Basel városban 74 százalék, Zürich kantonban 65 százalék, Bern kantonban 61 százalék, Vaud kantonban 70 százalék mondott például nemet az SVP/UDC kezdeményezésére.

 

A városok közül Zürichben volt a legnagyobb az elutasítás: 78 százalékos,

 

szorosan mögötte pedig Laussane-ban, ahol 77 százalék mondott nemet.

 

Az apasági szabadság bevezetése a várakozásoknak megfelelően viszont átment: 60,3 százalék mondott igent. A konzervatív vidék és a liberális városok közötti különbség azonban itt is megmutatkozott, mert több alpesi kantonban is a választók többsége továbbra is az anyákra terhelné a gyereknevelést. Appenzell-Innerrhoden félkantonban például 68 százalék mondott nemet az apasági szabadságra.

 

A gyereknevelés utáni adójóváírás is a várakozásoknak megfelelően alakult: ez nem ment át, egyedül Ticino mondott rá igent. Míg azonban az alpesi kantonokban inkább azért utasították el, mert eleve ellenzik, hogy a gyereknevelés családon kívül történjék, a városokban a baloldal kampánya hathatott, amely szerint a jelenlegi adójóváírás a jobbkeresetűeknek kedvez.

 

BASELBEN A LEGTÖBB PLAKÁT ÉPPEN EZEN ADÓJÓVÁÍRÁS ELLENI SZAVAZÁSRA BUZDÍTOTT. FOTÓ: TECHET PÉTER / AZONNALI

 

Éppen, hogy átcsúszott a vadászgépek vásárlásáról szóló javaslat is, azaz

 

Svájc 2030-ig hatmilliárd frank értékben vásárolhat új vadászgépeket. Az eredmény nagyon szoros lett: összesen 8670 szavazaton múlott a siker.

 

A francia- és olasznyelvű Svájcban azonban elsöprő volt az elutasítás. A németnyelvű kantonok közül egyedül Basel városa és vidéke mondott nemet: a hagyományosan balos-zöld Basel városban 63 százalék nem akarna vadászgépeket vásárolni.

 

Igazi szoros küzdelemre, ahol az eredményt a közvéleménykutatások alapján se lehetett megjósolni, a vadásztörvény kapcsán került sor. Ennek lényege, hogy az elszaporodó farkashordák miatt az egyes kantonok kilövési engedélyt adhatnak a farkasokra. Az ellenzőket nem is ez zavarta annyira, hanem hogy más fajok is belekerülhetnek a kilövendők közé, ugyanis a berni szövetségi kormány szabad kezet kapna, hogy újabb kilőhető fajokat határozzon meg. Itt is

 

nagyon szoros eredmény született – a farkasok javára: 51,9 százalék mondott nemet az új vadásztörvényre.

 

A belső alpesi kantonokban, ahol a farkashordák különösen zavarják a parasztokat, átment volna a kezdeményezés (Graubündenben vagy Vaudban is majdnem 70 százalékkal, de a városiasabb kantonok leszavazták őket.

 

NYITÓKÉP: SVP/UDC-plakát Baselben / Techet Péter, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás